Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentést tett közzé a városi folyó-, és tópartok változásairól. Az elmúlt évszázadokban a szennyvizet patakokba, folyókba engedték, így azok kellemetlen szagúvá és taszítóvá váltak. A városok hátat fordítottak a vizeknek, azokat sokszor lefedték. Mára az európai vizek kitisztultak, és a városok újra felfedezik a vízpartjaikat. De vajon mi a helyzet Magyarországon? Ongjerth Richárddal, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatójával említettünk néhány magyar példát – a teljesség igénye nélkül. Véleménye nem feltétlenül tükrözi a minisztérium álláspontját.
Az OECD immár harmadszorra nézi át és értékeli hazánk környezeti teljesítményét. Magyarország 20 éves OECD tagsága, és a Környezeti Teljesítmény Értékelésre (EPR) való felkészülés adta a témáját az október 19-ei szemináriumnak.
Az EIONET jövőkutató (FLIS: Forward-looking information and services) csoportja 2016. szeptember 19-21. között ülésezett. Az ülés legfőbb híreit röviden összefoglaljuk.
A Budapest Business Journal szeptember 16-ai száma széleskörű riportot közölt a magyarországi „Green Business” alakulásáról. Ennek keretében közölték Claudia Patricolo Dr. Nagy István parlamenti államtitkár úrral készült interjúját is. Alább közöljük a cikk magyar fordítását.
Átmenet a zöldgazdaságba (Transition to the Green Economy) címmel tartottak szeptember 6-7-én nemzetközi konferenciát Pozsonyban. A téma a térségben kiemelten fontos, mert ahogyan Jan Dusík, az UNEP regionális igazgatója fogalmazott: „Európa ezen része a zöldgazdaságba való átmenet vezetőjévé válhat” (This region of Europe can be a leader in transition to green economy).
Az európai városok fel kell, hogy gyorsítsák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseket, ha lépést akarnak tartani az egyre összetettebb kihívásokkal, mint például a hirtelen áradások, vagy az elhúzódó hőhullámok. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség most publikált jelentése kihangsúlyozza a hosszútávú megelőző intézkedésekbe való befektetések előnyeit, amelyekkel a városok megnövelhetik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásuk rugalmasságát.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) delegációját látta vendégül 2016. június 29-én a Földművelésügyi Minisztérium. A látogatás napjára szervezett esemény témája a fenntarthatóság volt – olyan fontos kérdések kerültek középpontba, mint hogy mit tettünk eddig és mit szükséges tennünk a jövőben abból a célból, hogy áttérjünk a fenntartható fejlődés útjára. Ez a cikk egy kis bepillantást ad a nap történéseibe.
A Földművelésügyi Minisztérium konferenciát és műhelybeszélgetést szervezett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség magyarországi látogatásakor. A fenntarthatóság kérdéskörének megvitatása, és az előttünk álló feladatok sokakat érdekeltek – talán olyanokat is érdekelnek, akik nem voltak jelen.
A pán-európai térség vezetői konferencián kötelezték el magukat a zöldgazdaság mellett. Az elvi egyetértésen túl konkrét vállalásokat is tettek, amelyben más államokat és szervezeteket is a zöldgazdaság megvalósítására kívánnak buzdítani. Magyarország is magas szinten képviselte magát, és jelentős vállalásokat tett – de a további lehetőségeink ennél is kecsegtetőbbek.
A fenntarthatóságról rengeteget hallunk. Vannak, akik a gazdasági növekedés fenntarthatóságára törekednek, mások a társadalom működését tartják fontosabbnak; megint mások a környezet védelmét helyeznék fókuszba… De vajon összeegyeztethető-e mindez?
Magyarország fenntartható módon működik? Egyáltalán, mérhető a fenntarthatóság? Min kell változtatni, kinek, mikor és főleg: hogyan?