"…Sok jövő van. És ez jó: lehet belőlük választani. Persze ahhoz, hogy a rövid távú választásokkor jól döntsünk, kell tudnunk, hogy mi a távlati célunk."

A jövőkutatás (futuresight) élesen megkülönböztethető az előrejelzéstől (forecasting). A különbségeket az alábbi táblázat szemlélteti (forrás: Foresight Dictionary ). Az előrejelzés a klasszikus tudományos módszerek szerint készül, egy-egy problémára orientált, azt leegyszerűsíti, mérhető adatokra, és modellezésre épít. A jövőkutatás ezzel szemben „mode 2” módszerek szerint készül, rendszerszerű megközelítést használ, kvalitatív adatokra és forgatókönyv építésre épít.

Jövőkutatás és előrejelzés (forrás: Foresight Dictionary)

A jövőkutatás az 1970-es évek óta önálló tudomány, a felsőoktatás része (pl. Corvinus Egyetem). Kulcsfontosságú a stratégiai célok meghatározásához: ráirányítja a figyelmet arra, hogy mit kell tenni azért, hogy a kedvező változások bekövetkezzenek, illetve hogy elkerülhető legyen a kedvezőtlen változások valóra válása.

A jövőkutatás egyszerre

  • tudományos: egyetemek köré épül, teóriákra orientálódik, hierarchikus, klasszikus „peer review”; és
  • tudományok közötti (interdisciplinary), vagy akár tudományokon túlmenő (trans-disciplinary): nem csak a tudományos élet szereplőit vonja be, változatos intézményeket jelenít meg, ügyek köré orientálódik, nem hierarchikus, rugalmas munkamódszereket alkalmaz.

„Ha a bizonytalan tudás gyenge erre vonatkozó értékekkel és normákkal találkozik, akkor maga a probléma is strukturálatlan lehet.” (forrás: Integrált Környezeti Értékelés /IEA https://eionet.kormany.hu/integralt-kornyezeti-ertekeles-iea )

A jövőkutatás tipikus módszerei egyebek mellett:

  • Szabad ötletelés (brainstorming),
  • Delphi módszer,
  • A jövő jeleinek vizsgálata (horizon scanning, (weak)signal /wild card analysis),
  • Előrejelzés (forecast),
  • Integrált környezeti jelentés (integrated environmental assessment),
  • Megatrendek (megatrends),
  • Gondolattérképek (mind mapping),
  • Modellezés (modelling),
  • Swot-analízis,
  • és még sok más.

(forrás: Foresight Dictionary)

Ahogyan Dr. Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorasszonya 2016-ban fogalmazott: „Jövőkutatás és környezetvédelem összekapcsolódik. A jövő elválaszthatatlan a környezet állapotától. Jövőkutatók gyakran környezetvédők is, és a környezeti szakemberek gyakran jövőkutatók is; együttműködésük elengedhetetlen. A stratégiaalkotás nélkülözhetetlen előfeltétele: a környezettel való jövőtudatos foglalkozás.” (forrás: https://eionet.kormany.hu/download/3/a7/a1000/2_Jovokutatas_a_kornyezetvedelemben_Nov%C3%A1ky_FM_2016_1212.pdf )

Ugyancsak Dr. Nováky Erzsébet fogalmazta meg (2017-ben), hogy „A jövők itt vannak velünk. Gondolunk rá, megvalósítjuk, vagy éppen elkerüljük. …Sok jövő van. És ez jó: lehet belőlük választani. Persze ahhoz, hogy a rövid távú választásokkor jól döntsünk, kell tudnunk, hogy mi a távlati célunk. Alice csodaországban azt mondta, hogy "ha nem tudod hová mész, oda bármilyen úton eljuthatsz." Ha tudod, mi a cél, akkor ahhoz hozzárendelheted a megfelelő utakat. (forrás: https://eionet.kormany.hu/strategiai-kepzes )

Elképzelhető, lehetséges, valószínű és kívánatos jövők

Az OECD kiemelten fontosnak tartja a stratégiai jövőkutatást. A cél – az értelmezésükben- a lehetséges jövők felfedezése és az azokra való felkészülés. Túl kell néznünk a tervezhetőség határain. Sok példa hozható fel arra, hogy a megfelelő mennyiségű és súlyú bizonyítékokra várás sok esetben kései válasz-intézkedést hozhat. A jövőkutatás munkája során kifejezetten érdekes odafigyelni arra, hogy az igen eltérő szakágak képviselői között hol jelentkezik nézeteltérés? Ahogyan Anthoni Cox egy 2019. novemberében Pozsonyban tartott konferencián fogalmazott: „…változó időkben, növekvő bizonytalanságok közt fel kell készülni a váratlanra is. Ez nem egy luxus. …Meg kell fontolnunk olyan ötleteket is, amelyek első hallásra marhaságnak tűnhetnek. Vajon milyen lesz az a világ, ahol nem lesz oktatás, folyó víz, áram, de csaknem minden embernek lesz okos telefonja? Lehet telefonon tanulni? Lehet így felkészülni a katasztrófákra?” (forrás: „A gazdaság átalakítása a GDP növekedését hozza; 2050-re 2,5-ször gazdagabbak leszünk” https://eionet.kormany.hu/a-gazdasag-atalakitasa-a-gdp-novekedeset-hozza-2050-re-2-5-szor-gazdagabbak-leszunk )


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) hasonlóan nagy figyelmet szentel a jövőkutatásnak. Egyik legnagyobb figyelemmel kísért szakértői csoportjuk a „Kitekintések, Környezeti Forgatókönyvek Szakértői Csoport” (Forward-Looking Information and Services, FLIS) csoport. A nemzetközi csoport a jövőkutatás eszközeivel vizsgálja a folyamatokat, és hívja fel a figyelmet a fontossá és hangsúlyossá váló kérdésekre, megoldandó problémákra.

Kép forrása: Globális megatrendek, Európai környezet jelentés, a jövő jelei, cyber generáció, környezeti érzékenység https://eionet.kormany.hu/globalis-megatrendek-europai-kornyezet-jelentes-a-jovo-jelei-cyber-generacio-kornyezeti-erzekenyseg

A jövőkutatás igyekszik többféle tudomány eredményeit, többféle megközelítést és gondolkodásmódot egyszerre figyelembe venni. Ezért a gyakorlatban előszeretettel használja a csoportos alkotás erejét, a sokféle gondolat ösztönző hatását. A gondolatok szabad áramlásához a munka során a résztvevőknek általában teljes biztonságot kell nyújtani; biztosítani kell őket, hogy a csoportmunka során megosztott gondolatok onnantól a csoport közös gondolataiként fognak szerepelni, de megosztó személye vagy kapcsolata titkos marad. Ezt „Chatham House Rule”-ként emlegetik.

A FLIS csoport egy korábbi, önkéntes és kísérleti projektje a globális megatrendek (pl. világ népességének növekedése, éghajlatváltozás, növekvő környezetszennyezés stb.) hatását térképezte fel (2016-2017). A globális megatrendek magyarországi hatásait egy szűk szakértői csoport kezdte elemezni; az eredetileg tíztagú csoportban vegyesen voltak vízhez, természetvédelemhez, energetikához, zöldgazdasághoz stb. értők, akik ugyanakkor vegyesen képviseltek minisztériumokat, egyetemeket és civil szervezeteket is. A munka egyik meglepetése volt, hogy az idők folyamán a szakértői csoport több mint duplájára duzzadt.

A jelentés készítése közben a tartalom, a felvázolt jövőkép egyre riasztóbbá, félelmetesebbé vált. Ennek ellensúlyozására kezdték gyűjteni a vonatkozó pozitív esettanulmányokat, követhető jó példákat is. Az így kialakult jelentés így igyekszik egyensúlyt teremteni a ránk váró kihívások és a máris rendelkezésre álló követhető lehetőségek között.

A cél nem a témák teljes, részletes bemutatása volt, hanem az azokhoz kapcsolódó kérdések, kételyek felvillantása. Az elkészült dokumentumhoz nem kapcsolódnak közvetlenül megvalósítandó intézkedések. Ugyanakkor az elkészülő anyag további szakmai munkákhoz, eszmecserékhez segítségként és gondolatindítóként szolgál.

A globális megatrendek munka során megfogalmazott főbb hatásai Magyarországon:

  1. Természetes élőhelyek beszűkülése;
  2. Extrém időjárási helyzetek számának növekedése (árvíz, aszály);
  3. Klímaváltozás egészségügyi hatásai (korai halálozás, új járványos betegségek;
  4. Szennyezőanyag-kibocsátás növekedése;
  5. Növekvő vízigények - csökkenő vízkészletek;
  6. Szabadkereskedelmi egyezmények káros hatásai Magyarországra;
  7. Természetes életközösségek átalakulása (őshonosok visszaszorulnak, új fajok megjelennek);
  8. Magyarország migrációs célországgá válik;
  9. Ökoszisztéma-szolgáltatások minőségének csökkenése;
  10. Hulladékok keletkezése;
  11. Talaj minőségi és mennyiségi degradációja;
  12. + Alternatív energia alkalmazásának előtérbe kerülése;
  13. + Anyaghasználat optimalizálása előtérbe kerül (szűkölő erőforrások miatt).

A munka az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szakmai és módszertani segítségével, teljességgel önkéntes alapon, nulla költségvetéssel valósult meg 2016-2017-ben. (forrás: Globális megatrendek, Európai környezet jelentés, a jövő jelei, cyber generáció, környezeti érzékenység https://eionet.kormany.hu/globalis-megatrendek-europai-kornyezet-jelentes-a-jovo-jelei-cyber-generacio-kornyezeti-erzekenyseg )

Globális megatrendek környezeti hatásai Magyarországon

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jövőkutatással foglalkozó nemzetközi csoportja rendszeresen részt vesz az újonnan megjelenő ügyek, trendek elemzésében. A FORENV munkafolyamat is, mint a jövőkutatás munkái általában, sokféle tudomány sokféle gondolkodásmódját igyekszik egyesíteni – tipikusan csoportmunkák szervezésével. Minderről bővebben itt olvashat:

A jövőkutatás általában sokféle tudomány sokféle gondolkodásmódját igyekszik egyesíteni – tipikusan csoportmunkák szervezésével

Forgatókönyv alkotás

A legtöbb forgatókönyvet (scenario) stratégiai szakpolitikák, vagy kutatások támogatására készítenek. A stratégiai szakpolitikák tárgya általában „komisz” problémákra irányulnak – ezekben nincsen egyetértés sem a szóban forgó értékekről és értékrendekről, sem pedig a vonatkozó tudásanyagról. (Most scenarios are produced to support strategic policy or the required research (Section 2.2.2). The issue on which strategic policy focuses normally takes the form of a so-called wicked problem. Wicked problems are characterized by a lack of consensus concerning both the values that are at stake and the relevant knowledge (Bakkes, 2012b; Hisschemöller, 1993; In ‘t Veld, 2010). (forrás: BUILDING SCENARIOS FOR ENVIRONMENTAL, NATURE AND SPATIAL PLANNING POLICY. Guidance Document )

Az előrejelzés, a forgatókönyv, és a találgatás

A forgatókönyveket többféle szempont alapján megkülönböztethetjük. Így lehetnek:

a) Kvalitatív (szöveges, leíró, vizuális elemekkel)

b) Kvantitatív (számszerű információk, táblázatok, grafikák)

a) Domináns: a jelenleg domináns társadalmi és fizikai fejlesztéseket vetíti a jövőre. Pl. OECD environmental outlook to 2050

b) Korlátozottan kutató

c) Kutató: a forgatókönyvek jelentősen eltérnek a jelen helyzettől, esetenként a lehetséges jövő határait kutatva. Pl. PBL European nature in the plural

a) Leíró (descriptive): a forgatókönyveket jövőként írja le: a jelenből halad a jövő felé.

b) Előíró (normative): egy lehetséges jövő leírásával kezd, és abból tekint vissza, hogy milyen módon juthatunk el oda a jelenből. Gyakran múlt időben ír a jövőről: így és így történt.

a) Alap forgatókönyv (baseline scenario): jelenlegi helyzet, jelenlegi folyamatok leírása. Lehetőleg a jelenlegi helyzet kialakulását is leírja, tehát időben némileg visszanyúlik. Viszonyítási alapot ad a későbbi forgatókönyvek számára.

b) Összefüggések forgatókönyve (contextual scenario): egyes jövőbeli események hatásait tárja föl. Pl. a tengerszint emelkedésének hatása Hollandia árvízvédelmére

c) Szakpolitikai forgatókönyv (policy scenario): a kívánt jövőt írja le, és az oda vezető szakpolitikai lépéseket. Lehetnek dominánsak, korlátozottan kutatóak, vagy kutatóak.

d) Kulcs üzenet (key messages): a meggondolásra javasolt főbb gondolatok, ajánlások – általában a rövidtávú döntések meghozatalához. Célszerű az egyes forgatókönyvek ellentéteit, illetve szinergiáit kihangsúlyozni.

A „forgatókönyv ciklus” (scenario cycle). (Forrás: BUILDING SCENARIOS FOR ENVIRONMENTAL, NATURE AND SPATIAL PLANNING POLICY. Guidance Document)

A forgatókönyvek minőségének szempontjai:

  • Egységesség (consistency): belső logika, ami megalapozza a mű hitelességét. Természetesen a forgatókönyvek a lehetséges fejlesztések ellentétes hatásait is hangsúlyozhatja.
  • Ellentét (kontrast): a forgatókönyvek kihangsúlyozhatják a társadalmi-, fizikai, szakpolitikai fejlesztések ellentétes irányait is.
  • Összehasonlíthatóság (comparability): a forgatókönyvek ugyanazt a témát célozzák, még ha különböző irányokat írnak is le.
  • Igényhez igazodás (intended outcome): a forgatókönyveket akkor tartják hasznosnak, ha azok igazodnak a célcsoport igényeihez. Természetesen a forgatókönyvek kevésbé konkrétan alkalmazhatóak, mint az előrejelzések vagy a tervek.
  • Egyensúly / vonzerő (appeal): az egyensúly megtalálása a képzelet és a kreativitás, és a realizmus között. Az előbbi inspirálja a használót, az utóbbi hihetővé teszi a forgatókönyveket.

(forrás: BUILDING SCENARIOS FOR ENVIRONMENTAL, NATURE AND SPATIAL PLANNING POLICY. Guidance Document)


A forgatókönyvek gyakran alkalmaznak grafikákat is. Néhány példa:

1. A „Természet jövője” forgatókönyvek munkaközi ikonjai:

  • Élettel teli természet,
  • Kísérleti természet,
  • Funkcionális természet,
  • Igényekhez igazodó természet

forrás: BUILDING SCENARIOS FOR ENVIRONMENTAL, NATURE AND SPATIAL PLANNING POLICY. Guidance Document

2. Az OECD „Advancing the 2030 Agenda in a Context of Uncertainty - The use of Strategic Foresight for Adaptive and Future-Ready SDG Strategies” című kiadványából:

  • Klikkelek
  • Virtuális kormányzás
  • Céges kapcsolatok
  • Mesterséges láthatatlan kezek

forrás: https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/27869Foresight_SlideDeck_HLPFtraining2018.pdf


További források a témában: