Az uniós szakpolitikák fejlődéséről (elsősorban a (8EAP-ról), és a stratégiai jövőkutatás alakulásáról tartott webinárt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021. április 28-án. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.

Jock Martin (EEA) üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a „nagy gyorsulás” (great acceleration) mellett érezhető a tudás iránti igény felgyorsulása is. A fejlődés mozog, gyorsan változik. Jellemző, hogy nő az igény a szakpolitikák monitorozására és összehasonlítására is. A FLIS hálózat 14 éve működik, de ezalatt igen jelentős változások zajlottak…

Aphrodite Mourelatou (EEA) elmondta, hogy a 8EAP (Environment action programme to 2030 nem került még elfogadásra. A dokumentum jellemzően támaszkodik az Európai Zöld Megállapodásra (European Green Deal ), és tágabb kontextusban a 2030-as Fenntartható Fejlődési Célokra (Sustainable Development Goals).

A logikai láncolat az, hogy:

  1. a 2050-re szóló vízióhoz (2050 vision)
  2. ki kell alakítani a 2030-ra szóló prioritás célokat (2030 Priority Objectives);
  3. ehhez pedig lehetővé tevők (enablers) kimunkálására van szükség.

Jellemző, hogy a prioritás célok terén a 7EAP-hoz képest új a Digitalizáció (Digitalisation) és a Kormányzás (Governence) megjelenése.

A tervek szerint a 8EAP 2021 végén kerül elfogadásra EU szinten.

Az EU Tanács és az EU Parlament erősíteni akarja a 8EAP-ra vonatkozó monitoring keretrendszert: éves beszámolót akarnak. (A SOER 2025 is része lehet ennek, például hogy milyen jogalkotás kellhet még a végrehajtáshoz.) Az EU Parlament és az EU Tanács félidős előrehaladási jelentést is akar (mid term rewiew). Ez 2024 körül jelenhet meg, tehát elvben lehet, hogy annak a megállapításai beépülnek a SOER 2025-be. De ez még mind csak tervezgetés, ez még mind vitatott.

A keretrendszer indikátorai még vitatottak, de ez is ki kellene hogy alakuljon ez év végéig, a 8EAP elfogadásig. (Formálisan a monitoring keretrendszer nem lenne része a 8EAP-nak, de erősen vitatott még ez a terület).

A 8EAP megközelítésére jellemző a PPP szlogen: Emberek, Bolygó, Prosperitás (People, Planet, Prosperity). Különösen érdekes területek (Areas of interest):

  • A bolygó határai és a fogyasztás lábnyoma összevetése (consumprion footprint versus planetary boundaries);
  • Regenerálódó és jóllétet adó gazdaság (Regenerative and well being economy);
  • Rendszerszerű változás (Systemic change);
  • Az ellenőrző mechanizmusok összhangja (coherence among monitoring mechanisms); és
  • Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség alakuló formális szerepének valós működése (EEA seems to have a formal role - still negotiated).

Jock Martin hozzászólásában kiemelte, hogy a keretrendszernek két alap-dimenziója van, az egyik a változások indikátorai (indicators of change), a másik a képessé tevő tényezők változásainak indikátorai (indicators of enablers of change). Ez utóbbi nyilván összetettebb, újszerűbb. Lehetséges, hogy egy a szoksásosnál sokkal narratívabb, szövegesen leíróbb megközelítést lesz célszerű alkalmazni. Ez kiemeltheti a szinergiákat, a helyettesítéseket (sinegries, trade offs).

Azokról a hajtóerőkről kellene több információ, amelyek a szakpolitikák a tudás indikátorait (kowledge indicators) befolyásolják. Sok rendszerszerű információ (systemic information) kellene. Nem a problémákat kellene hangsúlyozni, hanem a megoldásokat. Az egyes országokban folyó változásokról kellene információ.

Anita Pirc-Velkavrh (EEA) elmondta, hogy a jövőkutatás témakörének igen igéretes volt Maroš Šefčovič  kinevezése 2019-ben. A nagy kérdés az, hogy hogyan jelenik meg a Bizottság stratégiai jövőkutatása a szakpolitikák kialakításában (How COM will use strategic forseight in policymaking):

  1. A különösen jelentős területek feltárása (explore issues of special interest);
  2. A stratégiai jövőkutatás beépítése az EU új jogalkotási rendszerébe (integrating strategic foresight in the new better regulation toolbox, dinamic coherence in EU policies).
  3. A jövőkutatási kapacitások fejlesztése (developing foresight capacities).

A COVID-krízis komoly leckét adott. Számos jövőkutatás figyelmeztetett a lehetséges krízisre, és leírta a lehetséges válaszlépéseket is. Ezek üzeneteit rendre nem vették figyelembe a döntéshozók.

Az EU 2020-as Stratégiai Jövőkutatás Jelentésében (2020 Strategic Foresigh Report egyértelműen a rugalmasság (resilience) volt a központi elem. Ez a rugalmasság a dokumentum szerint

  • társadalmi-gazdasági (socio-economic);
  • geopolitikai (geopolitical – elsősorban az elérhető erőforrásokra vonatkoztatva);
  • zöld (green); és
  • digitális (digital).

A 2021-es EU Stratégiai Jövőkutatás Jelentés címének jelentése a rugalmasság megerősítésére utal, ugyanakkor a globális vezető szerepre, befolyásolás szerzésére is.

Alakulóban van a rugalmasság fokát jelző értékelő rendszer is (resilience dashboard), amely egyes országokra, kategóriákra bontva jelez összehasonlítható állapotokat.

A jövőkutatási munkák számára különös figyelmet érdemlő témák:

  • Munkahelyek egy zöld és digitális átmenetben (jobs in the green and digital transition);
  • Vidéki területek (Rural areas);
  • Egészségügyi unió (Health union)

Alakulóban van a jövőkutató hálózatok hálózata (network of foresigh networks). Alakulóban van a „Jövőért felelős miniszterek” hálózata („Ministers for the Future”), és a magas rangú kormánytisztviselők (Senior officials) hálózata is. (Magyarországon a bemutatott dokumentum szerint a „Ministers for the Future” „Ms Varga Judit, Minister of Justice”.)

Anita kiemelte a közelgő ESPAS (European Strategy and Policical Analysis System) konferenciát. Hangsúlyozta, hogy a jövőkutatás eredményeit praktikusabbá, tudás-fókuszáltabbá (knowledge focused) kellene tenni. Ahogy fogalmazott, a jövőkutatás nem annyira adatforrás, mint maga az eljárás, a gyakorlat (it is a practice and a procedure rather than data to be offered).

A 2025-ös SOER jelentésnek azt kell hangsúlyoznia, hogy hogyan lehet a fenntarthatóságba való átmenetet igazgatni, kormányozni (governing transition); végrehajtható tudásra (actionable knowledge) van szükség. Ebben partner lesz egyebek mellett az EIONET FLIS hálózat is, de remélhetőleg az OECD is.

További cikkek a jövőkutatás (foresight) témakörében:

• Horizon Scanning: újdonságok jeleinek kutatása https://eionet.kormany.hu/horizon-scanning-ujdonsagok-jeleinek-kutatasa

Az EIONET jövőkutató csoportjának ülése https://eionet.kormany.hu/az-eionet-jovokutato-csoportjanak-ulese

FORESIGHT DICTIONARY https://eionet.kormany.hu/download/7/dd/82000/FORESIGHT%20DICTIONARY.pdf

Globális megatrendek, Európai környezet jelentés, a jövő jelei, cyber generáció, környezeti érzékenység https://eionet.kormany.hu/globalis-megatrendek-europai-kornyezet-jelentes-a-jovo-jelei-cyber-generacio-kornyezeti-erzekenyseg

Globális megatrendek környezeti hatásai Magyarországon. beszámoló, 2017 https://eionet.kormany.hu/download/9/e8/e1000/Globalis_megatrendek.pdf

Válság után, válság előtt? https://eionet.kormany.hu/valsag-utan-valsag-elott

FORENV: jövőkutatás környezeti-társadalmi kérdésekről https://eionet.kormany.hu/forenv-jovokutatas-kornyezeti-tarsadalmi-kerdesekrol

 Az NRC FLIS csoport ülése https://eionet.kormany.hu/az-nrc-flis-csoport-ulese

FORENV 2019-2020: jövőkutatás https://eionet.kormany.hu/forenv-2019-2020-jovokutatas

Válság és paradigmaváltás - avagy az állóképesség (reziliencia) kérdései egy közelgő válság előtt és után https://eionet.kormany.hu/valsag-es-paradigmavaltas-avagy-az-allokepesseg-reziliencia-kerdesei-egy-kozelgo-valsag-elott-es-utan

Jövőkutatás, Forgatókönyvek https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-forgatokonyvek

A 2020. február – április folyamán elkészült magyar környezeti forgatókönyvek itt érhetőek el: https://eionet.kormany.hu/download/b/78/92000/Scenario_project_Hungary_2020_05_11.pdf

Környezet és covid: a közös a bizonytalanság https://eionet.kormany.hu/kornyezet-es-covid-a-kozos-a-bizonytalansag

Jövőkutatás – felpezsdülő jelen https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-felpezsdulo-jelen

“Vadkártyák”: jövőkutatás az OECD és az EEA közös eseményén https://eionet.kormany.hu/vadkartyak-jovokutatas-az-oecd-es-az-eea-kozos-esemenyen

Forgatókönyvek a természeti környezet szlovákiai jövőjére https://eionet.kormany.hu/forgatokonyvek-a-termeszeti-kornyezet-szlovakiai-jovojere

Távmunka: társadalom, gazdaság és környezet https://eionet.kormany.hu/tavmunka-tarsadalom-gazdasag-es-kornyezet

Jövőkutatás a városi közlekedésben https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-a-varosi-kozlekedesben