A jövő rajtad is múlik. Mondd el, milyen Európában szeretnél élni. Alakítsuk közösen Európa jövőjét!
Az EIONET örömmel ad hírt olyan jelentésekről is, amelyek tartalmával nem feltétlenül ért egyet, de azt a fenntarthatóság szempontjából hasznos vitaindítónak tartja. Ezért adunk hírt az élelmiszer-rendszerek átalakításáról szóló most megjelent jelentésről (IPES-Food & ETC Group): Hosszú Étel Mozgalom: az élelmiszer-rendszerek átalakítása 2045-ig (A Long Food Movement: Transforming Food Systems by 2045).
„Az európai fürdővizek minősége továbbra is magas - a szennyezés megelőzését és csökkentését célzó négy évtizedes munka után. Az uniós jog nemcsak az általános minőségjavulást segítette elő, hanem segített azonosítani azokat a területeket is, ahol konkrét intézkedésekre van szükség.” – mondta a jelentés kapcsán Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója.
Meglepően hasonló gondolatmeneteket eredményeznek a környezeti jövőkutatás (futuresight) forgatókönyv (senario) alkotó munkái. A szlovák, a magyar, és most egy nemzetközi csoport is hasonló fő irányok mentén képzeli a jövőt…
Az ökoszisztéma koncepcióról, annak jövőképéről tartottak workshop-ot május 25-én az EEA szervezésében. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.
„Miniszter urak!
A COVID-19 megjelenése megmutatta, milyen katasztrofális következményekkel járhat az ökoszisztéma elvesztése. Az állatok természetes élőhelyének csökkentésével ideális feltételeket teremtettünk a kórokozók, köztük a koronavírus elterjedéséhez.
Budapest, 2021. május 19. A Magyar Nemzeti Bank első alkalommal publikálja a Fenntarthatósági jelentés című kiadványát, amelynek célja, hogy megvizsgálja és mérhetővé tegye hazánk hosszú távú fenntartható felzárkózásának kulcstényezőit. A fenntarthatóság a világgazdaság 21. századi működésének legfontosabb kihívása és egyben a jövő növekedési lehetőségeinek alapja. Épp ezért szükséges a fenntarthatóság mérésére alkalmas új keretrendszer kidolgozása, az abban elért eredmények számszerűsítése és visszajelzésre alkalmassá tétele.
Az Agrárminisztérium az agrárpolitika mellett az élelmiszer termelésért és -biztonságért, a halgazdálkodásért, erdészetért, a környezetvédelemért és a természetvédelemért is felelős. Ebben a szerepkörében számos módon tesz a Duna védelméért, fejlesztéséért.
A Duna nem csak hajózóút, de ivóvizet is ad a folyóvölgy kutjaiba. A vízéből a növénytermelők öntöznek. A Duna kiemelt turisztikai célpont – nem csak a part menti strandok miatt, hanem a folyó mentén sorakozó védett természeti területek változatossága miatt is.
Erről adunk rövid képet a DUNA NAP alkalmából (június 29.).
Az éghajlatváltozás sok szempontból befolyásolja társadalmunkat és környezetünket. Az éghajlatváltozás kezelése megköveteli a kibocsátások csökkentését, és az alkalmazkodást ahhoz, amit nem tudunk megállítani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma megnyíló „Klímaváltozás PIX” fotópályázata arra hívja fel a résztvevőket, hogy ábrázolják, hogyan néz ki az éghajlatváltozás Európában, és hogyan reagálunk rá.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Elnöksége 2021. március 2-án közzétette véleményét a Dunai hajóút fejlesztési program 2. (a magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztés előkészítésének kiterjesztése projekt) Stratégiai Környezeti Vizsgálata kapcsán. A rövid, de tartalmas dokumentum igen fontos megállapításokat tesz a belvízi hajózás kapcsán a szennyező fizet elvéről, a közlekedési alternatívák figyelembevételéről (vasút), a Duna sokféle használatáról, a környezeti és társadalmi hatásokról.