Földfoglalás és talajromlás funkcionális városi területeken (Land take and land degradation in functional urban areas) címmel jelentette meg legújabb jelentését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency https://www.eea.europa.eu/ ). Bár a címlapon Budapest látképe van a magyar Parlamenttel a középpontban, a fotó a változatos földhasználat nagyszerű megjelenítése miatt került oda – hiszen a jelentés szerzői Európai léptékben gondolkodnak.
Ez a tájékoztató két nagyítón keresztül vizsgálja a környezetvédelmi adók szerepét. Először is elemzi az adók múltbeli és jelenlegi tendenciáit a bevételnövelő képességük tekintetében; valamint azoknak a reformprogramoknak az alapjaként való felhasználását, amelyek célja, hogy az adókat az emberi munkáról és a tőkéről az erőforrások felhasználására és a környezetszennyezésre helyezzék át. Másodszor, mérlegeli az elkövetkező évtizedben az energiaadók és a karbon-árazás lehetőségeit - részben mint bevételi lehetőségekét, részben mint ami lehetővé teheti, hogy az EU (a céljainak megfelelően) 2050-re valóban klímasemleges legyen, és részben az adórendszerek átcsoportosításra gyakorolt hatásait.
A parkok, városi erdők, fákkal szegélyezett utcák és folyópartok támogatják a városi jóllétet, mivel teret adnak pihenésre, kikapcsolódásra és testmozgásra, valamint alacsonyan tartják a hőmérsékletet. Nem mindenki éri el ugyanúgy a városi zöldterületeket Európa-szerte. Ez a tájékoztató áttekinti a városi zöld- és kékterületekből származó egészségügyi előnyökhöz való hozzáférés társadalmi-gazdasági és demográfiai egyenlőtlenségeinek európai bizonyítékait. Példákat mutat be olyan zöldfelületekre, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfeleljenek veszélyeztetett és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok igényeinek is.
Ez az összefoglaló a „Változás történetei („Narratives for Change”) sorozathoz tartozik, amely feltárja, hogy milyen sokféle ötletre van szükség társadalmunk fenntarthatóságba való elmozdításához, és az Európai Zöld Megállapodás („European Green Deal”) céljainak megvalósításához. A téma: a COVID-19 járvány tanulságai („COVID-19: lessons for sustainability”). Vajon hogyan lehet ezeket a tanulságokat alkalmazni a fenntarthatóságra való törekvésünkben, és hogyan irányíthatjuk társadalmunkat úgy, hogy tiszteletben tartsuk bolygónk egészségét („planetary health”), mint az emberi és gazdasági egészség előfeltételét?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezeti állapotjelentésekkel foglalkozó szakértői csoportja (SoE) 2022. január 11-én tartott online ülést, amelyen a szlovák és a cseh környezeti állapotjelentéseket mutatták be - Ján Mičuda és Tereza Kochova közreműködésével. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.
Az EU környezeti szakpolitikáinak fejlődésével („EU policy developments”) foglalkozott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021. december 8-án tartott online ülése. Az alábbiakban Lucia Soriano Irigaray, az EC Secretariat-General munkatársa „A 2021-es Stratégiai jövőkutatás jelentés bemutatása” (Presentation of the 2021 Strategic Foresight Report) című előadásából adunk rövid összefoglalót.
Forgatókönyvek Európa 2050-re fenntarthatóvá válására (Scenarios for a sustainable Europe in 2050) című projekt részanyagain dolgoztak az EIONET jövőkutatás (futuresight) szakemberei online műhelymunkán november 17-én és 22-én. Az alábbiakban erről számolunk be röviden.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Kommunikációs csoportja online ötletcserét tartott 2021. november 25-én. Az alábbiakban erről adunk rövid beszámolót.
Éppen 30 évvel ezelőtt, 1991. október 21-én indult útjára a „Földünkért…” (Caring for the Earth) nevű világméretű kampány…
Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) egyedülálló fenntarthatósági célokat tűzött ki az Európai Unió elé, és átalakító változásokra szólít a társadalom egészében. Az ilyen nagy horderejű változások megvalósításához Európának tudásra van szüksége a cselekvéshez. Ez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett jelentése szerint a meglévő tudás jobb felvételét és felhasználását, új típusú ismereteket, új ismeretszerzési módokat, és egyes szakpolitikai területeken jobb adatokat és konkrétabb célokat jelent.