• Biciklivel a zöldgazdaság felé

Publikálva: 2016. december 1.

Csaknem 435 000 új munkahely jöhetne létre, ha 26 nagyobb város olyan szintre növelné a kerékpárosok arányát, ahogyan Koppenhága.

A fenntartható közlekedéspolitika úgy növeli a közlekedés minőségét, hogy közben hozzájárul az egészséghez-, a tisztább környezethez-, és a társadalmi egységhez is. Mindezek olyan igények, amelyek szerepet játszottak abban, hogy létrejött a Közlekedés, Egészség és Környezet Pán-európai Program (Transport, Health and Environment Pan-European Programme, THE PEP).

Jelen cikk egy új tanulmány előzetes beszámolója alapján, az UNECE, az UNEP és a WHO közös munkájaként készült, amely a 2016-os Batumi Miniszteri Konferenciára jelent meg (címe: Riding towards the green economy: cycling and green jobs).

A kerékpározással összefüggő munkahelyek definícióját már 2014-ben rögzítették. Az akkori jelentés becslése szerint körülbelül 76 600 kerékpározással összefüggő munkahely jöhetne létre, ha a Pán-európai térség 56 nagyobb városa elérné azt a kerékpározási arányt, amelyet Dánia fővárosa, Koppenhága elért. Az akkori módszer az volt, hogy a koppenhágai kerékpározással összefüggő munkahelyek számát egyszerűen extrapolálták.

A 2014-es jelentés egyfajta konzervatív becslésen alapult, mivel csak a koppenhágai kiskereskedelemben, a nagykereskedelemben és a tervezésben (design) dolgozók számát vette alapul. A kerékpározással összefüggő ügyintézésben /irányításban (administration), az építkezésekben és a turizmusban dolgozók számát figyelmen kívül hagyták. Az akkori és a jelenlegi felmérések adatainak összevetése megerősítette, hogy a 2014-es beszámoló alulbecsülte a vonatkozó munkahelyek számát. Az új becslések átlagosan másfélszer magasabb eredményeket hoztak.

Ezenfelül az is kiderült, hogy az ezer lakosra jutó kerékpározással összefüggő munkahelyek száma, és a kerékpározásnak az adott város közlekedésében betöltött szerepének (modal share) összefüggése (amelyet Koppenhága adataiból deriváltak), szintén jelentősen alábecsült volt. Mindezek tükrében a jelen kutatás arra jutott, hogy ha az adott városok a kerékpározás arányát a koppenhágai szintre hoznák, akkor a kerékpározással összefüggő munkahelyek száma 435000-re nőne.

 

Ország

Város

Népesség (millió)

Kerékpározás aránya (model share)

A kerékpározással összefüggő munkahelyek jelenelgi becsült száma

További lehetséges kerékpározással összefüggő munkahelyek száma

Albánia

Tirana

0,8

3% a

150

1150

Amerikai Egyesült Államok

Washington DC

0,62

3%

482

3696

Andorra

Andorra-La-Vella

0,022

3% a

17

133

Ausztria

Bécs

1,77

7%

1058

2872

Azerbajdzsán

Baku

2,12

3% a

1655

12691

Belgium

Brüsszel

1,08

4%

230

1479

Belorusszia

Minszk

1,89

0%

98

12645

Bosznia és Hercegovina

Szarajevó

0,31

3% a

238

1825

Bulgária

Szófia

1,17

1%

304

7605

Ciprus

Nicosia

0,055

3% a

43

329

Cseh Köztársaság

Prága

1,24

1%

323

8 071

Dánia

Koppenhága

0,55

26%

3712

0

Egyesült Királyság

London

7,83

3%

6104

46799

Észtország

Tallin

0,4

4%

417

2294

Finnország

Helszinki

0,6

7%

1084

2941

Franciaország

Párizs

2,23

3%

1743

13360

Görögország

Athén

2,48

2%

905

10860

Grúzia

Tbiliszi

1,17

3% a

911

6982

Hollandia

Amszterdam

1,07

33% b

9170

0 b

Horvátország

Zágráb

0,79

5%

1031

4329

Írország

Dublin

0,53

3%

412

3155

Izland

Rejkjavik

0,12

3% a

92

706

Izrael

Tel Aviv

0,4

9%

947

1788

Kanada

Ottawa

1,24

2%

644

7732

Kazahsztán

Astana

0,66

1%

172

4301

Kirgizisztán

Bishkek

0,89

3%

694

5320

Lengyelország

Varsó

1,71

5%

2134

9426

Liechtenstein

Vaduz

0,0052

3% a

4

31

Litvánia

Riga

0,65

3% a

507

3890

Litvánia

Vilnius

0,55

1%

144

3588

Luxemburg

Luxembourg-Ville

0,01

3% a

78

597

Magyarország

Budapest

1,74

2%

1049

10809

Makedónia

Szkopje

0,32

3% a

247

1895

Málta

Valletta

0,0062

3% a

5

37

Moldova

Kisinyov

0,79

3% a

616

4721

Monaco

Monaco City

0,036

3% a

28

217

Montenegró

Podgorica

0,18

3% a

141

1081

Németország

Berlin

3,5

13%

11836

11836

Norvégia

Oslo

0,6

5%

779

3272

Olaszország

Róma

2,76

0%

287

18380

Oroszország

Moszkva

11,54

3% a

9002

69015

Örményország

Jereván

1,12

3% a

875

6709

Portugália

Lisszabon

0,47

1%

123

3086

Románia

Bukarest

1,94

1%

504

12593

San Marino

San Marino

0,0045

3% a

3

27

Spanyolország

Madrid

3,27

1%

849

21223

Svájc

Bern

0,12

11%

356

485

Svédország

Stockholm

0,86

1%

225

5618

Szerbia

Belgrád

1,64

1%

426

10657

Szlovákia

Pozsony

0,41

3% a

321

2463

Szlovénia

Ljubljana

0,28

10%

110

176

Tádzsikisztán

Dushanbe

0,7

1% a

183

4576

Törökország

Ankara

4,89

3% a

3815

29248

Türkmenisztán

Ashgabat

0,64

3% a

497

3809

Ukrajna

Kiev

2,77

1% a

721

18023

Üzbegisztán

Tashkent

2,3

1% a

597

14927

Összesen

435480

a) Ezen városok tekintetében nincsen elérhető adat, ezért 3%-os kerékpáros aránnyal számoltunk. Ez valószínűleg túlbecsült, hiszen a közlekedési módok arányáról adatokkal szolgáló városoknak csak körülbelül negyede érte el ezt az arányt. Három város esetében 1%-os kerékpáros aránnyal számoltunk, mert az elérhető információk szerint alig van kerékpározás ezekben a városokban.

b) Amszterdam esetében nem számítunk további kerékpározással összefüggő munkahelyek létrejöttére, mivel a kerékpározás aránya már most is magasabb, mint Koppenhágában.

A kerékpározással összefüggő munkahelyek igen változatosak, és így az azokhoz szükséges képzettség is sokféle.

A kerékpározással összefüggő munkahelyek összetétele (egyéb, kölcsönzés, turizmus, kölcsönzés és szerviz, nagykereskedelem, kerékpáros futárok, kerékpár tervezés és gyártás)

A figyelembe vett munkahelyek a kerékpárok tervezésétől és gyártásától a szolgáltatások nyújtásáig terjednek, ide értve az ügyintézést (administration) és az építkezést is. A kerékpárgyártás jelenléte egy-egy városban erőteljesen megdobja a kerékpárral összefüggő munkahelyek számát. Például a hollandiai Dieren városa több mint hatszor annyi kerékpáros munkahelyet ad 1000 lakosra vetítve, mint Gronongen; és így a későbbi becsléseket is befolyásolná, ha ezt a tényezőt figyelmen kívül hagynánk. A városokat az 1000 lakosra jutó kerékpározással összefüggő munkahelyek számának sorrendjében jelentettük meg.

Kerékpározással összefüggő munkahelyek száma 1000 lakosra vetítve

 Az összegyűlt adatok azt mutatják, hogy a több kerékpározás nem csak több ezzel összefüggő munkahelyet teremt, de újabb szolgáltatások megjelenését is, ami aztán újabb munkahelyek kialakulását is hozza. Többféle szolgáltatás használ kerékpározást, mint például a kerékpáros futárok, a bicikli-taxik, és más kerékpáros logisztikai (árukihordási) szolgáltatás is. Ezeket a szolgáltatásokat persze nagyban megkönnyíti a vonatkozó kerékpáros-barát infrastruktúrák kiépítése.

Antwerpenre, Groningenre és Ljubljanára vonatkozóan adatok vannak az új munkahelyek összetételére is. Antwerpenben és Ljubljanában a kerékpározással összefüggő munkahelyek több mint 10%-a a közkerékpár kölcsönzéssel (nálunk BUBI) függ össze, míg Groningenben a kerékpáros munkák több mint 20%-a a kerékpár parkolással függ össze.

A kerékpározásra fordított pénz megnöveli a kerékpározással összefüggő munkahelyek számát

A kerékpározásra fordított pénz bátorítja és megkönnyíti a kerékpározást, és segít a kerékpározás-barát közlekedési kultúra kialakításában. Ahogyan a kerékpározás aránya növekszik, úgy a több biciklisnek több kerékpárra van szüksége, több kerékpárbolt és javítóműhely él meg. A több biciklistának több bicikliút fog kelleni, és a kerékpározás növekvő népszerűsége további vállalkozókat fog a kerékpározás felé vonzani.

Mindez tisztán kirajzolódott az USA Oregon államában lévő Portland városa tanulmányain. A kerékpározás arányának növekedésével a kerékpározással összefüggő munkahelyek száma is növekedést mutatott (Fig. 4). A holland Groningen városa, amely 1000 lakosra vetítve a legmagasabb számú kerékpározással összefüggő munkahellyel dicsekedhetett, egyben az adatot küldők közül a legmagasabb kerékpározási aránnyal (modal share) is büszkélkedhet.

Helyek az ezer lakosra jutó legtöbb kerékpározással összefüggő munkahelyekkel – más jelentések alapján

A kerékpározással összefüggő munkahelyek nem csak a városokban jelennek meg – turizmus

Egy másik érdekes megállapítás az, hogy a kerékpározással összefüggő munkahelyek tekintetében igen nagy lehetőség van a városokon kívül is. Néhány tanulmány, amely nagyobb földrajzi egységeket (régiókat, vagy országokat) mért fel, arra jutott, hogy a turizmus a kerékpározással összefüggő munkahelyek jelentős részét adhatja. Például a kerékpározással összefüggő munkahelyek közül a turizmus Ausztriában 70%-ot, Franciaországban 47%-ot ad.

Kerékpárút a Duna mentén Passaunál (forrás: rad+reisen)

Néhány város azt jelezte, hogy nem tudják a kerékpározással összefüggő munkahelyeken belül elválasztani a turizmusra vonatkozó adatokat. Mások azt jelezték, hogy a turizmus adataiban nem különíthetőek el a kerékpározás adatai. A másik véglet az volt, hogy néhány szerbiai város - köztük a Duna menti EuroVelo 6 kerékpárút mentén lévő városok is – azt jelezte, hogy a turizmus a kerékpározással összefüggő munkahelyek legalább 80%-át adja.

Kerékpárút a Duna mentén a Vaskapunál (forrás: ACE-Adventure)

Ha a kerékpározással összefüggő munkahelyek száma ennyire szorosan összefügg az EuroVelo6 út jelenlétével, akkor ez azt is jelenti, hogy a városok közötti kerékpáros infrastruktúra fontos a munkahelyek létrejöttében. Több kutatásra lenne szükség ennek megerősítésére. Mivel más tanulmányok is megerősítik, hogy a kerékpározással összefüggő munkahelyek magas aránya a turizmussal függ össze, ami egybecseng a most szerb városoktól kapott beszámolókkal, ezért feltételezhető, hogy a turizmusból eredő kerékpározással összefüggő munkahelyek száma jóval magasabb, mint ahogyan az a korábbi jelentésekben szerepelt.

A kerékpározással közvetve összefüggő munkahelyek száma jelentős lehet

Sok munkahely, amelyet tekinthetünk a kerékpáros turizmussal összefüggőnek, közvetett, mivel a gazdaság más szektoraiban jelenik meg. Ilyen a szálláshelyek biztosítása, és az étel szektor is. Ezeket a munkahelyeket nehezebb kapcsolatba állítani a kerékpározással, és ezért gyakran kihagyják őket a kerékpározással összefüggő munkahelyek becsléséből. Más szektorok is hozzájárulhatnak a kerékpározással összefüggő munkahelyek számához, de az eddigi felmérések általában csak a direkt összefüggéseket vették számításba.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a létrejövő munkahelyek száma megnő, amint az általános költekezési szint megnő a magasabb foglalkoztatottság révén. Egyetlen tanulmány, az Osztrák Kerékpáros terv (Austrian Cycling master Plan 2015 – 2025) becsli fel ezeknek a munkahelyeknek a számát: ez a dokumentum arra a következtetésre jut, hogy ezek a munkahelyek az összes kerékpározással összefüggő munkahelynek akár a 40%-át is adhatják.

A közszereplők szerepe a kerékpározással összefüggő „zöld” munkahelyek létrehozásában

A közeljövőben megjelenő jelentés, és a „THE PEP partnership on jobs in green and healthy transport and partnership on cycling” egyik célja az, hogy megszólítsa a közintézményeket, amelyek így teljességgel kihasználhatják a kerékpározás előnyeit. Ez nem csak az új munkahelyek létrejöttében rejlő lehetőségeket jelenti, hanem azt is, amit a kerékpározás jelenthet a „zöldebb” és rgészségesebb közlekedési rendszer érdekében. Ehhez a helyi hivataloknak proaktívan kell viselkedniük. Az önkormányzatoknak bátorítani kell a kerekezőket és meg kell könnyíteni a kerékpározást, mint a többféle közlekedési módot integráltan egyesítő közlekedési stratégia szerves részét. Ennek részeként figyelemmel kell kísérni a kerékpározás szintjeit, és a további növekedés korlátait.

Érteni kell a kerékpározással összefüggő munkahelyek növekedését, annak az adott városban meglévő elemeit, és további lehetőségeit. Ezt az információt aztán vissza kell csatornázni a közlekedéspolitikák megfogalmazásába, hogy a kerékpározás valóban elérhesse lehetőségeit. A kerékpározás jelentős számú munkahelyet hozhat létre, és más előnyökkel is járhat, mint például a széndioxid-, és más légszennyezés kibocsátásának csökkentése, az egészség elősegítése – olyan előnyökkel, amelyek pénzügyileg is kifejezhetőek. Mindezzel a Fenntartható Fejlődési Célokhoz  is hozzájárulhatunk, különösen a 3-as (Az egészséges élet és a jóllét biztosítása minden generáció valamennyi tagjának), és a 11-es (A városok és emberi lakóhelyek befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele) számúhoz.

További információ:

Menü

Nyitólap

Navigáció