Egy Antony de Mello történet szerint a tanítvány futva jön, hogy elégtek a cédrusok, mi a teendő. A mester mondja, hogy újakat kell ültetni. Mikor a tanítvány aggódva ránéz, hogy de azoknak ezer év kell, hogy megnőjenek, akkor a Mester hirtelen felpattan, hogy akkor bizony sietniük kell, egy percet sem várhatunk.
A klímaváltozással foglalkozni kell, ez egy globális jelenség, melyre globális megoldások kellenek. De melyek ezek? Vannak-e bárhol megvalósítható megoldások? Számszerűsíthető-e a fentiek által elérhető üvegházgáz kibocsátás csökkentés? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekről szervezett beszélgetést 2020. március 3-án „KLÍMAVÁLTOZÁS – Kerekasztal beszélgetések 2. Globális megoldások” címmel a KÖVET Egyesület.
"…Sok jövő van. És ez jó: lehet belőlük választani. Persze ahhoz, hogy a rövid távú választásokkor jól döntsünk, kell tudnunk, hogy mi a távlati célunk."
Tizenegy esztendővel ezelőtt tört ki a közelmúlt legnagyobb pénzügyi és gazdasági válsága, mely azóta lecsengett, de a vezető közgazdászok egy közelgő, globális krízisről beszélnek. Ez egybecseng a Meadows-jelentés jóslatával, mely 2030 körülre teszi a globális összeomlást. A válság elkerülése paradigmaváltást követel. Az új paradigma - mint mondják - még nem látszik. A krízis fő oka a tőketulajdonosok és munkavégzők jövedelme közti egyre növekvő szakadék. Most a Nyugat az elavult, központosított egységállam fenntartása mellett az alapjövedelemmel akarja betömni az egyre nagyobb jóléti szakadékot. Vagy ismét háborúval akarja elodázni az átalakulást? Milyen gondolatok állnak rendelkezésre, hogy a krízist elkerüljük, túléljük, és mire alapozunk a romok eltakarítása után? A januárban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szervezett konferencia erre kereste a választ.
Az új, feltörekvő témák (emerging environmental issues) elemzése a jövőkutatás egyik legfontosabb módszere. A környezeti témák elemzése immáron második éve EU szinten zajlik – az EU érdekelt intézményeinek aktív bevonásával. Így került képbe az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), és azon keresztül a magyar szakértők is.
Az ENSZ Környezetvédelmi Program titkárságától kapott tájékoztatás szerint jelölni lehet a Föld 2020 évi Bajnokai (2020 Champions of the Earth) díjra, 4 kategóriában (politikai vezetés, inspiráció és cselekvés, vállalkozói jövőkép, tudomány és innováció) kormányzati, civil és magán szektorból egyaránt. Nevezéseket 2020. március 20-ig fogadnak a http://unep.org/nominate-champion (https://www.unenvironment.org/championsofearth/nominate-champion ) linken, ahol a feltételekről is részletesebb információ található.
Európa nem fogja teljesíteni 2030-ra kitűzött céljait, ha a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb környezeti állapotjelentése szerint Európa korábban nem látott mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A jelentés szerint azonban mindezek ellenére van ok a reményre, mert a közvélemény egyre inkább tisztában van a fenntartható jövőre való áttérés, a technológiai innovációk, a fokozottabb közösségi részvétel, valamint az európai zöld megállapodáshoz hasonló, határozottabb uniós fellépés szükségességével.
2019. novemberében tartották az EIONET tengerügyi szakértői workshop-ját. Az alábbiakban erről számolunk be.
A társadalom átalakulásáról, a környezeti kérdések megítélésének változásáról rendeztünk beszélgetést 2019. november 27-én az Agrárminisztérium Kupolatermében, Az alábbiakban ezt foglaljuk össze – a teljesség igénye nélkül. Az elhangzó vélemények nem feltétlenül felelnek meg a Minisztérium álláspontjának.
Az éghajlatváltozásról tartottak három napos nemzetközi konferenciát Pozsonyban. Az esemény kiemelt hangsúlyt adott a települések tevékenységeinek, és a jövőkutatásnak (foresight) is. Mint kiemelték, a modellezések szerint a karbonsemleges gazdaság elérése kifejezetten pozitívan hat a GDP-re.
