„Miniszter urak!
A COVID-19 megjelenése megmutatta, milyen katasztrofális következményekkel járhat az ökoszisztéma elvesztése. Az állatok természetes élőhelyének csökkentésével ideális feltételeket teremtettünk a kórokozók, köztük a koronavírus elterjedéséhez.
Budapest, 2021. május 19. A Magyar Nemzeti Bank első alkalommal publikálja a Fenntarthatósági jelentés című kiadványát, amelynek célja, hogy megvizsgálja és mérhetővé tegye hazánk hosszú távú fenntartható felzárkózásának kulcstényezőit. A fenntarthatóság a világgazdaság 21. századi működésének legfontosabb kihívása és egyben a jövő növekedési lehetőségeinek alapja. Épp ezért szükséges a fenntarthatóság mérésére alkalmas új keretrendszer kidolgozása, az abban elért eredmények számszerűsítése és visszajelzésre alkalmassá tétele.
Az Agrárminisztérium az agrárpolitika mellett az élelmiszer termelésért és -biztonságért, a halgazdálkodásért, erdészetért, a környezetvédelemért és a természetvédelemért is felelős. Ebben a szerepkörében számos módon tesz a Duna védelméért, fejlesztéséért.
A Duna nem csak hajózóút, de ivóvizet is ad a folyóvölgy kutjaiba. A vízéből a növénytermelők öntöznek. A Duna kiemelt turisztikai célpont – nem csak a part menti strandok miatt, hanem a folyó mentén sorakozó védett természeti területek változatossága miatt is.
Erről adunk rövid képet a DUNA NAP alkalmából (június 29.).
Az éghajlatváltozás sok szempontból befolyásolja társadalmunkat és környezetünket. Az éghajlatváltozás kezelése megköveteli a kibocsátások csökkentését, és az alkalmazkodást ahhoz, amit nem tudunk megállítani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma megnyíló „Klímaváltozás PIX” fotópályázata arra hívja fel a résztvevőket, hogy ábrázolják, hogyan néz ki az éghajlatváltozás Európában, és hogyan reagálunk rá.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Elnöksége 2021. március 2-án közzétette véleményét a Dunai hajóút fejlesztési program 2. (a magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztés előkészítésének kiterjesztése projekt) Stratégiai Környezeti Vizsgálata kapcsán. A rövid, de tartalmas dokumentum igen fontos megállapításokat tesz a belvízi hajózás kapcsán a szennyező fizet elvéről, a közlekedési alternatívák figyelembevételéről (vasút), a Duna sokféle használatáról, a környezeti és társadalmi hatásokról.
„A magyar GDP a Swiss Re becslése szerint az évszázad közepére több mint 8 százalékkal eshet vissza, ha minden a mostani mederben haladhat tovább, és nagyjából 3 százalékkal akkor, ha sikerült elérni a klímacélokat.” Az EIONET oldalon olyan cikkeket is közreadunk, amelynek tartalmával nem feltétlenül értünk egyet, de az hasznos beszélgetésekhez, közös gondolkodáshoz vezethet.
Az uniós szakpolitikák fejlődéséről (elsősorban a (8EAP-ról), és a stratégiai jövőkutatás alakulásáról tartott webinárt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021. április 28-án. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megbízásából készült új tanulmány a személyszállítási és áruszállítási módok világos hierarchiáját mutatja be az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását tekintve. A kérdés különösen fontossá válik a klímasemlegesség elérése szempontjából (lásd 2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről). Az alábbiakban a vonatkozó jelentésről adunk összefoglalót.
Az éghajlati katasztrófa elkerülése érdekében a gazdaságnak alapvető változásra van szüksége. Ezt támasztja alá a klímavédelemről szóló 2020. évi XIV. törvény is, amely egyebek mellett célul tűzi ki, hogy Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet. Mindezen változások finanszírozására a pénzügyi rendszereknek is mélyreható változásra van szükségük. Az EU Fenntartható Pénzügyi Platformja (EU Platform on Sustainable Finance) 2021. márciusi jelentéséről (TRANSITION FINANCE REPORT, Platform on Sustainable Finance, March 2021) az alábbiakban adunk összefoglalót.
A városokon belüli egyenlőtlenségekről tartottak online beszélgetést április 21-én. A rendezvényen Egyértelműen megmutatkozott, hogy az elmúlt egy évben az egészség megítélése, fontossága mennyire előre került a közgondolkodásban. Jellemző, hogy ma már egyértelműen fontosnak tartják a szakemberek az iskolák, és a kórházak (!) körüli kertek, parkok kialakítását is.