Az EIONET honlap továbbra is örömmel osztja meg a tagok írásait, cikkeit – akkor is, ha azok tartalmával nem, vagy nem teljesen értünk egyet. Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóságba való átmenet témájának előmozdításában, az arról szóló beszélgetések elősegítésében.

Krízis

A krízis szó a görög kriszisz szóból származik, amely eredetileg döntő pontot, válaszutat jelentett. A görög szóhasználatban tehát a krízis egyáltalán nem jelentett rosszat: jó döntés esetén akár a dolgok jobbrafordulását is hozhatta a krízis.

Krízis = válaszút (A kép forrása: http://publicopinion.news/which-road-will-we-choose-america-china-or-garvey/ )

A válságok, krízisek a történelem során mindig egy új gondolkodásmód, egy új korszak megszületését hozták. A jelenlegi válság is alapvető változásokat hozott már eddig is a társadalomban, a közéletben. Mindez kiváló alkalmat jelent a fenntarthatóságba való átmenet felgyorsítására.

A járvány-okozta krízishelyzetben megmutatkozó segíteni-akarás, az önkéntesség, a szolidaritás és az együttműködés megőrzése nagyon fontos a gazdaság és a társadalom felépülése érdekében.

Alapvetően fontos a rendszerek rugalmasságának és ellenálló képességének növelése. Éppen ezért vitatható lehet a szabadkereskedelmi megállapodások melletti elkötelezettség. Ezek számos esetben sértik az államok szuverén érdekeit, helyi jogrendszerét, az állampolgárok jogos érdekeit, negatív hatásokkal lehetnek a helyi gazdaságokra. A koronakrízis egyik nagy tanulsága éppen a túlnőtt ellátási láncok veszélye, kitettsége. Javasolható a rövid helyi termelési és gyártási láncok előtérbe helyezése, előnyben részesítése, az ökológiai gazdálkodás fejlesztésének támogatása, a kistermelők és a közvetlen értékesítés népszerűsítése, támogatása.

A krízis a digitalizáció fellendülését is hozta. Ez minden kétséget kizáróan igen jelentős környezeti előnyöket hozhat. A digitális eszközök használata a járvány időszakában igazolta a webkonferenciák, webes értekezletek előnyeit (pl. utazások és ezek környezeti terheinek és költségeinek csökkentése, nagyobb körű elérés). Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a digitális kommunikáció terjedése a társadalom működését alapvetően átváltoztatja, és ez negatív hatásokkal is járhat – például a társadalmi tőke alakulására (lásd még: https://eionet.kormany.hu/elheto-utcak-es-tarsadalmi-toke ). A társadalomban a digitális szakadék tovább nyílhat, ez egyes rétegek leszakadását gyorsíthatja.

Fontos a körforgásos gazdaság gyakorlati bevezetésének felgyorsítása, hiszen ez igen jelentős számú munkahely létrehozását is jelenti. A körforgásos gazdaságba való átmenet, a fenntarthatóságba való átmenet, a természeti környezet, a biológiai sokféleség védelme és a társadalmi igényeknek való megfelelés szorosan összefüggő, egymásba fonódó, egymást segítő irányok – amelyek egymás létezése nélkül nem lehetnek sikeresek.

A krízishelyzet miatt állásukat vesztett emberek átképzése során a „zöld” szakmákat kellene előnyben részesíteni, ezáltal is serkentve a körforgásos gazdaságot. A környezeti, fenntarthatósági szempontokat a képzéseknek, átképzéseknek, továbbképzéseknek tartalmaznia kell.

Kifejezetten fontos a befektetések elősegítésekor a fenntarthatóság szempontjainak szem előtt tartása. A válság hatására a tagállamok intézkedéseiben minden bizonnyal a munkahelyek megőrzése, és a munkahelyteremtés lesz az egyik legfontosabb szempont. Ugyanakkor alapvető, hogy ez ne jelenthessen környezetellenes, vagy szénenergia alapú beruházásokat. Mindehhez a Bizottság Sustainable Finance tárgyalásai kifejezetten jó alapot adnak (lásd még: Fenntartható Finanszírozás ). A befektetések tekintetében kifejezetten kerülendő a szén alapú gazdaság elősegítése, hiszen ez az éghajlati kérdés miatt hosszú távon leépítendő. Ugyanakkor támogatandó például a fenntartható közlekedési módok (vasút, gyaloglás, kerékpározás) fejlesztése – egyebek mellett munkahelyteremtő hatásuk miatt is. Ellen kell álljunk annak a kísértésnek, hogy rövidtávú válaszokat adjunk a jelen krízis kérdéseire, hiszen ez felvetné annak a veszélyét, hogy az elkövetkező évtizedekre az EU gazdasága bezárulna egy szén-alapú gazdaságmodellbe.

Környezet

A jelenlegi helyzet elemzése több vonatkozásban is a környezeti ügyek felé irányítja a figyelmet.

Alapvető megállapítás, hogy a gazdaság fejlődése nem tartható fenn a környezeti és társadalmi kérdések kezelése nélkül. Egyes államokban az utóbbi években a gazdaság soha nem látott fejlődést mutatott, ugyanakkor a társadalmi kérdéseket, különösen az egészségügyi problémákat (a korai figyelmeztetések ellenére, mint például Válság és paradigmaváltás - avagy az állóképesség (reziliencia) kérdései egy közelgő válság előtt és után  nem kezelték megfelelően. A gazdasági kérdések túlzott előtérbe helyezése, a környezeti és a társadalmi kérdések hanyagolása nem felel meg a fenntarthatóság alapvető elveinek, és erre már az ENSZ Közös jövőnk 1987-es jelentése is felhívta a figyelmet. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Ferenc Pápa Laudato Si’ című enciklikája is 2015-ben .

Nem zárható ki, hogy a koronajárvány kitörése illetve terjedése összefüggésbe hozható a vadállat-kereskedelemmel, a vadállatok forgalmazásával. Különösen igaz ez az „egzotikus” termékek gyógyászati forgalmazásával (pl. medveepe). Mindez a vadállatok kereskedelme mellett a tágabb értelemben vett természetvédelem kérdéseit is felveti.

Több kutatás is rávilágított arra, hogy mind az új kórokozók megjelenése, mind azok terjedése összefügghet az éghajlati krízissel. Sokak szerint a teljes problémakör az éghajlati alkalmazkodás problémakörébe tartozik. Mindez újfajta kihívások elé állítja nem csak a mezőgazdaságot, de az egészségügyet is. Ezen kockázatok felmérése, kiértékelése és kezelése alapvető fontosságú.

A faültetés, erdősítés a klímaváltozás hatásait is enyhíti, munkahelyeket teremt – ez lehet Magyarország egyik felajánlása az EU felé a Kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban (évi 10 millió fa ültetése, újszülöttenként legalább 10 fa ültetése).

A járvány terjedése a kutatások jelenlegi eredményei szerint gyorsabb az erősebben szennyezett levegőjű vidékeken. Ez előtérbe helyezi a városi levegőtisztaság kérdéseit, így például a PM10 koncentráció kérdését – nem csak az emberi egészségre gyakorolt közvetlen hatások szempontjából, hanem fertőzést elősegítő hatása miatt is. Egyes állítások szerint a járványt kísérő lezárások olyan mértékű levegő tisztulást idéztek elő, amely így tizenegyezerrel kevesebb halálesetet okozott (Clean air in Europe during lockdown ‘leads to 11,000 fewer deaths’).

A fertőzés egyes embereknél való lefolyása erősen függ az adott személy fizikai és lelki állapotától. Ez nagymértékben összefügg a rendszeres, szabad levegőn végzett testmozgással – legyen az akár csak a napi séta is. Mindez a világ nagyvárosaiban előtérbe helyezte a gyalogolhatóság, a gyalogos sétányok, a kerékpározhatóság, a közparkok és fasorok kérdését. A városok vezetése igyekszik a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve átalakítani a város működését. Erről bővebben például:

Biciklis egy új kerékpáros sávon Milánóban. A város Európa egyik leg ambiciózusabb kerékpáros és gyalogos programját hirdette meg

A környezeti szektor háromszor olyan gyorsan nő, mint a hagyományos gazdaság. A hagyományos szektorok jövedelmezősége csökken, miközben a fenntartható gazdaság jövedelmezősége nő. Ez utóbbiba értendőek egyebek mellett az egészség megőrzését célzó tevékenységek is, de például a körforgásos gazdaságot és a hatékonyságot célzó tevékenységek is. Mindennek a változó fogyasztói kereslet is oka. Többet hajlandóak fizetni az emberek elektromos autóért, fenntartható módon gyártott termékekért, bio zöldségekért. Minderről egy külön jelentés szól, ami elérhető a neten: „Changing gear in R&I: green growth for jobs and prosperity in the EU” címen. Európában szakemberek szerint viszonylag magasak a képzettségi szintek és a fizetések; ennek fenntartására a legjobb mód a közpénzek zöld-, azaz fenntartható infrastruktúrába való irányítása. (Forrás: Prof. dr. P. Vellinga előadása a 2008-as gazdasági válság tanulságairól Pozsonyban https://eionet.kormany.hu/patmenet-a-zoldgazdasagba )

Szembetűnő, hogy ahogyan azt a 2019 januárjában elkészült „Fenntartható Európa 2030 felé” (Towards a sustainable Europe 2030 ) című dokumentum is kiemeli, a környezeti szektorok gyorsabb és egyenletesebb növekedést mutatnak, mint az általános gazdaság.

Az EU-ban a környezeti szektorok gyorsabban nőnek, mint az általános gazdaság.

  • Sötétzöld: Környezeti gazdaság: bruttó hozzáadott érték
  • Világoszöld: Környezeti gazdaság: foglalkoztatás
  • Narancssárga: Általános gazdaság: GDP
  • Barna: Általános gazdaság: foglalkoztatottság

A gazdaság nettó karbonmentessé tétele a GDP növekedését hozza, jelentette ki Kristína Mojzesová (Institute of Environmental Policy, Ministry of Environment of the Slovak Republic) 2019 őszén egy nemzetközi konferencián. „A gazdaság átalakítása („transformation”) a GDP növekedését hozza. Gazdasági értelemben 2050-re 2,5-ször gazdagabbak leszünk.” mondta ugyanott Elena Višňar Malinovská (European Commission). A gazdaság karbon-mentességét célzó tervezett intézkedés-csomag 4-6%-os GDP növekedést hoz Szlovákiában, erősítette meg Pavel Zámyslický is (Ministry of Environment of the Czech Republic). (Forrás: A gazdaság átalakítása a GDP növekedését hozza; 2050-re 2,5-ször gazdagabbak leszünk.)

„A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című dokumentum (2020. március 11. Brüsszel) is felhívja a figyelmet arra, hogy „2012 és 2018 között a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó munkahelyek száma az EU-ban 5 %-kal nőtt, és megközelítőleg elérte a 4 milliót”. Ugyanakkor a dokumentum is felhívja a figyelmet a megfelelő átképzések, készségfejlesztések, oktatási programok, kutatások fontosságára.

A fenntartható fogyasztás népszerűsítése érdekében alapvető a szemléletformálás: helyi, szezonális termékek fogyasztása, állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése. Az önellátást segítheti a házikertek művelésének népszerűsítése, illetve ezen ismeretek elterjesztése. Ehhez járul hozzá az óvoda- és iskolakert-fejlesztési program, illetve a városi kertészkedés, balkonkertészet, komposztálás népszerűsítése, valamint a közösségi kertek hálózatának bővítése, támogatása. A helyi termékek, a termelői piacok ebből a szempontból kiemelt jelentőségűek.

Hazai kistermelők élelmiszerei házhoz szállítva

A koronavírus járvány miatt megnőtt az igény az élelmiszerek házhoz szállítására. Így például népszerű a Youtyúk szervezet, vagy a NekedTerem vállalkozás. A NekedTerem weboldalán hazai kistermelők élelmiszereit – zöldséget, gyümölcsöt, tejtermékeket, pékárut, tojást és húsárut, lisztet, tésztát, savanyúságokat, mézet, lekvárt, ízesítőket, italokat, nassolnivalókat, sőt mosó- és tisztítószereket is lehet rendelni házhoz szállítva (minimum 4.900 Ft rendelési összeg felett).

Minimális csomagolással érkezik a szállítmány, karton dobozban vagy műanyag rekeszben, amit a szállító kipakolás után, illetve rendszeres rendelés esetén a következő szállításkor visszavisz. Hetente két napon, kedden és pénteken szállítanak, a fővárosban és az agglomeráció egyes településein érhető el a szolgáltatás (a honlapon ajánlatos ellenőrizni, hogy az adott irányítószámra szállítanak-e). A kérdéseket telefonon vagy e-mailben lehet feltenni – a tapasztalatunk szerint gyorsan válaszolnak az e-mailekre is.

A Tudatos Vásárló kedvezménykártyára, Hegyvidék kártyára, Baba-Mama Klub kártyára kedvezményt adnak. A szállítás díja a távolságtól függően 580-1.480 Ft között van.

Vegyélhazait

A Vegyélhazait Facebook oldal néhány hete, a koronajárvány idején indult. Célja a magyar tervezők, képzőművészek, vendéglátók támogatása. Az alkotók rövid posztokon mutatkozhatnak be, munkáikat néhány képpel bemutatva. Az áruk között meglepő formájú és megjelenésű fából (!) készült kerékpártól kezdve tulipánmintás női bőrtáskáig mindent, igazán mindent találunk.

E sorok írásakor Vegyélhazait Facebook oldal követőinek száma százkilencven-ezerhez közelít; többségük egyszerű érdeklődő – leendő vásárló.

További cikkek e témában: