A covid-krízis megmutatta, hogy az otthonról dolgozás elmélete, amelyet szakemberek már hosszú-hosszú éve hangoztattak, átvihető a gyakorlatba, és sok területen működőképes. Ugyanakkor komoly kérdéseket is felvet. A KRIZIS szó görög eredetű, és útelágazást jelentett. Annak a szimbólumát, hogy van, amikor alkalmunk nyílik átgondolni, hogy honnan is jöttünk, és merre menjünk tovább…
A közlekedési szakemberek már hosszú évekkel ezelőtt előálltak azzal az ötlettel, hogy a közlekedési dugók problémáját azzal lehetne legegyszerűbben orvosolni, ha a munkavállalók jelentős része otthonról dolgozna. Az elméletet akkor még a közlekedési szakemberek jelentős része is hitetlenkedve fogadta, azt pedig senki sem tudta, hogy vajon működhet-e mindez a gyakorlatban. Egészen 2020 tavaszáig.
2020 tavaszán a COVID-19 járvány miatt milliók voltak kénytelenek felhagyni a hagyományos munkába járási szokásaikkal. Aki tudott, otthonról igyekezett folytatni a munkáját – megismerve a távmunka minden előnyét és hátrányát. Az addig fiókokban szunnyadó elmélet tehát hirtelen tömeges-, sőt globális gyakorlati kísérletté változott.
A rövidtávú környezetvédelmi eredmények nagyszerűek voltak. A 2020-as év első felében az emberiség az eddigi legnagyobb üvegházgáz kibocsátás csökkentést hajtotta végre – akaratán kívül. A zajszennyezés problémája helyenként teljességgel megszűnt, a légszennyezés pedig sok esetben a korábbi értékeknek csak törtrészét adta. Sok nagyváros megtapasztalhatta, hogy az autóforgalom csökkenése milyen nagymértékben segíti elő a jobb életminőséget – a zaj-, és légszennyezés megszűnése révén. Olyan városnegyedek, amelyeknek addig csak a folyamatos autódübörgés jutott, most hallhattak először tavaszi madáréneket.
Társadalmi téren a távmunka és a távoktatás már korántsem ennyire egyértelmű győzelem. Egyfelől vitathatatlan, hogy a járványok terjedését ma is jelentősen lassítani tudja a középkori eredetű karantén bevezetése. Ez most is működni látszik: a COVID-19 terjedésének csökkenése szoros összefüggést mutat a megszorító intézkedések szigorúságával. Ugyanakkor a huzamosabb ideig fennálló, izoláció, az elszigetelt munkavégzés, a hagyományos munkatársi kapcsolatok megszűnése, vagy online csatornákra terelődése olyan változásokat is hoz, amelyek következményeit ma még nem tudják felbecsülni a szociológusok és a pszichiáterek.
Igen, pszichiáterek: az ember társas lény, és a napi kapcsolatok, beszélgetések hiánya igen komoly negatív hatásokat hozhat. Az, hogy a 2020 tavaszi lezárások feloldásakor többszörösére ugrott a válások száma, az csak a jéghegy csúcsa. Ma még nem látjuk, hogy milyen hiányokat hagy maga mögött a távoktatás azokban a gyerekekben, akik hónapokig nem találkoztak (rendszeresen) az osztálytársaikkal, és a „bandázás” vagy talált magának valamilyen (felemás) online csatornát, vagy akár hónapokra kiesett a társas érintkezésből. Tizenévesek milliói szoktak véglegesen hozzá, hogy gyakorlatilag nem teszik le a telefonjukat – és ez, úgy tűnik, igen nehezen lesz megváltoztatható. De nem ez a legnagyobb baj: megugrott a komoly pszichés problémával küszködők-, és bizony az öngyilkosságok száma is.
Az emberek módot keresnek arra, hogy találkozzanak, hogy beszélgessenek. Apukák, akik már csaknem egy éve nem járnak be a munkahelyükre, most boldogan viszik gyereküket játszótérre: sokszor egyedül ott van módjuk kortársaikkal beszélgetni – még ha csak (néha szó szerint) futólag is. Mások az otthoni munka befejezte után barátaikkal mennek sétálni, kocogni, vagy egy dobozos sört meginni a parkban. Ez önmagában persze érthető, de a dolognak azonban van egy hosszabb távú következménye: ha tömegessé válik az, hogy a délutáni-esti órákban autóba ülünk, és találkozókra megyünk, akkor az otthoni munka környezeti haszna semmivé válhat.
Felmerül kérdésként az is, hogy az otthonról dolgozás mennyire hatékony az energiafogyasztás oldaláról? Felmerül a fűtés, a hűtés, a világítás kérdése is. Míg a nagy irodákban a közösen használt nyomtató-fénymásoló gépek egyre kevesebb fajlagos energiát fogyasztanak, addig az otthoni használatra tervezett kis asztali nyomtatók fő tervezési szempontja nem az energia-hatékonyság, hanem a kis méret.
Maga az online munka is többlet energiaigényt jelent. Ha valaki egy Zoom meetingen vesz részt, akkor a kamera használata egy óra alatt 1000 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felelős, és több mint tíz liter vizet használ el vele. Ha inkább kikapcsoljuk a kamerát, a meeting kibocsátását akár 96 százalékkal is csökkenthetjük.
Érdekes lehet az internetes platformok összehasonlítása – szennyezésük alapján. A Prude Egyetem kutatói a „The overlooked environmental footprint of increasing Internet use” címen megjelent tanulmánya (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0921344920307072?via%3Dihub) szerint a gigabájtnyi adatforgalomra vetített szennyezések alapján a Netflix környezeti terhelését találták kiugróan magasnak. A kutatás szerint a netflixezés óránként 440 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felelős, ezzel messze megelőzve a Facebook, a WhatsApp, a TikTok és a Zoom adatait.
A kutatás szerint minél több és jobb minőségű videót használunk, annál nagyobb a szénlábnyom. A Netflix esetében a felbontás „rosszabbra” állítása a kibocsátás 86%-át megspórolhatja. Érdemes tehát kikapcsolni a kamerát, ha nincsen rá igazán szükségünk. Ugyanakkor például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency https://www.eea.europa.eu/ ) találkozóin azt szokták kérni, hogy a résztvevők hagyják bekapcsolva a kamerát, hogy láthassák egymás reakcióit.
A távmunka tehát igen komoly energiaigényt jelent. Miközben Európa a karbon-semlegesség elérését célul tűzte ki, és az államok ennek elérési forgatókönyvein dolgoznak, vajon belekalkulálják-e ebbe azt, hogy a háztartások energia igénye akár másfél-kétszeresére is nőhet?
Gazdasági téren a covid-krízis kárait az 1933-as válság káraival lehet csak összehasonlítani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy cégek milliói szembesültek azzal, hogy nem-, vagy nem minden esetben szükséges a korábbi irodaépületek fenntartása, üzemeltetése. Az a cég, amely a covid-krízis idején megtalálta a módját, hogy hogyan tud üzemelni minimális munkahelyre járással, az aligha fogja sietve újranyitni irodáit. Ha az alkalmazottak otthonról is dolgoznak, akkor miért is fizetne óriási irodaépületekre, azok üzemeltetésére? Felmerül a kérdés, hogy hosszabb távon vajon mi lesz a sorsuk a jelenleg hónapok óta üresen álló irodaépületeknek?
A covid-krízist sokak szerint az okozta, hogy miközben a gazdasági fejlődés minden más érdeket felülírt, a környezeti (pl. állattartás viszonyai) és társadalmi (pl. egészségügy) tényezők aránytalanul kevés figyelmet kaptak. Ez persze vitatható. De valószínű, hogy a kilábalás tervezésekor is figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés mindhárom pillérét, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi vonatkozásokat sem.
Források:
• COVID-19 and Europe’s environment: impact of a global pandemic (A COVID-19 és Európa környezete: egy globális járvány hatásai). European Environmental Agency (https://eionet.kormany.hu/a-covid-19-es-europa-kornyezete-egy-globalis-jarvany-hatasai )
• The overlooked environmental footprint of increasing Internet use https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0921344920307072?via%3Dihub
• A netflixezés a leggázosabb, de a kamerás Zoom meetingelés se piskóta https://greenfo.hu/hir/a-netflixezes-a-leggazosabb-de-a-kameras-zoom-meetingeles-se-piskota/
• Keeping your camera on https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-9153243/Keeping-camera-one-hour-Zoom-meeting-emits-1-000-grams-CO2-study-reveals.html
• Depresszióhoz és több öngyilkossági kísérlethez vezetett az iskolabezárás Kínában https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200911/depressziohoz-es-tobb-ongyilkossagi-kiserlethez-vezetett-az-iskolabezaras-kinaban-448430
• „Az utazásnak örömöt kell adnia” - Mobilitás a post-COVID világban https://eionet.kormany.hu/az-utazasnak-oromot-kell-adnia-mobilitas-a-post-covid-vilagban
• „Egy jó krízisre jó válaszok kellenek.” https://eionet.kormany.hu/egy-jo-krizisre-jo-valaszok-kellenek
• COVID-19 és levegőminőség https://eionet.kormany.hu/covid-19-es-levegominoseg
Jelen cikk angol nyelven PDF formátumban letölthető itt.
