Egyedülálló lehetőség kínálkozik az európai városok számára, hogy jobban összehangolják a COVID-19 utáni fellendülést a fenntarthatóbbá válással és az éghajlatváltozás hatásainak kezelésével. A világjárvány egyik kulcsfontosságú tanulsága, hogy városaink sokkal rugalmasabbak és nyitottabbak a változásokra a tervezés és irányítás terén. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) által ma közzétett legújabb, a városi fenntarthatóságról szóló tanulmány szerint mindez előnyös lehet a fenntarthatóság felé történő elmozdulásban.
A COVID-19 világjárvány sokféle képpen hatott a városokra, és ez befolyásolhatja a környezetileg fenntarthatóbb városmodell felé való átállást az elkövetkező években.
Az Európai Unió új, sürgető szakpolitikái igyekeznek kezelni a világjárványhoz adódó további kríziseket, mint amilyen az éghajlatváltozás és a környezetromlás, valamint az ukrajnai háború és annak hatásai. Ezek a krízisek az energiaválsággal együtt hozzájárulnak a gyors fellépéshez, de új kihívásokat is jelentenek annak biztosítására, hogy az ambiciózus városi fenntarthatósági célok továbbra is jó úton haladjanak – állítja az EEA „Városi fenntarthatóság Európában – A környezeti átalakulások világjárvány utáni mozgatórugói” (Urban sustainability in Europe — Post pandemic drivers of environmental transitions https://www.eea.europa.eu/publications/urban-sustainability-drivers-of-environmental) című jelentése.
A jelentés a városi fenntarthatóságról szóló korábbi EEA-jelentés (Urban Sustainability in Europe - What is driving cities' environmental change? https://www.eea.europa.eu/publications/urban-sustainability-in-europe-what/ ) frissítése, és egy sor kapcsolódó tanulmányhoz kapcsolódik, amelyeket 2020–2021 között tettek közzé (https://www.eea.europa.eu/themes/sustainability-transitions/urban-environment ). Arra törekszik, hogy összehasonlítsa a városok tapasztalatait közvetlenül a járvány előtt és abból kibontakozóban; illetve hogy felmérje, hogy vannak-e olyan területek, ahol a világjárvány már a változás fő mozgatórugóiban (drivers of change) és akadályaiban (barriers) is változásokhoz vezetett. A jelentéshez készült kutatáshoz Európa 64 városában készítettek felméréseket és interjúkat.
A jelentés megállapította, hogy a világjárvány rávilágított a társadalmi egyenlőtlenségekre és arra, hogy a fenntarthatóság felé történő bármilyen elmozdulás nem hagyhat hátra senkit. A városoknak biztosítaniuk kell, hogy az új zöld szakpolitikák nevezessenek bizonyos társadalmi csoportok elidegenítéséhez. A jelentés kiemeli, hogy az átmeneteket az egyes városokhoz és azok egyedi tulajdonságaihoz és körülményeihez kell igazítani.
A cselekvés kiváltója
A felmérések eredményei szerint a COVID-19 világjárvány jelentős kiváltója volt a környezetvédelmi és fenntarthatósági erőfeszítéseknek. Az EEA jelentése elmozdulást állapít meg a világjárvány óta, különösen a fenntartható közlekedés és a zöldterületek kérdéskörében. Ehhez kapcsolódóan a közvélemény és a környezeti kihívásokkal kapcsolatos tudatosság szintén fontos kiváltó tényezőnek tűnik, csakúgy, mint a szakpolitikai jövőkép (vízió) kulcsfontosságú szerepe a fenntarthatósági cselekvésekben.
A felmérés és az interjúk során a városok előtt álló hat legfontosabb környezeti kihívásként a levegőszennyezést, a közlekedést, a zöldfelületek hiányát és elvesztését, a heves viharokat és árvizeket, a csapadékvíz-gazdálkodást és a zajszennyezést jelölték meg. A zöldfelületek hiánya és elvesztése a világjárvány előtt még a legkisebb kihívásként szerepelt.
A városok sokféle társadalmi-gazdasági kihívással is szembesülnek. A hat legfontosabb kihívás a COVID-19 világjárvány és más fertőző betegségek, a megfizethető lakhatás hiánya, a városok terjeszkedése, a közúti torlódások, a demográfiai változás és a társadalmi kirekesztés.
Az EEA városi fenntarthatósággal kapcsolatos munkája
A jelentés egy olyan terméksorozat része, amelyet az EEA az elmúlt évben tett közzé a városi környezet fenntarthatóságáról. A munka az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, az életminőséget, a hozzáférhetőséget, az egészséges környezetet, az élelmezésbiztonságot, a körforgásos gazdaságot (circularity), a tiszta energiát és a fenntartható épületeket vizsgálta városi szinten.
A legfrissebb jelentés fő célja, hogy alapos ismereteket szerezzen a fenntarthatóság mozgatórugóiról (drivers) és akadályairól (barriers); és feltárja, hogyan befolyásolhatta ezeket a világjárvány, a folyamatban lévő európai helyreállítási erőfeszítések és a közelmúltbeli európai politikai változások, köztük az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en ). az EU Városfejlesztési Menetrend (EU Urban Agenda https://futurium.ec.europa.eu/en/urban-agenda) és a NextGenerationEU https://next-generation-eu.europa.eu/index_en
További információ a témában:
Az eredeti „Post-pandemic recovery offers European cities chance to boost shift to sustainability” című angol nyelvű cikk elérhető itt: https://www.eea.europa.eu/highlights/post-pandemic-recovery-offers-european
Az „Urban sustainability in Europe — Post pandemic drivers of environmental transitions” című, 2020-ban megjelent angol nyelvű jelentés elérhető itt.
Az „Urban Sustainability in Europe - What is driving cities' environmental change?” című, 2022-ben megjelent angol nyelvű jelentés elérhető itt.