Az élelmiszerek előállítását, a globális élelmiszerláncok működtetését és a kapcsolódó ipari feldolgozó ágazatokat alaposan át kell gondolni, hogy ellenállóvá és fenntarthatóvá tehessük őket. Sokkal többet kell tenni üvegházhatású gázok kibocsátásának, valamint a vízkészletekre és a biológiai sokféleségre nehezedő nyomás csökkentésére. Az erőfeszítések jelenleg szinte stagnálnak – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mezőgazdasági és élelmiszer-rendszerekről szóló, ma közzétett tájékoztatóiból.
Európában felismerték a fenntartható élelmezési rendszer szükségességét, de az éghajlatváltozás megnövekedett hatásainak és a mezőgazdaság továbbra is magas kibocsátásának fényében ezt az elmozdulást fel kell gyorsítani az EEA három kapcsolódó tájékoztatója szerint. Az európai mezőgazdasági szektor és élelmiszerrendszer átalakítása soha nem volt még fontosabb a közelmúlt COVID-19 világjárványa, az ukrajnai háború, és az éghajlatváltozás hatásai közepette, amelyek mindegyike aggályokat vet fel az élelmezésbiztonsággal, illetve a rugalmassággal és az ellenálló képességgel kapcsolatban.
A mezőgazdaság újragondolása
A jelentés más oldalról vizsgálja a mezőgazdaságot, feltárva a fenntarthatatlanság kiváltó okait és a lehetséges jövőbeli utakat. Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en) és a hozzá tartozó Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia (Farm to Fork Strategy https://food.ec.europa.eu/horizontal-topics/farm-fork-strategy_en ) a mezőgazdaságot nem csupán gazdasági ágazatként kezeli, hiszen az hozzájárul az olyan fenntarthatósági célokhoz is, mint a társadalmi jóllét, az ökoszisztémák egészsége, valamint az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság.
A jelentés megjegyzi, hogy a hatékonyság növekedése nem állította meg a környezet romlását - sem Európában, sem globálisan. A Közös Agrárpolitikába (Common Agricultural Policy, CAP https://agriculture.ec.europa.eu/select-language?destination=/node/856), és más vonatkozó uniós szakpolitikákba való jelentős befektetések ellenére a mezőgazdaság továbbra is hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a túlzott vízfogyasztáshoz és az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A biodiverzitás tekintetében a legújabb eredmények megerősítik, hogy az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdaság világszerte fontos szerepet játszik a rovarok biológiai sokféleségének csökkenésében. Mi több, a vidék elnéptelenedése és a vidéki örökség elvesztése továbbra is kihívást jelent Európában.
Az élelmiszerrendszer társadalmi innovációkkal való újragondolása (Reimagining the food system through social innovations https://www.eea.europa.eu/publications/reimagining-the-food-system-the/reimagining-the-food-system-through) c. jelentés azt vizsgálja, hogy a társadalmi innováció hogyan játszhat kulcsszerepet élelmiszer-rendszereink gazdasági és társadalmilag megvalósítható fenntarthatóvá alakításában.
A tanulmány betekintést nyújt az élelmiszertermelés, az élelmiszer kereskedelem és az élelmiszer fogyasztás alternatív módjai körül zajló kísérletekbe. Megjegyzi azonban, hogy a termelési és fogyasztási rendszerek társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság irányába történő átalakítása hatalmas változásokat követel meg az életmódban, valamint a termelési és fogyasztási mintákban. Ezek a változások valószínűleg átrendezik a meglévő beruházásokat, munkahelyeket és hatalmi struktúrákat is.
A mezőgazdaság jelenlegi folyamatai
Míg az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátása az EU-ban 1990 óta a harmadával csökkent, a mezőgazdasági ágazatban a kibocsátás csökkentése lassabb folyamat, és 2005 óta nagyrészt stagnál. 1990 és 2000 között a mezőgazdasági ágazat jelentősen, mintegy 15%-kal csökkentette az állat- és növénytermesztésből származó két kulcsfontosságú üvegházhatású gáz, a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátását. De a csökkentés üteme 2000 után lelassult, és 2005 óta szinte stagnál.
Az EU-országok jelenlegi szakpolitikái és intézkedései alapján ez a tendencia az előrejelzések szerint 2040-ig folytatódni fog, és 2020 és 2040 között csak 1,5 %-os csökkenés várható az EEA harmadik tájékoztatója szerint („A dekarbonizáció előrehaladása és kilátásai a mezőgazdasági ágazatban és azon túl” Progress and prospects for decarbonisation int he agriculture sector and beyond https://www.eea.europa.eu/publications/Progress-and-prospects-for-decarbonisation/progress-and-prospects-for-decarbonisation). A szakpolitikák és a hatékonyságnövekedés csökkentette egyes mezőgazdasági termékek kibocsátási intenzitását, de ezt ellensúlyozta a mezőgazdasági termelés növekedése. További kibocsátás-csökkenés érhető el az élelmiszer-termelés teljes életciklusának kezelésével, beleértve a szállítást, a csomagolást, az élelmiszer-feldolgozást és a kiskereskedelmet.
A változás lehetőségei
Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en) és a hozzá tartozó Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia (Farm to Fork Strategy https://food.ec.europa.eu/horizontal-topics/farm-fork-strategy_en ) hozzájárul az olyan fenntarthatósági célok eléréséhez, mint a társadalmi jóllét, az ökoszisztémák egészsége, valamint az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság. A kihívások ellenére változatos társadalmi innovációk szaporodnak el az élelmiszerláncban, ami lehetőséget nyit a változásra. Ide tartoznak az új élelmiszerekkel, termékekkel, szolgáltatásokkal, valamint üzleti és irányítási modellekkel kapcsolatos kísérletek. A társadalmi innovációk közé tartoznak a rövidebb élelmiszer-ellátási láncok, a közösség által támogatott mezőgazdaság, a városi gazdálkodás, a növényi alapú táplálkozás, a közbeszerzési programok, az élelmiszer-hulladék megoldások, az élelmiszer-oktatás és a közösségépítő kezdeményezések.
A kísérletek érettsége és újszerűsége eltérő, de gyakran új technológiák és partnerségek teszik lehetővé. Ezeket ösztönözni kell, miközben fokozatosan megszüntetjük az élelmiszer-termelés, élelmiszer kereskedelem és élelmiszer fogyasztás nem fenntartható modelljeit. Az élelmiszerrendszer fenntarthatóságához hozzájáruló intézkedések megtétele felé kulcsfontosságú lépés, hogy a szakpolitikai döntéshozók értsék, hogy milyen társadalmi innovációk jelennek meg, kik vezetik azokat, és milyen lehetséges hatásaik vannak.
Biztosítani kell a gazdálkodók, a fogyasztók és a többi agrár-élelmiszeripari szereplő bevonását is. Kulcsfontosságú lesz a gazdálkodók felelősségének és a kibocsátás-csökkentés technikai lehetőségeinek tudatosítása. A Közös Agrárpolitika keretein belül a beruházásokhoz technikai és pénzügyi támogatás, valamint tanya-szintű személyre szabott tanácsadás érhető el. Az agrár-élelmiszeripari rendszerek változásainak eléréséhez azonban túl kell lépni a „hogyan” gazdálkodjunk kérdésén. A társadalom szereplőinek széles körének bevonása az új termelési és fogyasztási módok feltárásába kulcsfontosságú az ellenálló és fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek megvalósításához.
Az éghajlati semlegesség felé történő sikeres elmozdulásért nemcsak a gazdálkodók felelősek, hanem a fogyasztók más agrár-élelmiszeripari szereplők is. A körforgásos gazdasági intézkedések végrehajtása a teljes értékláncban hozzájárulhat az agrár-élelmiszeripari rendszer üvegházgáz-kibocsátásának további csökkentéséhez. A hulladékcsökkentés lehetősége, az anyagok újrafelhasználása és újrahasznosítása, valamint a nagyobb körforgás a tervezési szakaszban kezdődik; ezt követően ez az agrár-élelmiszer-életciklus termelési, fogyasztási és hulladékkezelési szakaszaiban is fennáll.
Bővebb információ:
• Komoly kihívásokkal néz szembe Európa élelmiszeripara c. jelentés eredeti angol nyelven (Serious challenges in Europe's agri-food systems) elérhető itt: https://www.eea.europa.eu/highlights/serious-challenges-in-agri-food
• Az élelmiszerrendszer társadalmi innovációkkal való újragondolása c. jelentés (Reimagining the food system through social innovations) elérhető itt: https://www.eea.europa.eu/publications/reimagining-the-food-system-the/reimagining-the-food-system-through
• A mezőgazdaság újragondolása c. jelentés (Rethinking agriculture) eredeti angol nyelven elérhető itt: https://www.eea.europa.eu/publications/rethinking-agriculture/rethinking-agriculture
• A szén-dioxid-mentesítés előrehaladása és kilátásai a mezőgazdasági ágazatban és azon túl c. jelentés (Progress and prospects for decarbonisation in the agriculture sector and beyond) elérhető itt: https://www.eea.europa.eu/publications/Progress-and-prospects-for-decarbonisation/progress-and-prospects-for-decarbonisation