• Biciklivel a zöldgazdaság felé

Csaknem 435 000 új munkahely jöhetne létre, ha 26 nagyobb város olyan szintre növelné a kerékpárosok arányát, ahogyan Koppenhága.

A fenntartható közlekedéspolitika úgy növeli a közlekedés minőségét, hogy közben hozzájárul az egészséghez-, a tisztább környezethez-, és a társadalmi egységhez is. Mindezek olyan igények, amelyek szerepet játszottak abban, hogy létrejött a Közlekedés, Egészség és Környezet Pán-európai Program (Transport, Health and Environment Pan-European Programme, THE PEP).

Jelen cikk egy új tanulmány előzetes beszámolója alapján, az UNECE, az UNEP és a WHO közös munkájaként készült, amely a 2016-os Batumi Miniszteri Konferenciára jelent meg (címe: Riding towards the green economy: cycling and green jobs).

A kerékpározással összefüggő munkahelyek definícióját már 2014-ben rögzítették. Az akkori jelentés becslése szerint körülbelül 76 600 kerékpározással összefüggő munkahely jöhetne létre, ha a Pán-európai térség 56 nagyobb városa elérné azt a kerékpározási arányt, amelyet Dánia fővárosa, Koppenhága elért. Az akkori módszer az volt, hogy a koppenhágai kerékpározással összefüggő munkahelyek számát egyszerűen extrapolálták.

A 2014-es jelentés egyfajta konzervatív becslésen alapult, mivel csak a koppenhágai kiskereskedelemben, a nagykereskedelemben és a tervezésben (design) dolgozók számát vette alapul. A kerékpározással összefüggő ügyintézésben /irányításban (administration), az építkezésekben és a turizmusban dolgozók számát figyelmen kívül hagyták. Az akkori és a jelenlegi felmérések adatainak összevetése megerősítette, hogy a 2014-es beszámoló alulbecsülte a vonatkozó munkahelyek számát. Az új becslések átlagosan másfélszer magasabb eredményeket hoztak.

Ezenfelül az is kiderült, hogy az ezer lakosra jutó kerékpározással összefüggő munkahelyek száma, és a kerékpározásnak az adott város közlekedésében betöltött szerepének (modal share) összefüggése (amelyet Koppenhága adataiból deriváltak), szintén jelentősen alábecsült volt. Mindezek tükrében a jelen kutatás arra jutott, hogy ha az adott városok a kerékpározás arányát a koppenhágai szintre hoznák, akkor a kerékpározással összefüggő munkahelyek száma 435000-re nőne.

a) Ezen városok tekintetében nincsen elérhető adat, ezért 3%-os kerékpáros aránnyal számoltunk. Ez valószínűleg túlbecsült, hiszen a közlekedési módok arányáról adatokkal szolgáló városoknak csak körülbelül negyede érte el ezt az arányt. Három város esetében 1%-os kerékpáros aránnyal számoltunk, mert az elérhető információk szerint alig van kerékpározás ezekben a városokban.

b) Amszterdam esetében nem számítunk további kerékpározással összefüggő munkahelyek létrejöttére, mivel a kerékpározás aránya már most is magasabb, mint Koppenhágában.

A kerékpározással összefüggő munkahelyek igen változatosak, és így az azokhoz szükséges képzettség is sokféle.

A figyelembe vett munkahelyek a kerékpárok tervezésétől és gyártásától a szolgáltatások nyújtásáig terjednek, ide értve az ügyintézést (administration) és az építkezést is. A kerékpárgyártás jelenléte egy-egy városban erőteljesen megdobja a kerékpárral összefüggő munkahelyek számát. Például a hollandiai Dieren városa több mint hatszor annyi kerékpáros munkahelyet ad 1000 lakosra vetítve, mint Gronongen; és így a későbbi becsléseket is befolyásolná, ha ezt a tényezőt figyelmen kívül hagynánk. A városokat az 1000 lakosra jutó kerékpározással összefüggő munkahelyek számának sorrendjében jelentettük meg.

 Az összegyűlt adatok azt mutatják, hogy a több kerékpározás nem csak több ezzel összefüggő munkahelyet teremt, de újabb szolgáltatások megjelenését is, ami aztán újabb munkahelyek kialakulását is hozza. Többféle szolgáltatás használ kerékpározást, mint például a kerékpáros futárok, a bicikli-taxik, és más kerékpáros logisztikai (árukihordási) szolgáltatás is. Ezeket a szolgáltatásokat persze nagyban megkönnyíti a vonatkozó kerékpáros-barát infrastruktúrák kiépítése.

Antwerpenre, Groningenre és Ljubljanára vonatkozóan adatok vannak az új munkahelyek összetételére is. Antwerpenben és Ljubljanában a kerékpározással összefüggő munkahelyek több mint 10%-a a közkerékpár kölcsönzéssel (nálunk BUBI) függ össze, míg Groningenben a kerékpáros munkák több mint 20%-a a kerékpár parkolással függ össze.

A kerékpározásra fordított pénz megnöveli a kerékpározással összefüggő munkahelyek számát

A kerékpározásra fordított pénz bátorítja és megkönnyíti a kerékpározást, és segít a kerékpározás-barát közlekedési kultúra kialakításában. Ahogyan a kerékpározás aránya növekszik, úgy a több biciklisnek több kerékpárra van szüksége, több kerékpárbolt és javítóműhely él meg. A több biciklistának több bicikliút fog kelleni, és a kerékpározás növekvő népszerűsége további vállalkozókat fog a kerékpározás felé vonzani.

Mindez tisztán kirajzolódott az USA Oregon államában lévő Portland városa tanulmányain. A kerékpározás arányának növekedésével a kerékpározással összefüggő munkahelyek száma is növekedést mutatott (Fig. 4). A holland Groningen városa, amely 1000 lakosra vetítve a legmagasabb számú kerékpározással összefüggő munkahellyel dicsekedhetett, egyben az adatot küldők közül a legmagasabb kerékpározási aránnyal (modal share) is büszkélkedhet.

A kerékpározással összefüggő munkahelyek nem csak a városokban jelennek meg – turizmus

Egy másik érdekes megállapítás az, hogy a kerékpározással összefüggő munkahelyek tekintetében igen nagy lehetőség van a városokon kívül is. Néhány tanulmány, amely nagyobb földrajzi egységeket (régiókat, vagy országokat) mért fel, arra jutott, hogy a turizmus a kerékpározással összefüggő munkahelyek jelentős részét adhatja. Például a kerékpározással összefüggő munkahelyek közül a turizmus Ausztriában 70%-ot, Franciaországban 47%-ot ad.

Néhány város azt jelezte, hogy nem tudják a kerékpározással összefüggő munkahelyeken belül elválasztani a turizmusra vonatkozó adatokat. Mások azt jelezték, hogy a turizmus adataiban nem különíthetőek el a kerékpározás adatai. A másik véglet az volt, hogy néhány szerbiai város - köztük a Duna menti EuroVelo 6 kerékpárút mentén lévő városok is – azt jelezte, hogy a turizmus a kerékpározással összefüggő munkahelyek legalább 80%-át adja.

Ha a kerékpározással összefüggő munkahelyek száma ennyire szorosan összefügg az EuroVelo6 út jelenlétével, akkor ez azt is jelenti, hogy a városok közötti kerékpáros infrastruktúra fontos a munkahelyek létrejöttében. Több kutatásra lenne szükség ennek megerősítésére. Mivel más tanulmányok is megerősítik, hogy a kerékpározással összefüggő munkahelyek magas aránya a turizmussal függ össze, ami egybecseng a most szerb városoktól kapott beszámolókkal, ezért feltételezhető, hogy a turizmusból eredő kerékpározással összefüggő munkahelyek száma jóval magasabb, mint ahogyan az a korábbi jelentésekben szerepelt.

A kerékpározással közvetve összefüggő munkahelyek száma jelentős lehet

Sok munkahely, amelyet tekinthetünk a kerékpáros turizmussal összefüggőnek, közvetett, mivel a gazdaság más szektoraiban jelenik meg. Ilyen a szálláshelyek biztosítása, és az étel szektor is. Ezeket a munkahelyeket nehezebb kapcsolatba állítani a kerékpározással, és ezért gyakran kihagyják őket a kerékpározással összefüggő munkahelyek becsléséből. Más szektorok is hozzájárulhatnak a kerékpározással összefüggő munkahelyek számához, de az eddigi felmérések általában csak a direkt összefüggéseket vették számításba.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a létrejövő munkahelyek száma megnő, amint az általános költekezési szint megnő a magasabb foglalkoztatottság révén. Egyetlen tanulmány, az Osztrák Kerékpáros terv (Austrian Cycling master Plan 2015 – 2025) becsli fel ezeknek a munkahelyeknek a számát: ez a dokumentum arra a következtetésre jut, hogy ezek a munkahelyek az összes kerékpározással összefüggő munkahelynek akár a 40%-át is adhatják.

A közszereplők szerepe a kerékpározással összefüggő „zöld” munkahelyek létrehozásában

A közeljövőben megjelenő jelentés, és a „THE PEP partnership on jobs in green and healthy transport and partnership on cycling” egyik célja az, hogy megszólítsa a közintézményeket, amelyek így teljességgel kihasználhatják a kerékpározás előnyeit. Ez nem csak az új munkahelyek létrejöttében rejlő lehetőségeket jelenti, hanem azt is, amit a kerékpározás jelenthet a „zöldebb” és rgészségesebb közlekedési rendszer érdekében. Ehhez a helyi hivataloknak proaktívan kell viselkedniük. Az önkormányzatoknak bátorítani kell a kerekezőket és meg kell könnyíteni a kerékpározást, mint a többféle közlekedési módot integráltan egyesítő közlekedési stratégia szerves részét. Ennek részeként figyelemmel kell kísérni a kerékpározás szintjeit, és a további növekedés korlátait.

Érteni kell a kerékpározással összefüggő munkahelyek növekedését, annak az adott városban meglévő elemeit, és további lehetőségeit. Ezt az információt aztán vissza kell csatornázni a közlekedéspolitikák megfogalmazásába, hogy a kerékpározás valóban elérhesse lehetőségeit. A kerékpározás jelentős számú munkahelyet hozhat létre, és más előnyökkel is járhat, mint például a széndioxid-, és más légszennyezés kibocsátásának csökkentése, az egészség elősegítése – olyan előnyökkel, amelyek pénzügyileg is kifejezhetőek. Mindezzel a Fenntartható Fejlődési Célokhoz  is hozzájárulhatunk, különösen a 3-as (Az egészséges élet és a jóllét biztosítása minden generáció valamennyi tagjának), és a 11-es (A városok és emberi lakóhelyek befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele) számúhoz.

További információ:

• Az UNECE itt érhető el. 
• Az UNEP itt érhető el. 
• A WHO itt érhető el. 
• A 2016-os Batumi Miniszteri Konferencia angol nyelvű honlapja itt érhető el,  az arról szóló magyar nyelvű cikk itt érhető el. 
• A 2016 júniusában kiadott angol nyelvű dokumentum itt érhető el.
• Közösségi közlekedés: „zöld” munkahelyek és az inkluzív gazdaság elősegítése (Public transport: creating green jobs and stimulating inclusive growth) c. cikk elérhető itt.