Az EIONET honlap örömmel osztja meg a tagok írásait, cikkeit – akkor is, ha azok tartalmával nem, vagy nem teljesen értünk egyet. Az alábbiakban ÉLHETŐ UTCÁK ÉS TÁRSADALMI TŐKE címmel adunk közre egy írást.
A 60’-as évek végén az amerikai Appleyard kutatni kezdte az utcák élhetőségét, és három lakóutcát hasonlított össze San Franciscoban. A három utca (Frankin-, Gough-, és Octavia Street) semmi másban nem különbözött, csak az ottani autóforgalom mértékében; egyébként szomszédos utcák, párhuzamosak, megegyezik a méretük, az épületek mérete és kora. Az első utcában naponta 2000 autó ment keresztül, a másodikban 8000, a harmadikban pedig 16000.
Appleyard volt az egyik legelső, aki az utcák élhetőségének vizsgálatához vizuális térképet (image mapping) használt, mint kutatási eszközt. A vizsgált utcák lakói olyan papírlapot kaptak, amelyen be volt jelölve az utcák alaprajzának vázlata, és ezen jelölhették be a kérdésre vonatkozó válaszokat. Appleyard így felmérhette a lakók érzéseit, érzelmeit, gondolatait az otthonukról és az utcákról.
Ahol naponta csupán 2000 autó ment keresztül, ott a lakók sokkal több barátról számoltak be, és kétszer annyi ismerősük volt, mint a nagy forgalmú utcában lakóknak. Amikor megkérték a lakókat, hogy rajzolják le az utcát, az emberek szívesen fogtak hozzá, és sokkal több időt töltöttek a rajzolással, mint a nagy forgalmú utca lakói. Az épületek részleteit jobban ismerték, és fontosabbnak tartották – sokkal részletgazdagabb, érdekesebb rajzok születtek, azokon megjelentek a növények, sőt a kanálisok fedele, a tűzoltócsap, és egyéb kisebb részletek is.
Az első utcában erős közösség alakult ki. A bejárati ajtók előtti lépcsőkön gyakran üldögéltek, beszélgettek; a járdákon gyerekek játszottak (pl. fociztak) és felnőttek álldogáltak. Különösen igaz volt ez a sarki boltnál.
Ahol naponta 16 000 autó ment keresztül, ott az utca lakói legfeljebb a lakásukat érezték magukénak, de sokszor még azt sem. Kevés barátról és ismerősről számoltak be. A rajzos gyakorlatba sokan bele sem fogtak, de akik neki is kezdtek, általában kevés időt töltöttek rajzolással, és részlettelen, pár vonalas rajzok születtek. Az emberek nem szívesen álltak meg az utca járdáján, lehetőség szerint itt csak elsiettek. Semmi látható jele nem volt annak, hogy itt bármilyen közösség kialakult volna.
Appleyard írt a különböző érdekcsoportokról, amelyek valamilyen formában részt vesznek a közterek alakításában, így a városok fejlődésében. Merészen írt arról, hogy az egyes érdekcsoportok nagyon eltérő erővel bírnak, és arról is írt, hogy a döntések túl gyakran rövid távú gazdasági szempontok szerint születnek.
Hangsúlyozta a valóban demokratikus, alulról építkező közterület alakítás fontosságát. Megkövetelte, hogy mindenki, akinek valamilyen érdeke fűződik a köztér alakulásához, részt vehessen a döntés kialakításában, és azt is, hogy a gyengébb csoportok érdekei is megfelelően legyenek képviselve. „A jó városi közterület-tervezés megilleti a szegényeket és a gazdagokat is.” („Good urban design must be for the poor as well as for the rich.”)
Appleyard kiemelte, hogy a belvárosi utcák esetében, ahol az érdekcsoportok közötti erőkülönbségek a legnagyobbak, hangsúlyos képviseletet kell hogy kapjanak azok a csoportok, amelyek kevesebb területet igényelnek, de elősegítik a közösségi életet és az interakciókat – nevezetesen a kis ingatlannal rendelkezők és a gyalogosok.
Donald Appleyard: Élhető utcák (Livable Streets) című könyve messze megelőzte korát, de üzenetét, sőt módszereit azóta is gyakran idézi a szakma. Jellemező, hogy megjelenésekor (1981) a városfejlesztést a közterületek autózásnak való átengedése dominálta; így például Budapesten éppen akkoriban épült a Nyugati téri felüljáró, amely a belváros autóforgalmát hivatott megkönnyíteni.
Appleyard műve a közösségi tervezés fontosságát is felvetette, de emellett a fenntarthatóság olyan vetületeit helyezte előtérbe, amely azóta sincsen helyén kezelve, nevezetesen a társadalmi vonatkozásokat, a társadalmi tőke (social capital) és a várostervezés összefüggését. Az ő munkássága nyomán bizonyította később kutatások egész sora, hogy az emberközpontú várostervezés és városfejlesztés közvetlenül elősegíti a társadalmi kapcsolatok hálózatának fejlődését. Ez pedig szorosan összefügg a társadalmi tőke, a társadalom alkalmazkodóképesség kérdésével.
Források:
- Donald Appelyard fia rövidfilmje az élhető utcákról: http://www.dailymotion.com/video/xg4xtx_revisiting-donald-appleyardys-livable-streets_news
- Livablestreets: connecting people + places https://www.livablestreets.info/
- Livable Streets: creating safe and inviting streets and sidewalks https://www.sfmta.com/units/livable-streets
- Walk 21: International Federation of Pedestrians http://www.pedestrians-int.org/en/members/19-walk21
- Magyar nyelvű leírás a könyvről: http://gyalogosoldal.5mp.eu/web.php?a=gyalogosoldal&o=gqE2FenwRJ
- Fenti cikk angol nyelven PDF formátumban elérhető itt: Livable Streets and Social Capital
