Idén szeptember 20-21-én Koppenhágában tartották meg az EIONET környezetállapottal foglalkozó csoportjának szakmai munkacsoport értekezletét, amelyen Magyarország is részt vett. A rendezvényen minden tagállam képviselete bemutatta a saját országának környezetállapot-jelentését és ötletbörzét tartottak a soron következő európai SoER 2025 elkészítéséről.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA – European Environment Agency) kiemelt figyelmet fordít az európai környezetállapot-jelentés (European State of the Environment Report - European SoER) elkészítésének, amelyet 1995 óta öt évente jelentetnek meg.
A környezetállapot felmérések elkészítéséhez és a jelentések prezentálásához ún. horizontális állapot-felmérési módszert (horizon scanning) dolgoztak ki. A „horizon scanning” módszer egy jövőkutatásra irányuló szakmai program, amelynek első három fázisát online, a negyedik fázisát pedig szakértők részvételével, munkaértekezlet keretében, Koppenhágában tartották. A módszer lényege, hogy a szakmai csoport egy adott téma minél szélesebb körű ismereteit összegyűjtve, (kezdetben szabad ötletelések során) egyértelmű fókuszpontokat, vagy irányvonalakat határozzon meg az adott témában. Ez segítséget nyújthat a szakmai munkafolyamatok megújításában és megvalósításuk újragondolásában. A koppenhágai találkozón ismertetett és kipróbált módszer segítséget nyújt a SoER 2025 elkészítéséhez való felkészülésben.
A „Horizont-felmérés” (horizon scanning) workshop sorozat három rövid online ülésből állt, amelyek nyitottak voltak az EIONET Foresight és SoE (State of the Environment) csoportok tagjainak. A sorozat folytatásaként szeptemberben rendeztek egy megbeszélést is a témában az éves koppenhágai SoER találkozón. A részvételhez nem volt szükséges előzetes horizont-felmérési ismeretre.
- május 4.: Bevezető és előzetes felmérés (Intro and pre-scanning) (online)
- június 21.: Felmérés (Systematic scanning) (online)
- szeptember 14.: Érzékelés (Sensemaking) (külső vendégek részvételével) (online)
- szeptember 21. (Koppenhága): Érzékelés és bemutatás (Sensemaking and communicating the outputs) (személyes ülés a koppenhágai éves találkozón).
A koppenhágai ülést követően a projektcsapat véglegesíti a tíz felmerülő probléma (rövid) jellemzését, és olvasóbarát formátumban megosztja azokat a két EIONET csoporttal, amelyet a hálózat tagjai tetszés szerint használhatnak.
A „horizon scanning” gyakorlat kísérleti jelleggel kerül lebonyolításra, amely a következő években folytatható (és/vagy kiterjeszthető más EIONET-csoportokra) az érdeklődéstől és a megvalósíthatóságtól függően. A munkát az ETC (European Topic Centre) Sustainability Transitions szakértői csoportja irányítja (Fraunhofer vezetésével), az EG on Foresight tagjainak támogatásával.
Első workshop: Mi az a „horizont-felmérés”, és miért hasznos eszköz?
A horizont-felmérés (horizon scanning) egy előrejelző módszer a különböző információs források szisztematikus átvizsgálására vagy áttekintésére, hogy felismerjék a potenciálisan fontos történések korai jeleit. Ez magában foglalja a környezeti változások gyenge jelzéseinek felderítését, a részvételen alapuló véleményalkotás a felmerülő, a környezetvédelmi politika szempontjából releváns kérdések összegyűjtését. Lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy proaktívan lépjenek fel, és a jelenlegi döntéseiket rugalmasabbá tegyék a jövőbeli fenyegetésekkel/kihívásokkal szemben, valamint jobban kihasználják a környezet állapotának javítására vonatkozó lehetőségeket.
Mi a horizont-felmérés gyakorlat célja?
Ez egy „learning by-doing” gyakorlat abból a célból, hogy megismertesse a „horizont-felmérést”, mint előrejelző eszközt. Három alapvető célja van:
1. Kapacitás kiépítése az előrejelzéssel és a környezeti állapottal foglalkozó csoportokon belül;
2. A hálózat tagjai elkötelezettségének előmozdítása és a kölcsönös tanulás előmozdítása;
3. Azonosítson és röviden jellemezzen 10 felmerülő, a környezet szempontjából releváns kérdést az országok számára releváns témakör(ök) közül.
A „horizon sacnning” célja az előremutató kormányzás: a politikai döntéshozók támogatása a környezeti problémák és kockázatok kezelésében, valamint a lehetőségek kihasználására irányuló minél korábbi intézkedések meghozatalában. Az előrejelzést a múltban nem használták fel eléggé a szakpolitika és a kormányzás támogatására, de ma már jelentős lehetőségek vannak arra, hogy az előrejelzési tevékenységekből származó tudás hasznosítható legyen.
A JRC (Joint Research Centre) Zöld Kompetenciakeretébe (JRC’s Green Competencies Framework) a jövőkutatás és a feltáró gondolkodás is beletartozik.
Az előrejelzési folyamat módszerei és eszközei:
1. Jövőképpel kapcsolatos ismeretek: platformok, szakpolitikai dokumentumok, képzések, kapacitásépítés, hálózatépítés, konferenciák, felmérések, interjúk
2. Trendelemzés: szakirodalmi áttekintés, workshopok, Delphi-felmérés, trendek extrapolációja, modellezés, szavazás/felmérés, hármas horizont
3. Horizont-felmérés: „gyenge jelek”, helyettesítő kártyák, bibliometria, szabadalomelemzés, adatbányászat, szövegbányászat, irodalmi áttekintés, szakértői műhelyviták, interjúk, konferenciák, közösségi hálózatok
4. Rendszerelemzés: rendszerszemléletű gondolkodás, strukturális elemzés, érdekelt felek elemzései
5. Elképzelések/tervek: kreativitási módszerek, víziós workshopok, történetmesélés, forgatókönyv-építés
6. Átmenet: forgatókönyv-építés, szerepjáték, visszatekintés, úttérképezés, morfológiai elemzés, kereszthatás-elemzés, többkritériumos elemzés, SWOT-elemzés, „Windtuneling”, kockázatértékelés, költség-haszon elemzés.
Példák az EEA és az EIONET tevékenységeire:
- NRC FLIS (National Reference Centres on Forward-looking Information and Services) (jelenleg EG on Foresight) létrehozása és kapacitásépítés, jövőkutatási szótár, EEAkadémia
- Globális megatrendek, a GMT nemzeti szintű hatásai, SOER-előrejelzések
- FLIS/EEA projekt az újonnan felmerülő kérdésekről, Környezetvédelmi Főigazgatóság újonnan felmerülő kérdések (FORENV), a változás mozgatórugói
- Integrált felmérések
- Előzetes földhasználati forgatókönyvek, SSE2050
- SSE2050 – The „Scenarios for a sustainable Europe in 2050” project
Mindez hogyan érhető el? A horizon scanning-től az előremutató kormányzásig
Horizont felmérés: Feladat: A környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatások előzetes értékelése. Cél: Stratégiai orientáció és információs alap (előretekintő) projektekhez. Például 3D nyomtatás.
Mélyreható tanulmányok: Feladat: Egy felmerülő kérdés vagy tendencia elemzése a környezetre gyakorolt pozitív és negatív, közvetlen és közvetett hatások szisztematikus elemzésével. Cél: A kutatás és a politika stratégiai lehetőségeinek áttekintése a strukturális végrehajtás előkészítése érdekében. Például: trendelemzések forgatókönyv tanulmányok tárgyspecifikus horizont-felmérések.
Előremutató kormányzás: Kutatási/politikai folyamatba való átültetés - Szisztematikus megvalósítás az intézményen belül. Stratégiai partnerség az intézményen kívül. A lakossági figyelem felkeltése. Például: kétoldalú megbeszélések, sajtó-/közszolgálat, stratégiai workshopok, előadások.
Lépésről lépésre, hogyan készítsünk horizontfelmérést?
1. A felmérés előkészítése: a folyamat kezdete, amely a felmérés keretezésére és a hatókör meghatározására összpontosít.
2. Információ-ellenőrzés: felvázolja azokat a keretrendszereket, amelyek a legjobb felmérési eredmények elérése érdekében használhatóak.
3. Érzékelés: az összegyűjtött információ megértéséről és a felismerések elmélyítéséről szól.
4. Az eredmények kommunikálása: ez a legutolsó lépés, amely az eredmények megosztására összpontosít.
Az online workshop második felében a „Miro” program segítségével a résztvevők kipróbálták a „Horizon scanning” módszert. Egy előzetes érdeklődés felmérést végeztek az online résztvevők között a második meeting témáját illetően.
A „Miro” felületen lehetett szavazni különböző témákra, amelyek közül a „Circular economy” és a „Land use” kapta a legtöbb szavazatot. A második online találkozón erről a két témáról indítottak külön „Miro” szakértői chatszobákat.
Második workshop: Praktikus tippek a horizont-felméréshez
Szűrők létrehozása a Google-keresőben: Használja a Google kereső szűrőit a relevánsabb és a legfrissebb cikkekért pl. a beállítás: „az elmúlt évben jelent meg”.
Trendek és ellentrendek keresése: Amikor „gyenge jelet” észlel, tegye fel a kérdést, hogy mi lenne az ellenkező iránya egy ilyen eltolódásnak – mi lenne az úgynevezett ellentrend. Keressen bizonyítékokat az ilyen ellentétes fejleményekre.
Tájékozódás több nyelven: Elsősorban egy nemzetközi kutatócsapat profitálhat abból, ha több nyelven is hozzáférhet a forrásokhoz.
Érzelmi reakciók tükrözése: Szelektálja azokat a cikkeket, amelyek túlságosan hasonlóak, túl nyilvánvalóak, túlságosan általánosak. Ha valami nem meglepő, vagy nem újszerű, akkor az nem releváns gyenge jel!
Szelektálás kritériumok alapján:
- Relevancia: releváns-e a vizsgálati téma szempontjából (releváns a körkörös gazdaság és a földhasználat szempontjából)?
- Újdonság: új-e a környezetvédelmi politika számára?
Az értekezlet második felében a „Miro” platformon gyakorlati tapasztalatokat szerezhettünk a horizont-felmérési technikáról. Két témakörben a résztvevőkből alakultak szakértői csoportok: „Földhasználat” és „Körforgásos gazdaság”. Mindkét témában két csoportban dolgoztak a résztvevők:
A csoportok 1.a) feladata, hogy szisztematikus kutatási sémát dolgozzanak ki. Ehhez segítséget nyújt az úgynevezett „STEEP radar” (social, technological, economic, environmental, and political), amely a főtémából (jelen esetben „Land use” és „Circular economy”) indul ki és kapcsolódik az altémák köréhez.
Az 1.b) feladat, hogy reagáljunk a forrásokra. A második feladat a szisztematikus kutatás csapatként. Ebben a feladatban folytatni kell a kapcsolódó altémák felkutatását, valamint csapatként rendszerezni, kategorizálni kell azokat, az esetleges ismétlődések elkerülése miatt. A „Group Circular Economy csoport az altémák közti szavazás során megállapodott abban, hogy a legnagyobb érdeklődés az úgynevezett „win-win” gazdasági kapcsolatok felé mutat a körforgásos gazdaság eléréséhez.
Az esemény végén mind a négy munkacsoport visszatért a közös platformra és csoportvezetők egy-egy percben összefoglalták a szavazások eredményét. Nyilván nem lehetett minden részletre kitérni a csoportmunkákat illetően, de egyértelműen kirajzolódott, hogy azonos főtémák esetében is lehet teljesen eltérő gondolatmenet mentén elindulni egy téma kifejtésében. A „Group Circular Economy 1” egy főtémából indult ki, amelyhez kapcsolódó diszciplínákat vizsgált, míg a „Group Circular Economy 2” több altémát gyűjtött össze, majd az ezekben megfigyelhető közös trendeket fogalmazott meg.
A 3. online workshop céljai: az összegyűjtött információból/előrejelzésekből származó jövőbeli témák/kihívások megértése, és a felmerülő környezeti problémák feltárása. A plenáris előadáson a két csoport (circular economy és land use) altémái kerültek bemutatásra.
Földhasználat témái:
- - ragyogó sötét fák “Glow in the dark trees”
- – zöld infrastruktúra az utcai lámpák helyére
- - közvetlen levegő megkötés – kevesebb földhasználat, a szén-dioxid megkötése például az újraerdősítéssel
- - növények az internet hálójában – új tudásmennyiségek a földhasználat-gazdálkodáshoz
- - kettős felhasználású napenergia (agrivoltaics) és mobil szélturbinák - multifunkcionális, rugalmas földhasználat az energiaátállás szempontjából
- - szóban forgó szárazföldi-tengeri határok – új földterület kontra elfoglalt terület
- - periférikus perspektíva a területhasználatról – a különböző területhasználati megoldások felé
- - az emberi természet viszonyának újragondolása – az újszerű felfogástól a természethez fűződő jogokig
- - óceánból származó új élelmiszerek és takarmányok.
Körforgásos gazdaság témái:
- - a virtualizáció következő szintje – a dematerializáció újraegyensúlyozása
- - bioalapú anyagok újragondolása – innovációkra van szükség
- - termelés a körforgásos gazdaság számára, ráadásul ezekben a viharos időkben
- - körkörös energiaátmenet – az energiaátmenet sürgőssége lehetőségeket nyit meg és kihívásokat is jelent – (17 szavazat)
- - a Miyawaki-módszer egy ellenálló biológiai állomány gyors előállításának metaforája
- - a körkörösség valósága – a körforgásos gazdaság uralkodó koncepcióival és gondolkodásmódjával szembeni közelgő kihívások – (14 szavazat)
- - geopolitika és körforgásos gazdaság – zűrzavaros keretfeltételek mellett – (15 szavazat).
A témák bemutatása után szavazások indultak mindkét főtémában az altémákra. A körforgásos gazdaság főtémában három altéma kapott dobogós helyezést, a körkörös energiaátmenet, a zűrzavaros keretfeltételek és a körforgásos gazdaság felfogással szembeni közelgő kihívások. A szavazások eredményének kihirdetését követően két csoportra oszlott az online tér és a három altémában a résztvevők között kiscsoportos beszélgetésekre nyílt lehetőség.
A kiscsoportos beszélgetéseket követően ismét a plenáris szinten folytatódott az online találkozó, ahol a kiscsoportok vezetői pár szóban összegezték a megbeszélteket, és minden altémához lehetett hozzászólni. Végezetül pár perces zárógondolatokat követően a szeptember 20-21-én tartandó koppenhágai éves találkozó programját vetítették előre.
Az Eionet „State of the Environment” csoportjának éves ülése
Az EIONET State of the Environment csoport éves találkozóját kizárólag személyes részvételi lehetőséggel rendezték meg, online részvételre nem volt lehetőség. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakmai szervezetként, és minisztériumi háttérintézményként vett részt a találkozón. Több szakmai szervezet, környezetvédelemmel foglalkozó cég és kutatóintézet is képviseltette magát. A programban lehetőséget biztosítottak a ‘State of the environment reporting marketplace’-en minden ország számára, hogy bemutassák a saját környezeti ország-jelentésüket. A bemutatkozások több körös kiscsoportos megbeszélésekkel zajlottak a terem négy sarkában és a hátsó termekben. Minden előadó 30 perces időkerettel gazdálkodhatott, amely az önálló előadást és az előadással kapcsolatos kérdezz-feleleket is magában foglalta.
Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a „Magyarország környezeti állapota 2020” kiadványt bemutató poszterrel készült, kiegészítve az SDG-k (Sustainability Development Goals) és a környezetvédelmi irányelvek közti kapcsolat megjelenítésével.
Az előadásmódok igen sokfélék voltak, néhányan laptopon mutatták be a honlapjukat, volt aki A/4-es papírra nyomtatta ki a grafikonokat, és volt aki kockás füzetbe írt jegyzeteit olvasta fel. Ebből a szempontból a poszter-megjelenítés igen látványos és egyedülálló volt. Néhány példa egyes országok (angol nyelvű) környezetállapot-jelentéseire:
- https://www.cenia.cz/wp-content/uploads/2022/05/Zprava_o_ZP_CR_2020-ANG.pdf
- https://www.miteco.gob.es/es/calidad-y-evaluacion-ambiental/publicaciones/perfil_ambiental_eng_2019.aspx
- https://www.environment.fi/en-US/Maps_and_statistics/The_state_of_the_environment_in_Finland_in_20172018
- https://www.epa.ie/publications/monitoring--assessment/assessment/state-of-the-environment/EPA_Irelands_Environment_2020.pdf
- http://www.moepp.gov.mk/wp-content/uploads/2019/04/0301_IndikatorskiIzvestaj2018_EN.pdf
- https://era.org.mt/topic/soer/
- http://www.sepa.gov.rs/download/ENG_FIN_JubilarnaPublikacija.pdf
- https://www.enviroportal.sk/spravy/soer
- https://webdosya.csb.gov.tr/db/ced/icerikler/tc-dr_2020_-ng-l-zce-20210430143751.pdf
- https://ammk-rks.net/assets/cms/uploads/files/Publikime-raporte/ANG_Web.pdf
- http://www.hermanottointezet.hu/state-environment-hungary-2020
A második napon a ’horizon scanning’ módszerre építve alakítottuk ki a beszédtémákat (a témafelvetéseket színes lapra írtuk, majd piros pöttyökkel szavaztunk a témákra). A legtöbb szavazatot kapott témákról ezután ötletbörzéket tartottunk kisebb csoportokban a terem 4 sarkában és a hátsó termekben:
Az ötletbörze végén minden csoport témavezetője két mondatban összefoglalta az együttesen kialakított álláspontokat. A legnépszerűbb téma a fiatalok szemléletformálása és környezetállapot-jelentések kommunikálása feléjük volt. Elhangzott többek között, hogy a „Pinterest” vagy a „TikTok” lehetőséget adhat az információ átadására a tinédzserek és huszonévesek számára. A felületek rövid és tömör szöveges, képi vagy videó (1-2 perc) megjelenítésre adnak lehetőséget, ezért elsődleges céljuk a figyelemfelkeltés, és az érdeklődés irányítása.
A nap zárásaként a jövőbeli célokról és a SoE csoport feladatairól esett szó, többek között arról a felkészülési folyamatról, amely a 2025-ben megjelenő európai SOER megírását célozza. Az alábbi webinárok vannak tervben a közeljövőben:
- 2022. november 15. 10:00 – 12:30: EG SoE workshop on implementation of foresight in SoE reporting
- 2022. november 29. 10:00 – 11:30: Joint SoE-Foresight policy update webinar „Strategic foresight in EU policy-making’
Holes Annamária, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Korábbi cikkeink a témában:
• FORESIGHT DICTIONARY https://eionet.kormany.hu/download/7/dd/82000/FORESIGHT%20DICTIONARY.pdf
• Globális megatrendek, Európai környezet jelentés, a jövő jelei, cyber generáció, környezeti érzékenység https://eionet.kormany.hu/globalis-megatrendek-europai-kornyezet-jelentes-a-jovo-jelei-cyber-generacio-kornyezeti-erzekenyseg
• Globális megatrendek környezeti hatásai Magyarországon. beszámoló, 2017 https://eionet.kormany.hu/download/9/e8/e1000/Globalis_megatrendek.pdf
• Válság után, válság előtt? https://eionet.kormany.hu/valsag-utan-valsag-elott
• FORENV: jövőkutatás környezeti-társadalmi kérdésekről https://eionet.kormany.hu/forenv-jovokutatas-kornyezeti-tarsadalmi-kerdesekrol
• Az NRC FLIS csoport ülése https://eionet.kormany.hu/az-nrc-flis-csoport-ulese
• FORENV 2019-2020: jövőkutatás https://eionet.kormany.hu/forenv-2019-2020-jovokutatas
• Válság és paradigmaváltás - avagy az állóképesség (reziliencia) kérdései egy közelgő válság előtt és után https://eionet.kormany.hu/valsag-es-paradigmavaltas-avagy-az-allokepesseg-reziliencia-kerdesei-egy-kozelgo-valsag-elott-es-utan
• Jövőkutatás, Forgatókönyvek https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-forgatokonyvek
• A 2020. február – április folyamán elkészült magyar környezeti forgatókönyvek itt érhetőek el: https://eionet.kormany.hu/download/b/78/92000/Scenario_project_Hungary_2020_05_11.pdf
• Környezet és covid: a közös a bizonytalanság https://eionet.kormany.hu/kornyezet-es-covid-a-kozos-a-bizonytalansag
• Jövőkutatás – felpezsdülő jelen https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-felpezsdulo-jelen
• “Vadkártyák”: jövőkutatás az OECD és az EEA közös eseményén https://eionet.kormany.hu/vadkartyak-jovokutatas-az-oecd-es-az-eea-kozos-esemenyen
• Forgatókönyvek a természeti környezet szlovákiai jövőjére https://eionet.kormany.hu/forgatokonyvek-a-termeszeti-kornyezet-szlovakiai-jovojere
• Távmunka: társadalom, gazdaság és környezet https://eionet.kormany.hu/tavmunka-tarsadalom-gazdasag-es-kornyezet
• Jövőkutatás a városi közlekedésben https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-a-varosi-kozlekedesben
• EU szakpolitikák és a jövőkutatás fejlődése https://eionet.kormany.hu/eu-szakpolitikak-es-a-jovokutatas-fejlodese
• Forgatókönyvek 2050-re: párhuzamok a jövőkutatásban https://eionet.kormany.hu/forgatokonyvek-2050-re-parhuzamok-a-jovokutatasban
• Stratégiai jövőkutatás jelentés 2021 https://eionet.kormany.hu/strategiai-jovokutatas-jelentes-2021
• Az EIONET jövőkutató csoportjának ülése https://eionet.kormany.hu/az-eionet-jovokutato-csoportjanak-ulese
• Fenntartható jövő elképzelése Európa számára https://eionet.kormany.hu/fenntarthato-jovo-elkepzelese-europa-szamara
