Földfoglalás és talajromlás funkcionális városi területeken (Land take and land degradation in functional urban areas) címmel jelentette meg legújabb jelentését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency https://www.eea.europa.eu/ ). Bár a címlapon Budapest látképe van a magyar Parlamenttel a középpontban, a fotó a változatos földhasználat nagyszerű megjelenítése miatt került oda – hiszen a jelentés szerzői Európai léptékben gondolkodnak.
Tovább a teljes cikkreEz a tájékoztató két nagyítón keresztül vizsgálja a környezetvédelmi adók szerepét. Először is elemzi az adók múltbeli és jelenlegi tendenciáit a bevételnövelő képességük tekintetében; valamint azoknak a reformprogramoknak az alapjaként való felhasználását, amelyek célja, hogy az adókat az emberi munkáról és a tőkéről az erőforrások felhasználására és a környezetszennyezésre helyezzék át. Másodszor, mérlegeli az elkövetkező évtizedben az energiaadók és a karbon-árazás lehetőségeit - részben mint bevételi lehetőségekét, részben mint ami lehetővé teheti, hogy az EU (a céljainak megfelelően) 2050-re valóban klímasemleges legyen, és részben az adórendszerek átcsoportosításra gyakorolt hatásait.
Tovább a teljes cikkreA parkok, városi erdők, fákkal szegélyezett utcák és folyópartok támogatják a városi jóllétet, mivel teret adnak pihenésre, kikapcsolódásra és testmozgásra, valamint alacsonyan tartják a hőmérsékletet. Nem mindenki éri el ugyanúgy a városi zöldterületeket Európa-szerte. Ez a tájékoztató áttekinti a városi zöld- és kékterületekből származó egészségügyi előnyökhöz való hozzáférés társadalmi-gazdasági és demográfiai egyenlőtlenségeinek európai bizonyítékait. Példákat mutat be olyan zöldfelületekre, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfeleljenek veszélyeztetett és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok igényeinek is.
Tovább a teljes cikkreEz az összefoglaló a „Változás történetei („Narratives for Change”) sorozathoz tartozik, amely feltárja, hogy milyen sokféle ötletre van szükség társadalmunk fenntarthatóságba való elmozdításához, és az Európai Zöld Megállapodás („European Green Deal”) céljainak megvalósításához. A téma: a COVID-19 járvány tanulságai („COVID-19: lessons for sustainability”). Vajon hogyan lehet ezeket a tanulságokat alkalmazni a fenntarthatóságra való törekvésünkben, és hogyan irányíthatjuk társadalmunkat úgy, hogy tiszteletben tartsuk bolygónk egészségét („planetary health”), mint az emberi és gazdasági egészség előfeltételét?
Tovább a teljes cikkreAz Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezeti állapotjelentésekkel foglalkozó szakértői csoportja (SoE) 2022. január 11-én tartott online ülést, amelyen a szlovák és a cseh környezeti állapotjelentéseket mutatták be - Ján Mičuda és Tereza Kochova közreműködésével. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.
Tovább a teljes cikkreAz EU környezeti szakpolitikáinak fejlődésével („EU policy developments”) foglalkozott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021. december 8-án tartott online ülése. Az alábbiakban Lucia Soriano Irigaray, az EC Secretariat-General munkatársa „A 2021-es Stratégiai jövőkutatás jelentés bemutatása” (Presentation of the 2021 Strategic Foresight Report) című előadásából adunk rövid összefoglalót.
Tovább a teljes cikkreForgatókönyvek Európa 2050-re fenntarthatóvá válására (Scenarios for a sustainable Europe in 2050) című projekt részanyagain dolgoztak az EIONET jövőkutatás (futuresight) szakemberei online műhelymunkán november 17-én és 22-én. Az alábbiakban erről számolunk be röviden.
Tovább a teljes cikkreAz Európai Környezetvédelmi Ügynökség Kommunikációs csoportja online ötletcserét tartott 2021. november 25-én. Az alábbiakban erről adunk rövid beszámolót.
Tovább a teljes cikkreÉppen 30 évvel ezelőtt, 1991. október 21-én indult útjára a „Földünkért…” (Caring for the Earth) nevű világméretű kampány…
Tovább a teljes cikkreAz Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) egyedülálló fenntarthatósági célokat tűzött ki az Európai Unió elé, és átalakító változásokra szólít a társadalom egészében. Az ilyen nagy horderejű változások megvalósításához Európának tudásra van szüksége a cselekvéshez. Ez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett jelentése szerint a meglévő tudás jobb felvételét és felhasználását, új típusú ismereteket, új ismeretszerzési módokat, és egyes szakpolitikai területeken jobb adatokat és konkrétabb célokat jelent.
Tovább a teljes cikkre