A digitális agráriumról tartottak közmeghallgatást 2021. augusztus 31-én. Az alábbiakban erről számolunk be.
Az EU Duna Régió Stratégia (https://danube-region.eu/ ) magyarországi szervezete (https://dunaregiostrategia.kormany.hu/) által létrejött esemény apropóját az adta, hogy a Stratégia elnökségét jelenleg adó Szlovákia vezető témaként az éghajlatváltozás és a biodiverzitás összefüggését (https://danube-region.eu/thematic-event-by-slovak-eusdr-presidency-climate-change-water/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=thematic-event-by-slovak-eusdr-presidency-climate-change-water), és a digitalizációt (https://danube-region.eu/eusdr-thematic-conference-on-innovation-and-digitization/?Itemid=189) adta meg.
Heincz Balázs
Heincz Balázs (Külgazdasági és Külügyminisztérium) kiemelte, hogy az EU Duna Régió Stratégia mestersélges intelligenciával foglalkozó munkacsoportja magyar vezetéssel alakult. Mint mondta, a digitalizáció sok kérdést vet fel, de semmiképpen sem megkerülhető témakör a térség fejlődése tekintetében. Kiemelte a PLANET BUDAPEST (www.planetbudapest.hu ) eseményt is, amely lehetőséget ad a szakpolitikai és szakmai kérdések megbeszélésére. Az esemény szervezői, akik a V4 államok államfőinek jelenlétére is számítanak, jelenleg fizikai részvétellel számolnak.
Balla Attila
Balla Attila (Digitális Jólét NKft.) előadásában kiemelte, hogy a Közös Agrárpolitika (CAP, https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy_en) jelenleg zajló átalakítás várhatóan jelentős „forrásbőséget” jelent majd, ami a digitalizáció szempontjából is fontos. Mint mondta, „a digitalizáció nem csodaszer, főleg, ha kihagyjuk belőle az embert.” Fontos, hogy a fejlesztések a mindennapi élet valós kérdéseiről szóljanak, és minket szolgáljanak.
Varga Péter Miklós
Varga Péter Miklós (Digitális Jólét Program) előadásában elismerte, hogy a Digitális Agrár Stratégia (DAS) (https://digitalisjoletprogram.hu/hu/tartalom/das-magyarorszag-digitalis-agrar-strategiaja) meglehetősen „termelő-centrikus”.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a fogyasztás erős átalakulása várható. Már most is érezhető a fogyasztás szegmenseinek erős elkülönülése, amelynek két fő vezető szempontja a termék minősége, és az ára. Mint mondta, nem lehet ma már úgy termelni, mint 20 éve. Kiemelte az éghajlatváltozás fontosságát, ez ma már nem kérdőjelezhető meg. A Közös Agrárpolitika vonatkozásában hangsúlyozta, hogy az „kemény” változásokat jelent a szabályozásban. Ezek erős elvárások, amelyeket „nem biztos, hogy teljesíteni tudunk”.
Az agrárium társadalmi kapcsolatai megváltoztak: ma már vidéken is a lakosságnak csak kis része dolgozik a mezőgazdaságban. Egyre gyakrabban használt fogalmak a
- precíziós gazdálkodás (precision agriculture https://en.wikipedia.org/wiki/Precision_agriculture ), az
- okos gazdálkodás (smart farming https://www.iotforall.com/smart-farming-future-of-agriculture ), és a
- robot farming.
Sok iparág kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez, egész cégcsoportok és ágazatok – gondolhatunk akár a rohamosan terjedő repülő objektumokra. Sok iparág kell hogy megtanulja, hogy hogyan is működik a mezőgazdaság, hogy például „a tehénben nincs mindig tej”.
Ami ezeket az ágazatokat összeköti, az az adat. Alapvető kérdés hát, hogy az adat hogyan keletkezik, azt hogyan gyűjtik, hogyan dolgozzák fel, és hogy abból hogyan lesz döntés és intézkedés. A legegyszerűbb példa a vízhasználat: az időjárási adatok nem a farmon keresztül keletkeznek, de alapvető fontosságúak, hiszen előre kell látni a vízigényt. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire digitalizálható a szektor, mennyire számolhatóak előre a trendek? Ki lehet-e számolni algoritmusokkal a fogyasztási igények jövőbeli alakulását, hogy mikor miből, milyenből mennyi fog kelleni?
Varga külön is kiemelte előadásában a
- Digitális Agrárakadémia (DAA https://www.nak.hu/szakmai-infok/digitalis-agrarakademia-2019), a
- Digitális Termelői Piac (DTP https://digitalisjoletprogram.hu/hu/hirek/hirek-a-digitalis-termeloi-piac-programrol ), és az
- Agrármeteorológiai mérőhálózat (https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/ )
szerepét. Mint mondta, a Digitális Agrár Stratégia felülvizsgálata ez év őszén várható, ez feladat és lehetőség is egyben. A végletesen leegyszerűsített feladat az, hogy „legyen mivel öntözni. Ez nem evidens.”
Czermann János
Czermann János (Közért+ Zrt.) a Digitális Termelői Piac részletesebb bemutatása során kiemelte, hogy az már a kormány által 2019-ben elfogadott Digitális Agrárstratégiában (DAS) is nevesített feladat volt. A Digitális Termelői Piac egy közös projekt: együtt dolgozik benne a Széchenyi Egyetem, a Digitális Termelői Piac Nonprofit Kft., és a Közért+ Zrt. A cél a nagyobb érték, a nagyobb hatékonyság, és az értékérvényesítő képesség növelése.
Czermann elmondta, hogy „az EU-ban minden élelmiszer átlagosan 500 kilométert utazik.” Azt is fontos megjegyezni, hogy a nagyvárosok piacain meglepően nagy az áruveszteség: az eladatlan és hulladékká váló áru. Hogy ez ne így legyen, ebben van szerepük a termelői piacoknak, így azok digitális formáinak is. A fő eszköz a logisztika, a minőségbiztosítás, és a kereskedelmi gyakorlat (például ártárgyalások, volumen tárgyalások).
A Digitális Termelői Piacnak jelenleg több mint 300 beszállító partner dolgozik. Az egyik legnagyobb felvevő piacot a közétkeztetés jelenti. A hálózat jelenleg Győr – Budapest – Kecskemét környékén működik, de jelenleg dolgoznak egy másik „terület” kiépítésén, amely Eger – Miskolc – Nyíregyháza – Debrecen körül fog működni.
Ahogy fogalmazott, a digitális élelmiszerkereskedelem egy igen sajátos műfaj. Nem mindig világos, hogy ki árul és mit, és főleg hogy az az áru honnan jön. Jelenleg dolgozunk olyan rendszeren, amely az áruk áramlását követni tudja.
Bihari Zita
Bihari Zita (Országos Meteorológiai Szolgálat) a DriDanube Projekt (Drought Risk on the Danube Region, http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/dridanube) kapcsán elmondta, hogy az aszály nem új jelenség, az a térségünk éghajlatának velejárója. Voltak aszályos időszakok korábban is, de azok gyakorisága és erőssége valóban változik.
A projektben 10 ország dolgozott együtt szlovén vezetéssel, ebből 3 EU-n kívüli volt. Magyarországot az OMSZ, a Szent István Egyetem és az Agrárminisztérium képviselte.
A munka egyik megállapítása, hogy a kukorica aszálykockázata nagy – ez súlyos kérdéseket vethet fel a térségben. Szintén lényeges megállapítás, hogy a magyar aszálykár enyhítési rendszer bár utólagos, és vitatható, de a térségben messze előremutató.
Fiala Károly
Fiala Károly (Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság) elmondta, hogy Magyarország jellemzően a többletvizekre volt felkészülve, a vízhiányokra nem. A kérdés már nem nagyon távoli, hiszen láttunk már olyan városokat, ahol teljesen elfogyott az ivóvíz is, és azt teherautókkal, fejadagonként kellett pótolni. Ugyanakkor a szakterületen új lehetőségeket adhat a precíziós vízgazdálkodás.
Alapvetőnek tartjuk, hogy legyenek a kérdésben adatok, mégpedig elérhetően, és ingyen. Ebbe beletartozik a talaj nedvessége, és hőmérséklete is. Az Aszálykezelési terv még nem készült el. Nemzeti szintű vízhiány jelző rendszer kiépítése a cél, amely nem csak az aktuális állapotot jelzi, de 10 napra előre jelzi a várható helyzetet. Milyen idő várható, milyen talajnedvesség várható. „A smart farming felé megyünk.”
