A parkok, városi erdők, fákkal szegélyezett utcák és folyópartok támogatják a városi jóllétet, mivel teret adnak pihenésre, kikapcsolódásra és testmozgásra, valamint alacsonyan tartják a hőmérsékletet. Nem mindenki éri el ugyanúgy a városi zöldterületeket Európa-szerte. Ez a tájékoztató áttekinti a városi zöld- és kékterületekből származó egészségügyi előnyökhöz való hozzáférés társadalmi-gazdasági és demográfiai egyenlőtlenségeinek európai bizonyítékait. Példákat mutat be olyan zöldfelületekre, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfeleljenek veszélyeztetett és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok igényeinek is.
Kulcs üzenetek:
• A városi zöldfelületek gyermekek számára nyújtott egészségügyi előnyei jól ismertek, hiszen a testi-lelki fejlődést elősegíti a zöld környezetben töltött idő, a játék és tanulás. Az idősek számára is igen hasznos a „zöld” és „kék” területek látogatása - jobb fizikai egészség és szociális jóllét révén.
• A „zöld” és „kék” területekhez való hozzáférés Európa-szerte eltérő. Összességében Európa északi és nyugati városai több zöldterülettel rendelkeznek a területükön, mint a dél- és kelet-európai városok. A szabadon látogatható zöldfelületek a teljes zöldfelületen belül viszonylag kis hányadot tesznek ki, de a nyilvános zöldfelület biztosítása helytől függ, és akár városonként is eltérő.
• A városokon belül a „zöldítés” mértéke városrészenként változik; jellemzően az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú közösségekben található kevesebb és gyengébb minőségű zöldfelület.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy senki se éljen a zöldterületektől 300 méternél messzebb. Ezzel szemben a nemzeti és helyi ajánlások Európa-szerte eltérőek. Ritka a konkrét veszélyeztetett csoportok hozzáférésére vonatkozó útmutatás.
• A célzott fellépés a magas minőségű zöldterületek elérhetőségében jelentkező egyenlőtlenségek csökkentésére kihasználhatja a városi természet egészségügyi és jólléti előnyeit.
• Úgy találták, hogy a helyi közösségek bevonása a zöldterületek tervezésébe és kezelésébe erősíti a tulajdonosi érzést és elősegíti a használatot.
Esettanulmányok:
Városi zöldterületek: egészségügyi előnyök
Az elérhető és jó minőségű városi „zöld” és „kék” területek, mint például a parkok, városi erdők, fákkal szegélyezett utcák, kertek, folyópartok és tengerpartok jelentős egészségügyi előnyökkel járnak a helyi közösségek számára (EEA, 2020 https://www.eea.europa.eu/publications/healthy-environment-healthy-lives ). A zöldfelületek javítják a levegő minőségét, csökkentik a zajt és növelik a biológiai sokféleséget (Maes et al., 2019 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/cc585ccd-3b0c-11e9-8d04-01aa75ed71a1/language-en ). A zöldfelületek a meleg időszakokban mérséklik a hőmérsékletet, és hűvös és árnyékos területeket biztosítanak (Romanello et al., 2021 https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(21)01787-6/fulltext ). A helyi közösségek a zöldterületeket testmozgásra és társas interakciókra, valamint kikapcsolódásra és lelki megerősödésre használják (lásd 1. ábra). A zöldfelületek javítják az egészséget: csökkentik a krónikus betegségek okozta mortalitást és morbiditást, javítják a mentális egészséget és a terhesség kimenetelét, valamint csökkentik az elhízást (EEA, 2020 https://www.eea.europa.eu/publications/healthy-environment-healthy-lives ).
Városzöldítés: feltörekvő prioritás az EU politikájában?
A városi zöldfelületeket a nemzetközi keretek és az európai szakpolitikák egyre inkább a fenntarthatósághoz hozzájáruló tényezőként ismerik el. Az ENSZ 11.7-es Fenntartható Fejlődési Célja kifejezetten arra törekszik, hogy „univerzális hozzáférést biztosítson a biztonságos, befogadó és elérhető, zöld és nyilvános terekhez” (ENSZ, 2015 https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/21252030%20Agenda%20for%20Sustainable%20Development%20web.pdf ).
Az EU 2030-ig szóló Biodiverzitás Stratégiája ösztönzi a természet visszahozását a városokba: fajgazdag és elérhető zöld infrastruktúra létrehozását sürgeti (EC, 2020 https://ec.europa.eu/environment/strategy/biodiversity-strategy-2030_en ). A stratégia hangsúlyozza a „városzöldítési tervek” („urban greening plans”) kidolgozásának fontosságát is a nagyobb városokban (EC, 2020). Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló EU-stratégia (EC, 2021a https://ec.europa.eu/clima/eu-action/adaptation-climate-change/eu-adaptation-strategy_en ) elismeri a természetalapú megoldások szerepét az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességben. A korábbi EU Zöld Infrastruktúra Stratégia (EC, 2013 https://ec.europa.eu/environment/nature/ecosystems/strategy/index_en.htm ) is a zöldfelületek előnyeit hangsúlyozza - a társadalmi elszigetelődés elleni küzdelemben és a közösségek megerősítésében. Az Európai Bizottság fenntarthatóságra törekvő városoknak szóló kezdeményezése, a Green City Accord aláírói vállalják, hogy a városi zöldterületek kiterjedésének és minőségének növelésével megőrzik és fokozzák a városi biológiai sokféleséget (EC, 2021b).
Kinek van legtöbb haszna a városi zöldfelületekből?
A „zöld” és „kék” területek különösen előnyösek bizonyos társadalmi-gazdasági és demográfiai csoportok egészsége és jólléte szempontjából. Összességében az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberek nagyobb hasznot húznak a városi zöldterületekből, mint a kiváltságosabb csoportok, különösen a stressz csökkentése és a mentális egészség javítása tekintetében (Ward Thompson et al., 2016 https://www.mdpi.com/1660-4601/13/4/440 ; Marselle et al., 2020 https://www.nature.com/articles/s41598-020-79924-5 ).
Barcelonában, Norvégiában és Hollandiában úgy találták, hogy a városi kertek (urban gardens) és földterületek lehetőséget biztosítanak a társadalmi integrációra, az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférésre és a környezeti tanulásra az alacsonyabb jövedelmű csoportok számára (Camps-Calvet et al., 2016 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1462901116300089?via%3Dihub ; Veen és Eiter, 2018 https://www.berghahnjournals.com/view/journals/nature-and-culture/13/1/nc130107.xml ). A COVID-19 világjárvány a zöldterületek rekreációs célú társadalmi jelentőségét is bebizonyította, különösen azok számára, akiknek nincsen magánkertjük (Korpilo et al., 2021 https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/frsc.2021.713977/full ; Reinwald et al., 2021 https://www.mdpi.com/2071-1050/13/19/10606 ; Ugolini et al., 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1618866720307056?via%3Dihub ).
A gyermekek és fiatalok számára a zöldebb környezet jobb fizikai és mentális egészséget jelent, beleértve a memória, a figyelem, és a tanulási képesség javulását, valamint a stressz csökkentését (Dadvand et al., 2015 https://www.pnas.org/content/112/26/7937 ; Vujcic és Tomicevic-Dubljevic, 2018 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1389934117304008?via%3Dihub ; Andrusaityte et al. al., 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1438463919302718?via%3Dihub ). A parkok és játszóterek ösztönzik a társadalmi tevékenységekben való részvételt, ezáltal hozzájárulnak a társadalmi jólléthez és a társadalmi kohézióhoz (Nordbø et al., 2019 https://bmcpublichealth.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12889-019-7795-9 ).
A természetre épülő oktatás és játék segíti a gyerekek mozgási képességeinek fejlődését (Kabisch et al., 2016 https://www.mdpi.com/1660-4601/13/8/783 ; lásd még a flandriai példát is https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/green-schoolyards-in-flemish-brabant-belgium ). Ezzel szemben a tanulmányok azt sugallják, hogy azoknak a fiataloknak és gyerekeknek, akik kevesebb időt töltenek „zöld” környezetben, gyengébb a látásuk, elhízottak és oxidatív stressznek vannak kitéve (Dadvand et al., 2017 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0013935116309008?via%3Dihub ; Petraviciene et al., 2018 https://www.mdpi.com/1660-4601/15/3/449 ; De Petris et al., 2021 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0013935121002930?via%3Dihub ).
Az idősebbeknek szintén származnak fizikai és mentális egészségügyi előnyei is a zöldterületek használatából (Enssle és Kabisch, 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1462901119310846?via%3Dihub ). Ezen előnyök közé tartozik a megnövekedett fizikai aktivitás (Machón és mtsai, 2020 https://www.mdpi.com/1660-4601/17/22/8677 ), ami a szív- és érrendszeri egészség javításával jár (Kabisch et al., 2021 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0169204620314821?via%3Dihub), valamint a nyári hőséggel összefüggő mortalitás alacsonyabb kockázata (Burkart et al., 2016 https://ehp.niehs.nih.gov/doi/10.1289/ehp.1409529 ). Még ha csak látjuk a vízfelületet, például a tengerpartot, már az is alacsonyabb depressziós kockázattal jár (Dempsey et al., 2018 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1353829218305598?via%3Dihub ). Az elérhető zöldfelületek helyet adnak találkozásoknak, beszélgetéseknek (interakcióknak), amelyek ellensúlyozhatják az idősek elszigetelődésének kockázatát (Camps-Calvet et al., 2016 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1462901116300089?via%3Dihub ; Artmann et al., 2017 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1618866717301577?via%3Dihub ).
Berlinben, Londonban és Sheffieldben kimutaták, hogy a városi zöldterületek elősegítik a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását, mivel olyan terekként működnek, ahol a beköltözők és a menedékkeresők kapcsolatba léphetnek más emberekkel (Rishbeth et al., 2019 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0016718519302246?via%3Dihub ).
Menniyre zöldek az európai városok?
2018-ban a 38 EEA tagországban a zöld infrastruktúra a városok 42%-át fedte (Liechtenstein kivételével). Ez az adat azonban országonként és az egyes országokon belül is eltérő képet adott. A legkevesebb zöldfelülettel rendelkező európai város a szlovákiai Trnava (Nagyszombat) (6,8%), míg a legtöbb zöldfelülettel büszkélkedő város a spanyolországi Cáceres (95,8%) (https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/dashboards/urban-green-infrastructure-2018 ).
A zöldfelületek magas arányát esetenként a város nagy közigazgatási területe magyarázza, amely például felölelheti a város körüli erdőket is. Azt is fontos megemlíteni, hogy az összes zöldterületnél jóval kevesebb az, amely szabadon látogatható; ez a becslések szerint a városoknak csak 3%-a. Mégis, olyan városokban, mint Genf (Svájc), Hága (Hollandia) és Pamplona/Iruña (Spanyolország), a látogatható zöldterületek a város területének több mint 15%-át teszik ki (https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/dashboards/urban-green-infrastructure-2018 ). A 2. ábra az EEA 38 fővárosának zöldfelület-ellátottságát hasonlítja össze.
Az EEA városi fafedettség áttekintő (urban tree cover viewer https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/dashboards/urban-tree-cover) azt mutatja, hogy 2018-ban a levegőből a városok mekkora részét takarták falombok. Az EEA 38 tagállamában a városok átlagos városi faborítása 30%, de ez is nagy eltéréseket mutat. Finnország és Norvégia városaiban a legmagasabb a fákkal borított arány: ott a városok területének több mint felét árnyákolják fakoronák, míg Cipruson, Izlandon és Máltán a legalacsonyabb ez az arány (10% alatti). Ha csak a fővárosokat hasonlítjuk össze, a fákkal való borítottság igen eltérő: Nicosiában 4%, mígy Oslo városában 72%.
Általánosságban elmondható, hogy a 2012-es adatok alapján az egy lakosra jutó szabadon látogatható zöldfelület területe általában magasabb az észak-európai országok városaiban, mint a dél- és kelet-európai országok városaiban. Kivételt jelent Lengyelország, ahol az egy lakosra jutó nyilvános zöldfelületek aránya magasabb (Maes et al., 2019 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/cc585ccd-3b0c-11e9-8d04-01aa75ed71a1/language-en ).
Az európai fővárosokat tekintve a Városi Atlasz (Urban Atlas 2018) adatai azt sugallják, hogy a városi zöldfelületek (azaz a látogatható és növényzettel borított területek, például közkertek, parkok, városi erdők és temetők) aránya összességében viszonylag alacsony; mindazonáltal egyes fővárosokban (például Stockholmban, Dublinban vagy Athénban) általában nagyobb arányban vannak nyilvános zöldterületek.
Egy 2012-es adatokon alapuló értékelés (Maes et al., 2019 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/cc585ccd-3b0c-11e9-8d04-01aa75ed71a1/language-en ) arra jutott, hogy Európa városi lakosságának kevesebb, mint fele él egy park 300 méteres körzetében, Európa-szerte nagy eltérésekkel. Például míg Stockholm lakosságának több mint 80%-a egy rövid sétával (300m) nyilvános parkba tud jutni, addig a görögországi Heraklionban kevesebb mint 20% rendelkezik ilyen hozzáféréssel.
Megjegyzés: A diagram a teljes zöld infrastruktúra, zöld városi területek és fákkal borított terület százalékos arányát ábrázolja 37 fővárosban (EEA-38, Liechtenstein kivételével) a megfelelő területük százalékában. Ezenkívül feltünteti az Urban Atlas 2018 adatkészletében szereplő összes város-, valamint a fenti 37 főváros átlagait is. Adatforrások: Copernicus Land Monitoring Services. Copernicus Land Monitoring Service - Urban Atlas
Liechtenstein nem szerepel a fenti diagrammban, mert nem állnak rendelkezésre adatok a városi atlaszból. A városi zöldfelületek megfelelnek az Urban Atlas 2018 „zöld városi területek” („green urban areas”) osztályának, amely látogatható, és növényzettel borított területeket foglal magában, például városi és külvárosi parkokat, közkerteket vagy temetőket, valamint erdőket vagy más, rekreációs célú zöldfelületeket (Kopernikusz, 2016 https://land.copernicus.eu/user-corner/technical-library/urban-atlas-mapping-guide ).
A teljes zöld infrastruktúra minden növényzettel borított zöldfelületet felölel, függetlenül attól, hogy a lakosság számára hozzáférhető-e. A teljes zöld infrastruktúra a „zöld városi területek” mellett magában foglalja a vizet és a vizes élőhelyeket, a nagy természeti értékű mezőgazdasági területeket, a kerteket, a magánkerteket, a sport- és szabadidős területeket, a természetes és féltermészetes zöldfelületeket, az utcai fasorokat és az elszigetelt facsoportokat (EEA, 2021a https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/dashboards/urban-green-infrastructure-2018 ).
A városi fatakarás („urban tree cover”) a városok azon területe, amelyet felülről nézve a fák koronái borítanak (EEA, 2021b https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/dashboards/urban-tree-cover ).
Egyenlőtlen hozzáférés a városi zöldterületekhez
A bizonyítékok Európa-szerte azt mutatják, hogy az alacsonyabb jövedelmű városi negyedekben kevesebb zöldfelület áll rendelkezésre, mint a magasabb jövedelmű városrészekben. A német városokban az alacsony átlagos jövedelemmel-, alacsony iskolai végzettséggel-, és magas munkanélküliséggel jellemezhető városrészek általában kisebb zöldterületekhez férnek hozzá, mint a magas jövedelműek, a magas iskolai végzettségűek és magas arányban foglalkoztatottak negyedei (Wüstemann és Kalisch https://www.econstor.eu/handle/10419/146191 , 2016; Schüle et al. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1438463916302632?via%3Dihub, 2017). Ez a jelenség megjelenik Hollandiában (de Vries et al., 2020 https://www.mdpi.com/2071-1050/12/15/5889 ) és Portugáliában is (Hoffimann et al., 2017 https://www.mdpi.com/1660-4601/14/8/916 ). Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági hátterű németországi gyerekekről azt találták, hogy a városi zöldterületekhez való hozzáférés szempontjából hátrányosabb helyzetben vannak, mint a gazdagabb családokból származó gyerekek (Rehling et al., 2021 https://www.mdpi.com/1660-4601/18/5/2326 ).
A közép- és kelet-európai városokban ezeket a különbségeket a lakáspiac okozta. A több zöldfelülettel rendelkező területeken lévő ingatlanok általában drágábbak, ami gyakran a környék dzsentrifikációját eredményezi (Kronenberg et al., 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0264275120312105?via%3Dihub ). Ez a tendencia Lengyelországban (Trojanek et al., 2018 https://journals.vgtu.lt/index.php/IJSPM/article/view/5220 ) és a magyarországi Debrecenben is megfigyelhető, ahol az új, felkapott negyedekben több zöldfelület található, mint a régebbi lakótelepeken, ahol alacsonyabb jövedelműek laknak (Csomós et al., 2020 https://ojs.mtak.hu/index.php/hungeobull/article/view/3715 ).
Azok a közösségek, ahol magas a beköltözők és etnikai kisebbségek aránya, szintén kevésbé férnek hozzá a jó minőségű „zöld” és „kék” területekhez, mint azok, ahol alacsonyabb a bevándorlók és etnikai kisebbségek aránya (WHO, 2017a https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0010/337690/FULL-REPORT-for-LLP.pdf ; De Sousa Silva et al., 2018 https://www.mdpi.com/2073-445X/7/4/134 ). Például Oslóban a bevándorlók kevésbé férnek hozzá a zöldterületekhez szabadtéri rekreációs céllal (Suárez et al., 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S146290111930992X?via%3Dihub ), Helsinkiben pedig távolabb élnek a „kék” területektől, mint a nem bevándorló lakosok (Viinikka et al., 2018 https://fennia.journal.fi/article/view/64137 ).
Berlinben a bevándorlók általában nagyobb népsűrűségű negyedekben élnek, így korlátozott hozzáférésük van a zöldterületekhez (Kabisch és Haase, 2014 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0169204613002302?via%3Dihub ). Az olaszországi Torinóban is megmutatkozott, hogy kevesebb a természetből származó előny, ahol magas a népsűrűség (Battisti et al., 2019 https://www.mdpi.com/1999-4907/11/1/25 ). A szlovákiai kassai és nagyszombati példák bemutatják, hogyan lehet javítani a zöldfelületeket a sűrűn lakott területeken a hőmérséklet alacsonyan tartása érdekében, ami különösen az idősek és a gyermekek javát szolgálja (Climate-ADAPT, 2018 https://climate-adapt.eea.europa.eu/metadata/case-studies/social-vulnerability-to-heatwaves-2013-from-assessment-to-implementation-of-adaptation-measures-in-kosice-and-trnava-slovakia ).
A társadalmi-gazdasági csoportok zöldterületek elérhetőségében mutatkozó különbségek azonban erősen helyspecifikusak. Például Oslóban nem találtak lényeges különbségeket a zöldterület-ellátottságban az eltérő társadalmi-gazdasági státuszú városrészek között (Mouratidis, 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0264837720301332?via%3Dihub ). Sok helyen a zöldfelületek egyenlőbb biztosítását a várostervezés és a lakhatási politika vezérli. Berlin városa például a környezeti igazságosság elvét („environmental justice principle”) alkalmazza a tervezés során, hogy elkerülje a többszörös környezeti és társadalmi problémák felgyülemlését bizonyos városrészekben (Berlin Senate Department for the Environment, Transport and Climate Protection, 2021 https://www.berlin.de/sen/uvk/en/environment/sustainability/environmental-justice/ ). Továbbá Bécs a szociális lakástervezésbe integrálja a zöldfelületekkel kapcsolatos szempontokat (Oscilowicz et al., 2021 https://www.naturvation.eu/sites/default/files/result/files/toolkit-urban-green-justice.pdf ). Antwerpenből (https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/garden-streets-project-2018tuinstraten2019-in ), Augustenborgiból (https://climate-adapt.eea.europa.eu/metadata/case-studies/urban-storm-water-management-in-augustenborg-malmo ) és Lindängenből (https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/greening-of-built-up-neighbourhood ) származó példák megmutatják, hogyan lehet zöldebbé tenni a szociális lakhatást.
A városi zöldfelület minősége, mint a használat feltétele
A zöldfelület kialakítása (beleértve a különféle felhasználási módok biztosítását), az ültetések sűrűsége, valamint az utak szélessége és karbantartása határozza meg, hogy a zöldfelületet hogyan fogják tudni használni a különböző csoportok.
Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú negyedekben a zöldfelületek minősége gyakran gyengébb, mint a gazdagabb negyedekben, ami csökkenti az emberek motivációját a használatára (Csomós et al., 2020 https://ojs.mtak.hu/index.php/hungeobull/article/view/3715; de Vries et al., 2020 https://www.mdpi.com/2071-1050/12/15/5889 ; Vierikko et al., 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1618866718303108?via%3Dihub ). Helsinki, Berlin, Bukarest és Lisszabon társadalmi-gazdaságilag hátrányos helyzetű negyedeiben a városi parkok létesítményei és növényzete kevésbé változatos, mint a gazdagabb városrészekben (Vierikko et al., 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1618866718303108?via%3Dihub ). Hollandiában a szegényebb városrészek zöldterületei kevésbé esztétikusak, mint a gazdagabb negyedekben lévők (de Vries et al., 2020 https://www.mdpi.com/2071-1050/12/15/5889 ). A portugáliai Portó városában az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú lakosság számára hozzáférhető zöldterületeken amellett, hogy kevesebb kényelmi szolgáltatást kínálnak, több a károsodás jele, és több biztonsági aggály is felmerül, mint a magasabb társadalmi-gazdasági státuszú negyedekben lévő zöldterületeken (Hoffimann et al., 2017 https://www.mdpi.com/1660-4601/14/8/916 ). Ezért az ilyen környéken élők kevesebb hasznot húzhatnak a közeli zöldfelületekből.
Ezenkívül a veszélyeztetett csoportok, például a fogyatékkal élő gyermekek (Lynch és mtsai, 2019 https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0308022619881936 ) és az idősek, különösen a mozgáskorlátozottak (Artmann és társai, 2017 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1618866717301577?via%3Dihub ; Onose és társai 2020 https://www.mdpi.com/2071-1050/12/3/790 ), gyakran nem tudják használni a városi zöldterületeket ülőhelyek, WC-k vagy ivókutak hiánya miatt. A terápiás kertek Tallinban (https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/garden-for-the-senses-in ) és Zágrábban (https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/therapeutic-garden-and-urban-regeneration ) megmutatják, hogy hogyan lehet elősegíteni a fogyatékkal élők befogadását.
Az észlelt biztonság egy másik fontos tényező, amely befolyásolja a zöldfelületek használatát. Ezt befolyásolja a minőség, a karbantartás és a többi felhasználói csoporttal való interakció (Błaszczyk et al., 2020 https://peerj.com/articles/10570/ ; Onose et al., 2020 https://www.mdpi.com/2071-1050/12/3/790 ). Úgy tűnik, hogy a nemek kérdése is befolyásolja a zöldterületek használatát: svéd tanulmányok azt sugallják, hogy bár a nők nagyobb értéket tulajdonítanak a zöldterületeknek, mint a férfiak; bizonyos zöldterületeken kevésbé érzik magukat biztonságban, és ez visszatartja őket a használattól (Fredman et al., 2019 https://www.naturvardsverket.se/globalassets/media/publikationer-pdf/6800/978-91-620-6887-5.pdf ; Ode Sang et al., 2020 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S161886671930336X?via%3Dihub ).
Magas színvonalú zöldfelület biztosítása azoknak, akiknek szüksége van rá
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a városlakók az otthonuktól 300 méteren belül jussanak legalább 0,5-1 hektár nyilvános zöldterülethez (WHO, 2017b https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0010/342289/Urban-Green-Spaces_EN_WHO_web3.pdf ). Berlin városa 500 métert vagy 5-10 perces sétát ajánl a legalább 0,5 hektárnyi zöldfelülethez, és 1 - 1,5 km távolságot a nagyobb, legalább 10 hektáros zöldfelületekhez (Berlin Senate Department for Urban Development and Housing, 2020). Ezen felül a berlini lakosoknak fejenként legalább 6m2 kisebb és 7m2 nagyobb zöldfelülethez kell jutniuk. Az olasz városrendezési szabályozás (Italian urban planning regulations https://www.camera.it/temiap/2014/12/09/OCD177-705.pdf ) előírja, hogy lakosonként fejenként 9m2 park és közterület álljon rendelkezésre rekreációra. A Natural England azt javasolja (Accessible Natural Greenspace Standard (2010 http://www.ukmaburbanforum.co.uk/docunents/other/nature_nearby.pdf ), hogy az emberek az otthonuk 300 méteres körzetében legalább 2 hektárnyi zöldterülethez hozzáférjenek.
Az európai kutatási projektek során a városi zöldfelületek biztosítására vonatkozó iránymutatások és eszközök magukban foglalják a zöld infrastruktúra területi elemzésére vonatkozó útmutatást (https://progireg.eu/resources/planning-implementing-nbs/ ) és a BlueHealth eszköztárat (2020 https://bluehealth2020.eu/resources/toolbox/ ). Nemzeti szinten a Nature Value Explorer (https://natuurwaardeverkenner.be/download/manual/manual_en.html ) Belgiumból (Flandria) javasol módszereket a természet előnyeinek társadalmi-gazdasági értékének becslésére. Kevés útmutatás létezik azonban a „zöld” és „kék” területek hozzáférésének és használhatóságának biztosítására bizonyos társadalmi-gazdasági és demográfiai csoportok számára. A közelmúltban bevezették az úgynevezett „3-30-300-as szabályt”, amelynek értelmében mindenkinek legalább három fát látnia kell otthonából; minden környéken legalább 30%-os faborításnak kell lennie; és az embereknek 300 méteren belül el kell érniük egy 1 hektáros zöldterületet, a WHO fentebb bemutatott ajánlása szerint (Konijnendijk, megjelenés alatt).
A befogadó (inkluzív) zöldfelületek létrehozásának konkrét célkitűzését be kell építeni a várostervezésbe és az építésügyekbe (RFSC, http://rfsc.eu/wp-content/uploads/2016/03/30-objectives-1.pdf ; Oscilowicz et al., 2021 https://www.naturvation.eu/sites/default/files/result/files/toolkit-urban-green-justice.pdf ). A meglévő zöldfelületek szabad látogatásának lehetővé tétele az egyik módja annak, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú csoportok elérhetőségét növeljük. Ezt szemlélteti a barcelonai zöld infrastruktúra és biodiverzitás stratégia (2020, https://ajuntament.barcelona.cat/ecologiaurbana/sites/default/files/Barcelona%20green%20infrastructure%20and%20biodiversity%20plan%202020.pdf ) és a spanyol Getxo „Thinking Fadura” (https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/opening-an-urban-park-to ) kezdeményezés.
A gyermekek és fiatalok vonatkozásában az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF https://www.unicef.org/media/102391/file/Necessity%20of%20Urban%20Green%20Space%20for%20Children%E2%80%99s%20Optimal%20Development.pdf ) javasolja a biztonságos nyilvános elérhetőséget, és a különböző csoportok számára a zöldterület egyidejű használatának biztosítását. Például erősen ajánlott az iskola területének zöldítése, mivel ez aktívabb játékhoz vezethet, ahogy azt a flandriai példa is mutatja (https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/green-schoolyards-in-flemish-brabant-belgium ). A párizsi példa azt mutatja, hogy az iskolakertek zöldítése nemcsak a gyerekeknek, hanem a tágabb közösségnek is előnyös, ha az iskolakertek nyitva állnak a nagyközönség előtt a hőhullámok idején (Oasis school grounds programme in Paris, France https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/oasis-school-grounds-programme-in ).
A zöldfelületeinek kialakításánál az idősek, valamint a mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékkal élők gyakorlati szempontjai közé tartozik az utak szélessége és elrendezése, a világítás, valamint a multiszenzoros információk és élmények nyújtásának módja. Pihenőpadok, WC-k és kávézók az idősek és a fogyatékkal élők számára elérhetőbbé teszik a zöldterületeket (PHE, 2020 https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/904439/Improving_access_to_greenspace_2020_review.pdf ).
A közösségi kertek (community gardens) vagy városi farmok (urban farms) közvetlen kapcsolatot biztosítanak a természettel, testmozgást és friss élelmiszerforrást a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok számára. Emellett lehetőséget kínálnak a társadalmi integrációra, oktatásra, sőt szakmai fejlődésre és kisvállalkozási tevékenységre is (Interreg Europe, 2020; Oscilowicz et al., 2021). Ezt mutatják a berlini városi kertek és egy olaszországi kezdeményezés, amely tanúsított permakultúra tanfolyamokat kínál menedékkérőknek (Orto Collettivo, Genova). Community gardens, or urban farms, provide direct contact with nature, physical activity and a source of fresh food for disadvantaged and vulnerable groups. In addition, they offer opportunities for social integration, education, and even professional development and small-scale entrepreneurship (Interreg Europe, 2020 https://www.interregeurope.eu/fileadmin/user_upload/plp_uploads/policy_briefs/Urban_ecosystems.pdf ; Oscilowicz et al., 2021 https://www.naturvation.eu/sites/default/files/result/files/toolkit-urban-green-justice.pdf ). This is demonstrated by urban gardens in Berlin (https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/urban-community-gardens-in-berlin-germany ) and an initiative in Italy offering certified permaculture courses to asylum seekers (Orto Collettivo, Genova https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/diverse-collective-garden-project-2014 ).
Veszélyeztetett csoportok részvétele a zöldterület-tervezésben támogathatja társadalmi beilleszkedésüket, biztosítva a sajátos igények figyelembevételét, és erősítheti a projektbe vetett bizalmukat és azonosulásukat. Ez a részvétel jó eséllyel növeli a terület jövőbeli használatát (Hansen et al., 2017 https://ign.ku.dk/english/green-surge/rapporter/D5_3_Urban_GIP_-_A_guide_for_practitioners.pdf ; Wilk et al., 2020 https://progireg.eu/fileadmin/user_upload/Deliverables/D2.10_Guidelines_for_co-designing_proGIreg_ICLEI_200804.pdf#page24 ). Például Írországban a Mapping Green Dublin kutatási projekt közösségi megközelítést követett egy olyan környék zöldítési stratégiájának kidolgozására, amely figyelembe vette a helyiek aggodalmait és vágyait is (Mapping Green Dublin, 2021 https://mappinggreendublin.com/ ). Hasonló módon belga kezdeményezések (zöld iskolaudvarok Flandriában https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/green-schoolyards-in-flemish-brabant-belgium és Garden Street Antwerpenben https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/garden-streets-project-2018tuinstraten2019-in ), Olaszországban (Orto Collettivo, Genova https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/diverse-collective-garden-project-2014 ) és Zágrábban (terápiás kert Zágrábban https://www.eea.europa.eu/publications/who-benefits-from-nature-in/therapeutic-garden-and-urban-regeneration ) bevonták a felhasználókat a közterek építésébe és karbantartásába, hogy növeljék a tulajdonosi érzést.
Az eredeti, teljes angol nyelvű szöveg PDF formátumban letölthető innen.
Korábbi cikkeink a témában:
Egyenlőtlenségek a városokban https://eionet.kormany.hu/egyenlotlensegek-a-varosokban
KlímaSztár 2019 https://eionet.kormany.hu/klimasztar-2019
Élhető utcák és társadalmi tőke https://eionet.kormany.hu/elheto-utcak-es-tarsadalmi-toke
Földhasználat, ökológia https://eionet.kormany.hu/foldhasznalat-okologia
Fenntartható utca https://eionet.kormany.hu/fenntarthato-utca
Közösségi kertészkedés a városban - szakmai nap https://eionet.kormany.hu/kozossegi-kerteszkedes-a-varosban-szakmai-nap
Folyók és tavak az európai városokban https://eionet.kormany.hu/folyok-es-tavak-az-europai-varosokban
Magyar városok folyó-, és tópartjai https://eionet.kormany.hu/magyar-varosok-folyo-es-topartjai
Rugalmas városok építése: kulcs az éghajlatváltozás hatásaival való megbírkózáshoz https://eionet.kormany.hu/rugalmas-varosok-epitese-kulcs-az-eghajlatvaltozas-hatasaival-valo-megbirkozashoz