A fenntarthatóságba való átmenet egyik kulcskérdése a körforgásos gazdaságra való átállás megvalósulása; annak pedig egyik alappillére a körforgásos és fenntartható földhasználat elmélete és gyakorlata. A vízparti területek a föld- és területhasználat konfliktusait rendre felvetik. Itt gyakran ütköznek az ellentétes értékek, érdekek, elképzelések. Mivel a vízpartok általában értékes természeti élőhelyek, ezért az ilyen vitába gyakran felmerülnek természetvédelmi problémák, kérdések is.

A Balaton

A Balaton tájképe, természeti környezete számos helyen alapvetően átalakult az utóbbi években. Egyes helyeken a természetvédelem kérdései is előtérbe kerültek. Ilyen például a Csopak és Balatonfüred között elhelyezkedő Kerekedi-öböl melletti, összesen 64 hektáros természetvédelmi terület. Ez az északi Balaton-part mára szinte egyetlen érintetlen szakasza. A felmerült konfliktusok a megoldás felé közelítenek, mint ahogy egy napokban megjelent cikk is írta. 

Az egyik kérdéses zöldterület a Balaton partján. Fotó: Facebook / Ambrus Tibor Forrás: https://www.hirbalaton.hu

A tatai Öreg-tó

A tatai Öreg-tó a város honlapja szerint Tata „egyik legnagyobb vonzereje. A közel 250 hektáros tó, a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik. Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket.”

Sokak szerint akár egy kis beavatkozás is felboríthatja a természeti egyensúlyt. A tó partjára 120 szobás luxushotelt terveznek, mely ellen a helyiek – vélt vagy valós félelmek alapján - már többször is tiltakoztak.  Az ügy rendezése még tart.

Vadludak a tatai Öreg-tavon. Forrás: https://www.erdekesvilag.hu/webkameran-is-megfigyelheto-a-tatai-oreg-tonal-gyulekezo-tobb-tizezernyi-vadlud/

A budapesti Óbudai-sziget

A budapesti Óbudai-sziget fejlesztésének kérdése nemrég került előtérbe. Az EIONET hálózat egyik szakértője két meghallgatáson is járt (2020. augusztus 26.), amelyről jegyzeteket küldött. Ezeket rövidítve közreadjuk, bár nem feltétlenül értünk velük egyet.

A Budapest III. kerületi önkormányzat meghallgatása magáról a beruházásról és a sziget hasznosításáról szólt. A lakosság és az önkormányzat egyértelműen a sziget bármiféle változtatása ellen foglalt állást. Szándékuk megtartani olyannak, amilyen: ligeterdőnek, rekreációs és kulturális helyszínnek. Az eseményen rövid ismertetők hangoztak el a sziget múltjával, korábbi hasznosítási terveivel kapcsolatosan és az önkormányzat jövőbeli szándékairól. Szót kapott Szabó Tímea a kerület önkormányzati képviselője, illetve Déri Tibor újpesti polgármester is, akit a III. kerület polgármestere (Kiss László) hívott el a közmeghallgatásra az árvízi érintettség miatt.

Az önkormányzat által szervezett eseményt követően, ugyanazon a helyszínen a Pest Megyei Kormányhivatal a tervezett gátépítés környezeti hatástanulmányáról tartott közmeghallgatást. Az ülés elején a meghallgatást vezető hölgy közölte, hogy csak a szervező hivatal készíthet diktafonos hangfelvételt, minden más magánjellegű felvétel büntetőjogi szankciókkal jár, de jelezte, hogy a közmeghallgatás felvételét honlapjukon közzé fogják tenni (A négy órás hanganyag itt érhető el.) Ezt követően a hatástanulmányról kezdtek bele egy igen terjengős előadásba, több előadóval, részletekbe veszően. Egy ideig becsülettel bírta a hallgatóság, de kb. másfél óra után jelezték, hogy a közmeghallgatás lényege őket meghallgatni, nem nekik ezeket a hosszú előadásokat.

Elsőként a főpolgármester (1 óra 20 percnél kezdődik a hozzászólása – szerk.) kért szót és elmondta, hogy részletes észrevételeiket már megküldték a kormányhivatal számára, itt is jelezni kívánja azonban, hogy nem értenek egyet a gátrendszer tervével és úgy a hatástanulmányban, mint az eljárásban hibákat találtak. Jelezte, hogy véleményük szerint a beruházás nem szolgál közérdeket, alul értékeli a károkat és felül a gazdasági hasznot anélkül, hogy a sziget tervezett jövőbeli funkcióját elárulná. Jelezte, hogy a tanulmány nem vizsgálta a védett források kérdését. Nem mérték a lakosság komfortfokozatában bekövetkező változásokat sem a kivitelezés, sem a megvalósuló eredmény kapcsán. Mindezek alapján a hatástanulmányt megalapozatlannak találja, és a gátat is elutasítja a főváros.

Az ülésen több tartalmi és ügyrendi kérdés is megfogalmazódott.

Árnyalja a képet, hogy a terület bekerülhet a rozsdaövezetek közé, és így jogosult lehet az 5%-os lakásépítési ÁFÁ-ra.

A tervezett résfalak miatt a talajvíz szintje lejjebb kerül, így a sziget teljes élővilága veszélybe kerülhet. Az anyagban többek szerint ellentmondások vannak a zaj- és légszennyezési becsült hatások kapcsán. A terület a duna-menti nemzeti ökológiai hálózat része, de ezzel nem foglalkozik érdemben a hatástanulmány. A kivágandó fák száma igazából nem becsülhető, mert a hivatkozott 950-1000 fa csak a 30 cm átmérőnél nagyobb fákat tartalmazza (ezek kb. 50 évesek!), az ennél vékonyabbakat nem. Ez lehet még egy-két ezer. A gát miatt tíz méteres védőzónát kell hagyni famentesen (ami szélesebb sáv, mint a jelenlegi galériaerdő sávja). Ez azt is jelenti, hogy később sem lehetnek ebben a zónában magas, erős, idős fák. Ha meg is nőne egy-kettő, azokat ismét ki kellene vágni, meg kellene csonkítani, mert veszélyt jelentenek a gátra. S bár ekkora fapusztítás várható, mégis azt jelezték a tanulmányban, hogy „tájképileg nem szignifikáns” a változás.

Műemlékvédelmi kérdések is felmerülhetnek, hiszen a területen van a még feltáratlan római kori Hadriánus palota  és a fából készült Duna-híd  cölöprendszere.

Többen is felvetették, miért nem érdekel senkit és nem jelenik meg a társadalmi hatásokban az emberek véleménye, álláspontja? Ez nem került monitorizásra, nem készültek interjúk, kérdőívezés, sem szigeti látogató-számlálás. A tervező azzal védekezett, hogy „közgazdaságilag nem forintosítható a szigeti látogatás.”

Az árvízveszély növekedését nem tekintették jelentősnek, hiszen csak néhány (a 2D modell alapján kb. 10 cm, az új 3D áramlási modell alapján 5-7 cm) visszaduzzasztó hatás jelentkezhet. Ez a néhány centi azonban mind a III., mind a IV. kerület esetében kritikus is lehet, elég arra gondolni, hogy a 2013-as árvízkor e két kerületben 1-3 centiméteren múlt, hogy nem következett be az elöntés egyes helyeken.

A klíma tanulmány csupán azt vizsgálta, hogy a klímaváltozásra milyen hatása lehet ennek a beruházásnak, de azt nem, hogy a klímaváltozás miatti változások milyen hatást gyakorolhatnak a jövőben erre a beruházásra, ide értve a növekvő árvízveszélyt, villámárvizeket stb.

Felmerült az is, hogy miért közpénzből védünk egy magánberuházást, illetve mennyibe került a gát tervezése és a hatástanulmány. Erre az volt a válasz, hogy „üzleti titok.”

A vita jelenleg is zajlik. Minderről bővebben itt olvashat. Vagy itt.

Óbudai-sziget. Kép forrása: https://www.beszedesparkok.hu/hajogyari_sziget/

A budapesti Római-part

A budapesti Római-part kérdése megoldódni látszik. A többéves vitasorozat eredményeként az érdekeltek bevonásával közös tervezési folyamat kezdődött. Erről részletesen itt olvashat.

Római-part. Kép forrása: https://obvf.hu/projects/romaipart/

A pesti Dunapart

A pesti Dunapart kérdése évtizedek óta napirenden van. A városfejlesztők szerint ez a terület gyalogos- és vendéglátó funkciókra lenne való, míg a közlekedésmérnökök ragaszkodni látszanak az autóforgalom fenntartásához.

pesti Dunapart terve 2015-ből. Forrás: http://duna.budapest.hu/?p=74

A 2020-as év egyebek mellett a közlekedési szokásokat is átrendezte (lásd bővebben: Utazások változása 2020 közepén az Egyesült Királyságban ). Ennek egyik letükröződéseként május óta hétvégenként gyalogosok és kerékpárosok használhatják a pesti Dunapartot a Margit híd és a Szabadsághíd között. Az intézkedés kísérleti jellegű, és eredetileg csak szeptember végéig tervezték. Meghosszabbításáról e sorok írásakor online szavazás zajlik, erről bővebbet itt olvashat.

Dunapart a Parlamentnél 2020 májusában. Kép forrása: Marton Miklós

Korábbi írásaink a témában: