A magyar nyelvben a két kifejezés között csak egy szóköz a különbség, a jelentésbeli különbség mégis óriási. Nem véletlen, hogy az ENSZ, az OECD, az EU, vagy éppen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a zöldgazdaság (green economy) elérését szorgalmazza…
Zöld gazdaság, zöldrefestés (greenwash)
A zöld gazdaság fogalom (így külön írva) a jelenlegi környezetkárosító folyamatok zöld látszatának kialakítására, a zöldrefestésre vonatkozik.
Ahogyan a közgondolkodás közeledik a környezeti gondolatokhoz, úgy egyre több vállalat változtat gyakorlatán, vagy legalábbis annak látszatán. Sok esetben azonban egy-egy vállalat nem kíván alapvető változásokat, de még kisebb, némi befektetést igénylő módosításokat sem végrehajtani. Ilyenkor gyakran folyamodik a cég megjelenésének változtatásához, környezetvédő látszat kialakításához, a zöldrefestéshez (greenwash).
Mindez sok esetben összefügg azzal a globális folyamattal, hogy a szennyező iparágak tömegesen költöztetik gyáregységeiket olyan (fejlődő) országokba, ahol a környezeti elvárások alacsonyabbak. E mellett persze könnyebb Európában környezetvédőnek mutatkozni.
E vállalatok kifejezetten zöld kampányokkal foglalkozó PR cégeket bíznak meg a munka elvégzésével. A cél a jó hírnév megszerzése, esetleg visszaállítása. Úgy gondolják, hogy olcsóbb és gyorsabb a cégről való képet megváltoztatni, mint üzleti gyakorlatát.
Lássuk tehát ezeket a zöldre festő módszereket részletesebben!
Az egyik legegyszerűbb megoldás olyan környezetbarátnak tűnő jelzések alkalmazása a termékeken, melyek valójában semmiféle valós tartalommal nem rendelkeznek, hivatalos hátterük nincsen. Ugyanígy, szinte semmibe sem kerül a környezeti nyelvezet átvétele, környezeti szlogenek alkalmazása.
Rengeteg autóreklámot egy-egy természetes táj szépsége ural, de még meglepőbb, hogy milyen sok autóreklámban kapnak szerepet a kerékpárok. Ennek szerepe is a környezetvédő jelleg erősítése.
Gyakori megoldás, hogy az egyébként szennyező cégek jelentős összegekkel támogatnak valóban környezetbarát programokat, tevékenységeket. Ilyen lehet például faültetés, városi parkok létesítése, a kerékpározás népszerűsítése, védett állatok élőhelyének helyreállítása, gyerekeket célzó környezettudatossági programok szervezése.
Bevett szokás, hogy egy-egy lap rendszeres hirdetői beleszólhatnak a lap érdemi részébe is: őróluk a lap nem ír negatív híreket, sőt, gyakran pozitív példaként említik a jól fizető hirdetők cégét.
Sok cég rendszeresen saját környezetvédelmi díjakat ad át, amelynek odaítélésébe környezetvédőket, vagy környezetvédőnek tűnő szervezetet is bevon. Néhány, általában nemzetközi cég pedig akár odáig is elmegy, hogy az őket bíráló környezetvédő szervezeteknek jelentős támogatást ad, amivel gyakorlatilag elhallgattatja őket. Ha nem megy, ellenlábas szervezeteket pénzel ezek lejáratásához. Néha kifejezetten azért hoznak létre civilnek látszó szervezeteket hangzatos nevekkel, hogy azok tisztára mossák őket független véleményezőnek tűnve.
Nem ritka gyakorlat tudósok megfizetése elhallgattatás, vagy egyenesen téves adatok nyilvánosságra hozatala érdekében.
Ha mégis cselekvésre kerül a sor, sokszor csupán látványos, ámde felszínes, nem az okokat kezelő megoldásokig jutnak a cégek.
Az amerikai Corporate Watch a zöldrefestés fogalmát így definiálta: „Környezetpusztító, vagy társadalmilag ártalmas cégek kísérlete arra, hogy megőrizzék vagy kiterjesszék piacaikat, környezetbarátnak tettetve magukat és úgy téve, mintha ők lennének a szegénység elleni küzdelem vezetői.”
Zöldgazdaság (green economy)
A zöldgazdaság (így egybeírva!) a tág értelmezés szerint mindazon gazdasági tevékenységeket jelenti, amelyek a fenntarthatóság elveinek érvényesítésével, tehát a környezet további károsítása nélkül, valósulnak meg. (Forrás: Zöld Gazdaság kialakítása. Iszak Noémi, Dr. Lükő István, Dr. Pánovics Attila 2014)
A zöldgazdaság tehát minden, ami a fenntarthatóságba való átmenetet segíti, ide értve például a környezetbarát mezőgazdasági módokat, a hosszútávon fenntartható pénzügyleteket, az anyag- és energiatakarékos építkezési módokat, vagy akár a kis kibocsátás mellett működő közlekedési megoldásokat is. A zöldgazdaság fogalmára az ENSZ, az EU, az OECD és az EEA úgy hivatkozik, mint a gazdaság kívánatos, elérendő állapotára.
Más értelmezés szerint:
„A zöldgazdaság – s vele összhangban a zöldipar – természetesen már létező alakzat, feltételezve, hogy továbbra is a már korábban kidolgozott fogalmi rendszer keretei között maradunk. Alatta tehát inkább „egy új gazdaságszervezési és fejlesztési modellt értünk, mintsem az egyes zöldipari ágazatok numerikus összességét. A zöldgazdaság egyfajta „váltómodellt” kíván alkotni a jelenlegi „fekete” gazdasággal szemben, amely a második ipari forradalom vívmányait kihasználva”, szinte kizárólagos módon a hagyományos, azaz a „fosszilis energiahordozók felhasználására épül.” (Forrás: Olajos Péter Konzervatív Zöldség c. könyve, 2011)
illetve
„A gazdasági válság, valamint az egyre súlyosbodó globális környezetvédelmi problémák kezelésére a politikusok egyre gyakrabban emlegetik a válságból való kiút gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő csodaszereként a „zöldgazdaság”-ot… E fogalomkör alatt nem a gazdaság azon ágazatát értjük, amely a mások által okozott környezeti problémákat gyakran csővégi megoldással kezeli, tehát a hagyományos értelemben vett környezetvédelmi ipart, hanem a gazdaság egészének zöldítését - egyszerűsítve: a fenntarthatósági szempontok érvényesítését mindennapjainkban.
…a „zöldgazdaság” és a „gazdaság zöldítése” fogalmakat gyakran egymás szinonimájaként használjuk, noha fontos rögzíteni, hogy ez alatt a folyamat alatt a gazdaság zöldítése révén fokozatosan, lépésről lépésre elért „zöldgazdaságot” értjük, és ezt a lépésről-lépésre történő felépítést tartjuk reálisan megvalósítható folyamatnak Magyarországon (tehát a gazdaság zöldítése révén fokozatosan építhető ki a zöldgazdaság).” (Forrás: Zöld gazdaság – a gazdaság zöldítése Magyarországon. Készült az NFGM megbízásából Budapest, 2010. április 19.)
A gazdaság fenntarthatóvá tétele, azaz a zöldgazdaság kialakítása egy hosszú és nehéz folyamat. Ugyanakkor Magyarország elkötelezett a zöldgazdaság mellett, és erre néhány ágazatban (mezőgazdaság, építőipar stb.) kifejezetten jó adottságai vannak.
További információ:
- Zöldrefestés (Magyar Természetvédők Szövetsége 2003)
- A Greenwash története, kialakulása.
- Zöldrefestés, avagy az óriásvállalatok zöldítési módszerei.
- Körkörös, hatékony, fenntartható, zöld, jólét vagy jóllét?
- Zöld Gazdaság kialakítása. Iszak Noémi, Dr. Lükő István, Dr. Pánovics Attila 2014
- Zöld gazdaság – a gazdaság zöldítése Magyarországon. Készült az NFGM megbízásából Budapest, 2010. április 19.
- Tematikus dokumentum (Revised draft thematic document for the Eight Environment for Europe Ministerial Conference: greening the economy in the pan-European region)
- Stratégiai Keret (Revised draft Pan-European Strategic Framework for Greening the Economy)
