A legtöbb európai városban van legalább egy folyó vagy tó. A városi vizek az elmúlt évszázadokban súlyosan lepusztultak, mivel azokat alárendelték a víz biztosítása, fejlődés, a hulladék elszállítása, a közlekedés és az ipar érdekeinek.
Az utóbbi években a vizek minősége fokozatosan javult, ahogyan a víztisztító művek kiépültek, és ahogyan az ipar szerepe csökkent . A városi folyók és tavak az Európai városokban egyre fontosabbá váltak a városi ökológia-, a zöld infrastruktúra-, a zöld területek- és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésében.
A jelentés vízkezelési eseteket mutat be, amelyeken keresztül bemutatja, hogy az európai városok hogyan alakítják ki a folyókra és tavakra vonatkozó stratégiáikat és intézkedéseiket. Mindezzel a városok igyekeznek megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek a felszíni édesvizekkel kapcsolatosak. Az esettanulmányok országai: Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Koszovó, Lettország, Lengyelország, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Makedónia, Málta, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország.
A dokumentum 17 esettanulmányt sorakoztat fel a városi folyó-, és tó rehabilitáció témájában, hogy a városi vízkezelés érdekes vonatkozásait bemutathassa. Zárásként a jelentés összegzi az esetek legfőbb tanulságait, és megfogalmaz néhány olyan gondolatot, amely az európai települések számára fontos lehet.
További információ:
- Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapja itt érhető el.
- Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség városi folyó-, és tópartokról szóló kiadványának angol nyelvű ismertetője, és a jelentés itt érhető el.
- Magyar városok folyó-, és tópartjai című cikk itt érhető el.
- Rugalmas városok építése: kulcs az éghajlatváltozás hatásaival való megbírkózáshoz
