2022. november 7-ig Ön is szavazhat, hogy melyik fotó kapja a közönségdíjat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) fotó pályázata idén rekordot döntött: 5236 fotó érkezett a felhívásra.
Egyedülálló lehetőség kínálkozik az európai városok számára, hogy jobban összehangolják a COVID-19 utáni fellendülést a fenntarthatóbbá válással és az éghajlatváltozás hatásainak kezelésével. A világjárvány egyik kulcsfontosságú tanulsága, hogy városaink sokkal rugalmasabbak és nyitottabbak a változásokra a tervezés és irányítás terén. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) által ma közzétett legújabb, a városi fenntarthatóságról szóló tanulmány szerint mindez előnyös lehet a fenntarthatóság felé történő elmozdulásban.
Az élelmiszerek előállítását, a globális élelmiszerláncok működtetését és a kapcsolódó ipari feldolgozó ágazatokat alaposan át kell gondolni, hogy ellenállóvá és fenntarthatóvá tehessük őket. Sokkal többet kell tenni üvegházhatású gázok kibocsátásának, valamint a vízkészletekre és a biológiai sokféleségre nehezedő nyomás csökkentésére. Az erőfeszítések jelenleg szinte stagnálnak – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mezőgazdasági és élelmiszer-rendszerekről szóló, ma közzétett tájékoztatóiból.
Idén szeptember 20-21-én Koppenhágában tartották meg az EIONET környezetállapottal foglalkozó csoportjának szakmai munkacsoport értekezletét, amelyen Magyarország is részt vett. A rendezvényen minden tagállam képviselete bemutatta a saját országának környezetállapot-jelentését és ötletbörzét tartottak a soron következő európai SoER 2025 elkészítéséről.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által közzétett frissített európai városi levegőminőségi adatok szerint 2020-ban és 2021-ben a levegőminőség tekintetében a legtisztább európai városok a svéd Umeå, valamint a portugáliai Faro és Funchal voltak. Az áttekintés mellett az EEA két olyan jelentést is közzétett, amelyek a különböző EU-, és ENSZ-EGB-előírások által megcélzott légszennyező anyagok kibocsátásával foglalkozik.
A most közzétett éves fürdővízjelentés azt mutatja, hogy 2021-ben Európa fürdőhelyeinek csaknem 85%-a megfelelt az Európai Unió legszigorúbb „kiváló” vízminőségi előírásainak. Az értékelés jól mutatja, hol találhatják meg az úszók a legjobb minőségű fürdőhelyeket Európa-szerte ezen a nyáron. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az Európai Bizottság együttműködésével készített értékelése Európa-szerte 21 859 fürdőhely megfigyelésén alapul. Ezek 2021-ben az EU-tagállamokra, Albániára és Svájcra vonatkoznak.
A fenntartható Európa megvalósításához messzemenő társadalmi változásra van szükség, amely a gazdaság és a társadalom minden területét érinti. Ezzel az összetett kormányzási kihívással szemben az európai kormányok és társadalmak egyre gyakrabban keresnek jövőkutató (foresight) megközelítéseket, hogy feltárják a lehetséges jövőket és azt, hogy ezek mit jelentenek a mai szakpolitikák és intézkedések szempontjából. Ebben az összefüggésben az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és annak tagországokra kiterjedő hálózata (Eionet) olyan képzelményeket (imagineries) dolgozott ki, amelyek lenyűgöző, megfogható és kontrasztos képeket kínálnak arról, hogyan nézhet ki egy fenntartható Európa 2050-ben. Azáltal, hogy elősegítik a jövő alakulására vonatkozó gondolkodást, a képzelmények értékes eszközt képviselnek a jövőkutatások elemzéséhez és értékeléséhez.
Földfoglalás és talajromlás funkcionális városi területeken (Land take and land degradation in functional urban areas) címmel jelentette meg legújabb jelentését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency https://www.eea.europa.eu/ ). Bár a címlapon Budapest látképe van a magyar Parlamenttel a középpontban, a fotó a változatos földhasználat nagyszerű megjelenítése miatt került oda – hiszen a jelentés szerzői Európai léptékben gondolkodnak.
Ez a tájékoztató két nagyítón keresztül vizsgálja a környezetvédelmi adók szerepét. Először is elemzi az adók múltbeli és jelenlegi tendenciáit a bevételnövelő képességük tekintetében; valamint azoknak a reformprogramoknak az alapjaként való felhasználását, amelyek célja, hogy az adókat az emberi munkáról és a tőkéről az erőforrások felhasználására és a környezetszennyezésre helyezzék át. Másodszor, mérlegeli az elkövetkező évtizedben az energiaadók és a karbon-árazás lehetőségeit - részben mint bevételi lehetőségekét, részben mint ami lehetővé teheti, hogy az EU (a céljainak megfelelően) 2050-re valóban klímasemleges legyen, és részben az adórendszerek átcsoportosításra gyakorolt hatásait.
A parkok, városi erdők, fákkal szegélyezett utcák és folyópartok támogatják a városi jóllétet, mivel teret adnak pihenésre, kikapcsolódásra és testmozgásra, valamint alacsonyan tartják a hőmérsékletet. Nem mindenki éri el ugyanúgy a városi zöldterületeket Európa-szerte. Ez a tájékoztató áttekinti a városi zöld- és kékterületekből származó egészségügyi előnyökhöz való hozzáférés társadalmi-gazdasági és demográfiai egyenlőtlenségeinek európai bizonyítékait. Példákat mutat be olyan zöldfelületekre, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfeleljenek veszélyeztetett és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok igényeinek is.