2018. október 3-án tartotta az EcoVeloTour projekt az indító konferenciáját. Az alábbiakban az ott elhangzottakból adunk válogatást.
Köszöntőjében az EcoVeloTour projekt vezetőpartnere (Budapest, Zugó) részéről Szabó Rebeka alpolgármester hangsúlyozta, hogy az „eszem-iszom-randalírozok” típusú turizmus alternatíváját kívánják fejleszteni.
Mirjana Arsenic Petrovic, a Danube Transnational Programme Joint Secretariat részéről azt emelte ki, hogy a projekt célja nem csupán helyeket összekötni, de az embereket és a hatóságokat is összekötni. Az elvárás az, hogy a projekt az egész régió számára előnyt hozzon; hogy valami újat tudjon felmutatni.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos beszéde bevezetőjében leszögezte, hogy a túlhízás hazánkban tömeges probléma; ahogy fogalmazott: „az egyik legsúlyosabb nemzet vagyunk a világon”. Elmondta, hogy mivel csak öten dolgoznak a kormánybiztosságon, így kénytelenek együttműködni civil szervezetekkel. Megemlítette a magyarországi kisvasutakat is, és azt is, hogy „évi 10-15%-kal nő az utasok száma a kisvasutakon.”
Megemlítette a nyaraló hajózást is (holiday boating , amely ágazatot szintén fejleszteni kívánnak.
A kerékpározás gazdasági jelentőségét hangsúlyozva az államtitkár kiemelte, hogy „európai viszonylatban több pénz folyik be kerékpáros turizmusból, mint hajós turizmusból”. Kifejtette, hogy a terület marketingje alapvetően fontos, de nem új oldalak létesítésére és népszerűsítésére kellene fókuszálni, hanem meglévő oldalak kerékpáros tartalommal való kiegészítésére. Így például tárgyalásokat folytatnak a google oldalainak bővítéséről is. Szintén tárgyalnak egy már működő osztrák kerékpáros-barát szolgáltatásokat minősítő rendszerhez való csatlakozásról is.
Mint mondta, Magyarországon egyetlen helyen van kerékpáros számlálás: ez a kiskörei gát, ahol a gátőrök egyik feladata a kerékpárosok pontos számlálása. Az adatok szerint 2016-ban húszezer kerékpárost számoltak. 2017-ben az autóforgalmat a gáton betiltották. Ennek eredményeképpen 2018 augusztusáig 46 ezer kerékpárost számoltak.
Az államtitkár elmondta, hogy három-négyszázezer kerékpáros érkezik évente Passau felől Bécsbe. Komoly tervezés irányul arra, hogy ennek legalább egy részét továbbcsalogassuk magyar területekre. Ezzel együtt a legnépszerűbb kerékpáros túra útvonalnak a Balaton körüli utat nevezte meg. Ez átfogó fejlesztés elé néz, amely részeként az útvonalakba be kívánják kapcsolni a Balaton-felvidéket is. Komoly hiányosság, hogy a Budapest – Balaton közötti kerékpározás nem megoldott; itt 2019-ben indulnak az építkezések.
A kormánybiztos beszámolt arról is, hogy tárgyalások folynak arról is, hogy a KRESZ-ben legyen előírás, hogy országúton a kerékpárosokat 1,5 méter távolságra kell előzni. Ez sok országban már kötelező előírás. Mint mondta, cél a közlekedési alapismeretek oktatásba való bevonása is, hiszen 12 évesen jogszabály szerint már ki szabad menni kerékpározni az utakra, jóllehet a gyerekek alig-alig tudnak valamit a közlekedés szabályairól.
Bulgária képviselője elmondta, hogy az ország területének 34%-a védett, és 37000 km jelzett turistaút van az országban.
Románia képviselője egyebek mellett kiemelte a hölgyek kerékpározását népszerűsítő SikrtBike kampányt, és a Kárpátok vonulatait felfedező CarpatBike kampányt.
Az Európai Turizmus Bizottság (European Travel Commission ) képviselője, Miguel Gallego hangsúlyozta a tematizált utazások (themed travel) fejlődését. Mint mondta, egyre kevesebben indulnak neki egy-egy tájegység, vagy város felfedezésének – úgy általában. Egyre többen tervezik eleve úgy az utazásukat, hogy valamilyen aspektusból kívánják felfedezni a látnivalókat, legyen az például építészeti érdeklődés, gasztronómiai, vagy éppen természeti vonzalom. Mint mondta, ez egy szenvedély-vezérelt („passion-based”) piac, ahol az ökoturizmusnak komoly szerepe lehet.
Felmérések szerint az átlagos túrázó („native active traveller”) 10 napot tölt egy-egy utazással, annak során átlagosan 947 USA dollárt költ fejenként összesen. A felmérés szerint ezek az emberek többnyire magasan képzettek, csoportosan (5-10 fő) érkeznek. Mint az előadó mondta, Európa előnye ezen a téren az infrastruktúra és a szolgáltatások viszonylag sűrű és magas fokú kiépítettsége és elérhetősége.
Dr. Michael Meschik (University of Natural Resources and Life Sciences, Vienna) előadásában hangsúlyozta a kerékpáros turisták számlálásának fontosságát. Elmondta, hogy a szám Ausztriában évről évre nő. A számokból leolvasható, hogy bár a több napot kerékpárral utazók száma megtorpanni látszik, azt a napi túrát folytatók, és a minden nap kerekezők száma bőven ellensúlyozza.
A 2018-as felmérések szerint míg az egynapos kerékpáros túrát folytatók átlagosan 42 eurót költenek, addig a többnapos kerékpáros túrát folytatók átlagosan 75 eurót költenek naponta. A 2000-ben készült felmérés adatait a 2018-as adatokkal összevetve a szektor jelentős növekedését mutatja.
Az elvárásokról elmondta, hogy legalább 40 kilométerenként kell szállás lehetőséget biztosítani. A témában Dr. Michael Meschik korábbi előadásáról részletes beszámoló elérhető itt.
Az Európa kerékpáros útjainak Amazonja („Amazon of Europe bike trail”) nevű projekt a Mura-Dráva-Duna térséget öleli fel:
- 5 országot érint,
- 700 kilométernyi folyót ölel fel,
- 12 védett területet foglal magába,
- 15 projekt partnert és 10 társult partnert mozgósít.
A cél, hogy a vonatkozó adatokat egy közös oldalon el lehessen érni, így például szállást foglalni. A térségben vannak helyek, ahol vannak kerékpárutak, de az állapotuk nagyon eltérő. A projekt nyitó eseménye 2018 november 8-10-én lesz Velika Polana-ban, Szlovéniában.
A területről bővebben olvashat a Danube Ecological Corridor című beszámoló 7. fejezetében (7. Magdalena Wagner: Mura-Drava-Danube Transboundary Biosphere Reserve has great restoration potential).
Az INSIGHTS projekt ) előadója az egészségturizmus közlekedési igényeire helyezte a hangsúlyt. A projekt rengeteg programja és eredmény emellett kiemelkedik a 2018. november 29-ére tervezett „Tour and Picnic event”, amelyet Komáromban fognak tartani.
A DANURB projekt részéről Kádár Bálint ismertette a projekt irányait, eredményeit. A fő cél a helyi örökség, a helyi történelem személyessé tétele – akár rendezvények révén, akár technikai eszközökkel, mint amilyen például egy-egy applikáció lehet.
A szállodahajók kapcsán Kádár Bálint elmondta, hogy a projekt során mintegy 300 helyi „érdekelttel” (stakeholder) építettek ki kapcsolatot. A beszélgetések, interjúk során kirajzolódott egy általános vélemény, mely szerint míg a kerékpáros turizmus költéseinek 100%-a helyi vállalkozóknál, szolgáltatóknál „landol”, addig a szállodahajós turizmus esetében ez az arány 5%; a többi a szállodahajózást biztosító (általában nemzetközi) cég pénztárában csörren. Az általános vélemény az, hogy ez a fajta turizmus „terhelést ad, de bevételt nem”. Ugyanakkor a kerékpáros turizmus kiépülése sem megy gyorsan: 30 éve még az osztrákok sem hitték volna, hogy a kerékpáros turizmus komoly pénzügyi tényezővé nőhet.
Ehhez kapcsolódóan mondta el Boris Čamernik, a Danube Competence Center munkatársa, hogy a belgrádi Tourist Organization of Belgrade felmérése szerint egy átlagos szállodahajós turista naponta 6 eurót költ helyben.
