A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia negyedik előrehaladási jelentéséhez készült kutatások eredményeit mutatták be október 11-én a Parlament Gobelin termében. Ahogy Dr. Bartus Gábor (Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa titkára) üdvözlő beszédében kiemelte, jelenlegi Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2024-ig szól, így tehát el kell kezdeni megalkotni a következőt. Ugyanakkor a célok nagy része nem valósult meg…Az alábbi információk munkaközi anyagok és nem tükrözik a Magyar Kormány álláspontját, de elősegíthetik a fenntartható fejlődésbe való átmenetről való közös gondolkodást.
Ökológiai összeköttetésekről („Protected Areas – Cornerstones of Ecological Connectivity in the Carpathians and Beyond”) rendeztek nemzetközi konferenciát Visegrádon 2021. szeptember végén. Az alábbiakban erről adunk szubjektív összefoglalót – hangsúlyozva, hogy az elhangzottak nem feltétlenül egyeznek a magyar kormány álláspontjával, ugyanakkor a fenntarthatóságba való átmenetről valók özös gondolkodáshoz jelentősen hozzájárulhatnak.
Nemzetközi konferenciát tartottak Pozsonyban vízügyi igazgatás kihívásairól és lehetőségeiről - az éghajlat változása tükrében. Az EU Duna Régió Stratégia szlovák elnöksége és a „Vízminőség” Prioritás terület csapata közös rendezvényéről az alábbiakban adunk rövid beszámolót.
Az elmúlt három évtizedben egyre világosabbá vált, hogy az új, kialakulóban lévő zoonózisos (zoonotic) fertőző betegségek többsége állatokból, különösen vadon élő állatokból származik, és hogy megjelenésük fő hajtóereje az emberi tevékenységekhez kapcsolódik - beleértve az ökoszisztémák és a földhasználat változásait, a mezőgazdaság intenzívebbé válását, az urbanizációt, valamint a nemzetközi utazást és kereskedelmet.
Lezárult az EcoVeloTour projekt, amely a fenntartható turizmus, ezen belül kiemelten a Duna régiót átszelő Eurovelo nemzetközi kerékpáros útvonalhoz kapcsolódó kerékpáros turizmus fejlesztését tűzte ki célul. Az alábbiakban a főbb eredményeket osztjuk meg.
Magyarország az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet (2020 évi XLIV. törvény a klímavédelemről). Az ehhez vezető utat határozza meg a Kormány által elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia.
A körforgásos gazdaság egyénekre vonatkozó oldaláról, a vásárlói magatartásról tartottak megbeszélést „Circular behaviour” címmel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szervezésében 2021. szeptember 22-én. Az alábbiakban ebből adunk közre gondolatokat.
Az innováció egyszerre elsődleges forrása a rendszerszintű környezeti és fenntarthatósági kihívásoknak, és ugyanakkor a társadalom mindezekre adott válaszainak is alapvető eleme. A technológiai innováció, amely Európa-szerte politikai prioritás, történelmileg a társadalom és az ökoszféra fő „változtatója”. Bár a technológiai újítások számos előnnyel járnak, jelentős járulékos veszélyeket és új kihívásokat is hozhatnak.
Az alábbiakban az „Az emberekkel az emberekért: innováció a fenntarthatóságért” című publikáció teljes szövegét közöljük magyar fordításban.
A 6. Tiszai Kerekasztal Tokaj városában került megrendezésre 2021. szeptember 13-án. Az esemény előadásai egyszerre voltak kétségbeejtőek, ugyanakkor lelkesítőek és motiválóak. Az alábbiakban erről adunk rövid beszámolót.
Az UNESCO szeptember 15-i ülésén kihirdette a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát. Több mint 20 éves munka gyümölcseként az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum (Biosphere Reserve Mura-Drava-Danube) megkapta azt az elismerést, amely a természeti értékek és a folyók megőrzésének új lehetőségét kínálja. A terület valóban páratlan, ezért jogosan viseli az „Európa Amazonasa” megnevezést, de hogy az is maradjon, elengedhetetlen a határokon átívelő együttműködés és az összehangolt munka, és hazánkban is sok a tennivaló, hogy a folyók és ártereik megőrizzék vagy visszanyerjék természetességüket.