A 2003-2014 közötti időszakban a környezeti termékek és szolgáltatások szektora (KTSZSZ) gyorsabban nőtt, mint az EU gazdaság egyéb részei – akár foglalkoztatottság, akár hozzáadott érték tekintetében. A KTSZSZ hozzáadott értéke 54%-kal nőtt, a foglalkoztatottság pedig 41%-kal nőtt 2003 és 2014 között.
A 2003-2014 közötti időszakban a környezeti termékek és szolgáltatások szektora (KTSZSZ) gyorsabban nőtt, mint az EU gazdaság egyéb részei – akár foglalkoztatottság, akár hozzáadott érték tekintetében. A KTSZSZ hozzáadott értéke 54%-kal nőtt, a foglalkoztatottság pedig 41%-kal nőtt 2003 és 2014 között.
A növekedés fő mozgatóereje a megújulható energia szektor volt, de a közszféra növekvő költekezése a zöld infrastruktúra céljaira szintén szerepet kapott. 2011 óta a KTSZSZ hozzáadott értékének növekedése lelassult, és a munkahelyek alakulása is stagnálni kezdett. Ennek a globális verseny növekedése és a hazai megújuló energiákba való befektetések csökkenése volt az oka. A KTSZSZ fejlődését nagyban segíthetik a megújuló energiákat és a zöld-növekedést (green growth) segítő európai szakpolitikák.
Az 1-es ábra megmutatja, hogy 2003 óta a KTSZSZ gyorsabb növekedést mutat mind a foglalkoztatottság, mind pedig a hozzáadott érték területén, mint a teljes EU gazdaság. A szektor hozzájárulás a bruttó hazai termékek értékébe (GDP) a 2003-as 1,5%-ról 2014-re 2,1%-ra nőtt. A szektor foglalkoztatottság az azonos időszakban 3,0 millióról 4,2 millióra nőtt.
Az EU környezeti iparának és erőforrás-kezelésének foglalkoztatása 4,2 millió körül mozgott 2014-ben (2. Ábra). A foglalkoztatás alakulását leginkább az energiaforrások kezelésének, különösen pedig a megújulható energiák előállításának fontossága alakította; így a szél-, és naperőművek építése, és a hő-, és energia-megtakarítást eredményező intézkedések (Eurostat, 2017).
Az, hogy a KTSZSZ változatlan ütemű növekedést mutatott közvetlenül a 2008-as válság után is, jelentős részben az innovációnak és Európa világpiaci versenyképességének volt köszönhető. Fontos volt a közpénzek környezetvédelemre és megújulható energiákra való fordítása is. A legsikeresebb kormányzati intézkedések közé tartozott a befektetések ösztönzése, amely a befektetőknek magas fokú biztonságot adott. Különösen nehéz gazdasági időkben a kormányok jelentős szerepet játszhatnak a magánbefektetések környezeti szektorba való áramlásában a biztonság előteremtésében.
A foglalkoztatottság növekedése és a KTSZSZ hozzáadott értékének növekedése pozitív változás. Ugyanakkor a zöldgazdaság nem feltétlenül inkluzív és társadalmi szempontból is fenntartható. Az átalakulás valószínűleg nehézségeket is hoz, különösen bizonyos szektorok számára és bizonyos szakmák számára. Éppen ezért átfogó megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a „zöld” munkák tisztességesek és megfelelőek is legyenek, és hozzájáruljanak a társadalmi egységhez.
Az eredeti angol nyelvű cikk itt érhető el.
További információ:
- A zöldgazdaságról bővebben itt olvashat.
- A kerékpározás munkahelyteremtő képességéről itt olvashat.
- A fenntarthatóságba való átmenet perspektíváiról itt olvashat.
- A bioökonómiáról (biomassza alapú gazdaságról) itt olvashat.
- Jólét vagy jóllét?
- Zöldebb mezők a zöldgazdaságban
- Miniszterek a zöldgazdaságról –Környezetet Európának Miniszteri Konferencia
- Körkörös, hatékony, fenntartható, zöld, jólét vagy jóllét?
