Az Agrárminisztérium az agrárpolitika mellett az élelmiszer termelésért és -biztonságért, a halgazdálkodásért, erdészetért a környezetvédelemért és a természetvédelemért is felelős. Ebben a szerepkörében számos módon tesz a Duna védelméért, fejlesztéséért. Erről írunk alább a DUNA NAP alkalmából (június 29.).

1. Mezőgazdaság és víz

A mezőgazdaság és a víz kapcsolata kifejezetten szoros: a nővények növekedése vízigényes, ugyanakkor a növénytermesztés és az állattartás komoly hatással lehet a vizek tisztaságára. Mindez az éghajlatváltozás révén további figyelmet kap. Több kutatás is folyik ebben a témában, így például a Kárpátok Egyezmény és az ICPDR közös munkája is az agrárium-víz kapcsolatot kutatja a „békés egymás mellett élés”, sőt inkább „szövetségesség” hangsúlyozásával, az egymásra utaltság jegyében.

Az egyes ételek vízigénye igen eltérő. Számítások szerint például egy kilogramm búza előállításához 1700 liter víz kell, míg egy kilogramm marhahús előállításához 15000 liter vizet használnak. Egy vekni kenyér 900 liter, míg egy fél kiló sajt 1600 liter víz felhasználásával készül.

Kép forrása: https://www.gastroguide.hu/2016/09/te-mekkora-labnyomot-hagysz-a-konyhadban/

Bővebben a témáról:

2. EU Duna Régió Stratégia

Az EU magyar elnöksége idején megalakult Duna Régió Stratégia 14 országot (9 EU tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; és 5 Unión kívüli: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) foglal össze. Célja tizenegy szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.

Magyarország három kiemelt jelentőségű területen vállalt koordinációs szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzése témakörben (Csehországgal), a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése fejezeten (Szlovákiával), valamint a környezeti kockázatok kezelése területen (Romániával közösen).

•	EU Duna Régió Stratégia

Bővebben a témáról:

3.Viza

A viza, amely rendkívül lassan, de akár 7 méter hosszúra is megnő, a tokhalak közé tartozik, amelyek a legrégebbi és legnagyobb halfajok, amelyek édesvízben élnek. Ez az ősi vándorlóhal, amely több mint 200 millió évvel ezelőtt alakult ki, akár hét méter hosszúra is megnő, és száz éves korig is elélhet. A viza, és általában a tokhalak, világszerte a kihalás szélén állnak - a túlhalászás és az élőhelyek elvesztése miatt (gát építése, ívási migrációs folyosók elvesztése, szennyezés stb.).

A Duna az EU utolsó folyója, amely élőhelyet ad vadon élő tokhalaknak. A Dunában élő hat korábbi faj közül kettőt kihaltaknak tekintünk, a harmadik faj a kihalás szélén van (2010 óta nem történt természetes szaporodás), míg a fennmaradó három faj védettségi szintje rossz.

Számos szervezet dolgozik együtt, hogy felhívják a figyelmet a tokhalak kritikus helyzetére és az intézkedések szükségességére. 2012-ben alakult meg a Duna Tokhal Akciócsoport (Danube Sturgeon Task Force, DSTF) hogy elősegítse a tokok védelmét a Duna és a Fekete-tenger térségében.

Bővebben a témáról:

A viza: bemutatás (https://vizafogo.blog.hu/2017/07/06/a_viza_bemutatas)

Viza (https://hu.wikipedia.org/wiki/Viza)

Danube Sturgeon Task Force (https://dstf.info/about/ )

Galati Declaration

4.Euro Velo 6

Az EuroVelo, teljes néven az Európai Kerékpárút Hálózat az Európai Kerékpáros Szövetség terve 12 hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítására. Ezen utak teljes hossza több mint 60 000 km, melyből több mint 20 000 km már elkészült.

Az EuroVelo 6 (Az Atlanti óceáni Saint-Nazaire városától a Fekete tengeri Constanța kikötővárosáig vezet, eközben több fontos, nagy európai folyót érint, követ. Az EV6 legnépszerűbb része a Donauradweg (Duna menti kerékpárút), amely Passau (Németország) és az ausztriai Bécs közt húzódik, majd folytatódik Pozsonyig, Szlovákiában. A Duna-menti kerékpárút igen nagy része kivitelezett és kitáblázott.

A kerékpáros turizmus szakemberek szerint a világjárás környezetbarát módja. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos szerint „európai viszonylatban több pénz folyik be kerékpáros turizmusból, mint hajós turizmusból”. A szállodahajós turizmus költéseinek 5%-a landol helyi vállalkozóknál, szolgáltatóknál; ez az arány a kerékpáros turizmus esetében 100%. Ráadásul míg egy felmérés szerint egy átlagos szállodahajós turista napi 6 eurót költ helyben, addig ez a szám a Passau-Bécs között kerékpározók esetében átlagosan napi 65,7 euro.

Bővebben a témáról:

5. DANUBEparks – nemzeti parkok

A DANUBEparksCONNECTED projekt a Duna-menti nemzeti parkokat fogta össze. Az együttműködés messzemenően sikeres volt: sokkal inkább családinak mondható, mint hivatalosnak. Sok résztvevő kapacitásai jelentősen nőttek a nemzetközi együttműködés, a projektekben való részvétel területén. Ahogyan a projekt vezetője, Georg Frank egy budapesti rendezvényen (https://eionet.kormany.hu/danube-ecological-corridor ) fogalmazott: ahogyan egy patak lépő-kövei hidat alkotnak, úgy alkotnak a Duna-menti védett területek egy ökológiai folyosót.

A „Vad szigetek” (Wild Islands) munkacsomag kitűnő témaválasztásnak bizonyult: projektrész egyebek mellett széles körű felmérést is végzett a témakörben. E szerint a Dunán 912 sziget van, ez összesen 138415 hektár dinamikusan változó szigeti élőhelyet jelent. Ebből 14000 hektár vadonnak minősült, 147 hektár pedig teljesen természetes, érintetlen vadonnak tekinthető.

Bővebben a témáról:

6. Duna-Dráva-Mura Bioszféra Rezervátum

Az öt országot (Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Magyarország) érintő Duna-Dráva-Mura Bioszféra Rezervátum összesen 700 kilométernyi folyót és mellékágat ölel fel. A folyók többsége szabályozatlan, így a partok, folyómedrek, árterek dinamikusan változnak. Mindez a növények és az állatok megdöbbentő gazdagságának ad otthont: olyan ritka fajok is nagy számban élnek itt, mint a kis csér, vagy a jégmadár.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum. A kép forrása: https://wwf.hu/archiv/mura-drava-duna-bioszfera-rezervatum

Sajnos e rendkívüli három folyós rendszert komoly veszélyek fenyegetik: Mind Mura, mind a Dráva jelenleg szabadon folyó szakaszaiban vízenergia-erőműveket terveznek, amelyek jelentősen fenyegetné a természetes dinamikát és az ökológiai kapcsolatokat. A térség sokak szerint turisztikai szempontból is érdekes lehet: a területet a természeti kincsek iránt érdeklődőknek „Európa Amazonasza” szlogennel népszerűsítik.

Bővebben a témáról:

7. Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) az Európai Unió szakosított szervezete, melynek feladata, hogy megbízható, független információt szolgáltasson a környezetről. A szervezet jelenleg 32 tagországot számlál: ide tartozik a 27 uniós tagállam, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. Emellett további 6 együttműködő ország is kapcsolódik az EEA tevékenységeihez, amelyek: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia.

Az Ügynökség tag-, és partner országai. A kép forrása: http://www.eea.europa.eu/about-us/countries-and-eionet

Az Ügynökség a környezeti szakemberekből nemzetközi hálózatot épített: a körülbelül 1500 szakember véleményét rendszeresen beépítik a jelentésekbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség magyar szakértői hálózata körülbelül 120 tagot ölel fel; rendszeresen szervez szakmai eseményeket, és önálló honlapot működtet (https://eionet.kormany.hu/ ).

Bécs: a Liesing folyó a helyreállítás előtt (balra) és után (jobbra). A kép forrása: https://eionet.kormany.hu/folyok-es-tavak-az-europai-varosokban

Bővebben a témáról:

8. ICPDR

A Duna Védelmével foglalkozó Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River, ICPDR) a Duna vízgyűjtőjének vizeinek fenntartható és méltányos felhasználását biztosítja. Az ICPDR munkája a Duna Védelmi Egyezményén (Danube River Protection Convention) alapul, amely az együttműködés és a határokon átnyúló vízgazdálkodás legfontosabb jogi eszköze a Duna vízgyűjtőjében. A szervezet témái között megjelenik a szennyezés és a vízminőség, az árvíz, az invazív fajok, a természetvédelem, a gátak, az ipar, az önkormányzatok, a mezőgazdaság és a hajózás is. A szervezet állandó titkársága Bécsben, az „ENSZ-negyedben” (Vienna International Centre) működik.

Az ICPDR kutatóhajója. A kép forrása: https://www.icpdr.org/main/activities-projects/joint-danube-survey

Minden év június 29-én a Duna-medence 14 országa együttesen ünnepli Európa egyik legnagyobb folyórendszerét, az emberekkel és a vadvilággal együtt. A Duna-menti városok fesztiváljai, ünnepei minden évben ünneplik a Duna-, és a Duna-menti kultúrák sokféleségét, változatosságát, gazdagságát.

A 2019-es budapesti Duna Nap plakátja

Bővebben a témáról:

ICPDR (https://www.icpdr.org/main/ )

Duna Védelmi Egyezmény (Danube River Protection Convention (https://www.icpdr.org/main/icpdr/danube-river-protection-convention)

Welcome to Danube Day (http://www.danubeday.org/ )

9. Evezés

A magyarországi evezés meghonosítása gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki angliai útja során ismerkedett meg a sportszerű evezéssel. Az evezés kezdetektől összefonódott a magyar táj, a természet szeretetével. 1830-ban végigevezte a Dunát Pest—Budától a Fekete tengerig, erről beszámolót is írt. 1834-35-ben megalapította a „Csónakdát”, amely úri társasági egylet volt. Ebből alakult a hajós Egylet, amelynek főnemesek, bárók, grófok voltak tagjai (évi 40 forint volt a tagsági díj). Az első magyarországi evezős versenyt 1843-ban szervezték az épülő Lánchíd feletti Duna-szakaszon. A versenyt a négy magyar hídépítő munkás által hajtott, és az Adam Clark által kormányzott Béla nevű hajó nyerte meg.

A Széchenyi István által alapított Csónakda 1843-ban. Barabás Miklós egykorú rajza

A Buda-Pesti Hajós Egylet 1861-ben alakult, ami akkor nem is titkoltan egyfajta tüntetés, demonstráció volt az 1860. április 7-én elhunyt gróf Széchenyi István emlékére, a neve által fémjelzett politika tiszteletére. Az egylet alapszabálya kimondta, hogy az egylet egyik hajója mindenkor a gróf nevét kell, viselje.

Az evezős egyletek száma 1916-ban 31-volt. A harmincas években az evezés tömegsporttá vált: a nagyobb gyárak (pl. Ganz, TUNGSRAM, stb.) saját evezős egyesületet alapítottak.

Az 1893-ban alakult Magyar Evezős Szövetség jelenleg 17 Duna-menti egyesületet sorol fel tagjai között. A listából látható, hogy sok egyesület nem tagja ennek a szövetségnek, tehát legalább kétszer ennyi evezős egyesület működik a Duna hazai szakaszán – ez több ezer aktív sportolót jelent. Az evezés kifejezetten természetbarát sportnak tekinthető, sőt, a természet bejárása sok védett területen csak evezőshajókkal lehetséges.

Vízitúra Gemencnél. A kép forrása: https://vizitura.hu/viziturak/gemenci-erdo-vizitura/

Bővebben a témáról:

10. Kárpátok Egyezmény

A Kárpátok egyezmény (teljes nevén Egyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről) a Kárpátok térségéhez tartozó hét ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia és Ukrajna) között létrejött megállapodás. Az országok a fenntartható turizmus, fenntartható erdőgazdálkodás, klíma-adaptáció, kulturális örökség és tradicionális tudás, fenntartható ipar, energia, közlekedés és infrastruktúra fejlesztés, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, biológiai és táji biodiverzitás megőrzése, környezetbiztonság, fenntarthatóság oktatás és szemléletformálás terén működnek együtt, partnerségben az érintettek széles körével, köztük a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottsággal és az EU Duna Régió Stratégiával.

Kijevben, 2003. május 22-én az Ötödik „Környezetet Európának” Környezetvédelmi Miniszteri Konferencia keretében fogadták el, majd a rákövetkező év során írta alá az érintett hét ország mindegyike; Magyarországon a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló keretegyezmény jóváhagyásáról szóló 2118/2004 (V. 21.) kormányhatározat hirdette ki, jelenleg hazánk tölti be az egyezmény elnöki tisztét.

Bővebben a témáról: