Szeptember 17-én adták át a 2019-es év KlímaSztárjainak a díjat. Az immáron évek óta meghirdetett pályázaton olyan közösségek mérettek meg, akik az éghajlat kérdéseire eredményesen, és másolhatóan reagáltak. Alább erről adunk korántsem teljes beszámolót.
Szeptember 17-én adták át a 2019-es év KlímaSztárjainak a díjat. Az immáron évek óta az Éghajlatvédelmi Szövetség által meghirdetett pályázaton olyan közösségek mérettek meg, akik az éghajlat kérdéseire eredményesen, és másolhatóan reagáltak.
Az ünnepség házigazdája az előző év győztese, Kunsziget volt. A 1348 lelkes falu 2000 munkahelyet ad, de igen jelentős figyelmet fordít a gazdaság mellett a társadalmi és a környezeti kérdésekre is.
Bevezető előadásában Dr. Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a „klíma ügy” Magyarországon kettős értelmű. Egyfelől jelneti az éghajlati kérdéseket, az azokkal összefüggő teendőket. Másfelől jelenti a légkondicionáló berendezéseket is, amelyeket a köznyelv egyszerűen csak „klíma gépeknek” nevez. Mindkét ügycsoport az ITM felügyelete és vezetése alatt áll. A dolog érdekessége, hogy ezek a légkondicionálók, amelyeket többnyire pont azért használunk, mert egyre melegebbek a nyarak, nos, ezek olyan gázokat használnak, amelyek jelentősen hozzájárulnak az üvegházgáz-jelenséghez. Államtitkár asszony ezúton is kért mindenkit, hogy csak hivatalos engedéllyel rendelkező kereskedőtől vásároljon klíma berendezést, mert csak ezek a szakemberek szavatolják a vonatkozó szabályok betartását. Létezik e mellett egy „fekete” kereskedelem is, amelyből igen jelentős mennyiségű üvegházgáz kerül a légkörbe.
„Ha ezt a csatát elveszítjük, akkor minden más küzdelmünk okafogyottá válik.”
Ahogy államtitkár asszony fogalmazott, az éghajlati kérdések egy csatatér. Ez egy csatatér, de mindenki ugyanazon az oldalon áll. „Ha ezt a csatát elveszítjük, akkor minden más küzdelmünk okafogyottá válik.”
Nem mindegy, hogy minderről hogyan beszélünk, hogy mindezt hogyan kommunikáljuk. Az idei június az elmúlt 125 év legmelegebb nyári hónapja. Az idei június az eljövő 125 év leghidegebb nyári hónapja.
Nem tudjuk pontosan, hogy az egyes ügyek mikor billennek át. A világ telis tele van kényes egyensúlyokkal, és túl sokat már megbolygattunk. A méhek minden gond nélkül átrepülnek egy 2 x 2 sávos autóút fölött. De nem repülnek át egy 2 x 3 sávos autóút fölött. Nem tudjuk, hogy miért, mert tudnának ennyit repülni, de nem repülik át. És a természet telis tele van ilyen egyensúlyokkal.
Az amazonasi esőerdők tűzesetei a fajgazdagsága miatt borzasztó. Az oxigén termelésben is nagyon fontos, de abban az esőerdők „csak” bronz érmesek. Az ezüst érmes a tűlevelű tajga, és az arany érmes a tengeri alga. A tengeri alga adja a legtöbb oxigént. Ahhoz, hogy a tengeri algák megfelelően működjenek, sokféle alga fajta együttesére van szükség – máskülönben a rendszer vészesen sérülékennyé válna. Ahhoz, hogy sokféle algafaj éljen együtt, ahhoz sokféle társult élőlény egészséges együttélésére, biodiverzitásra van szükség. Az ökoszisztémák egyensúlya pedig kényes, és nem tudjuk pontosan, hogy mitől, és mikor billen át. Olyan ez, mint a szegecs-elmélet.
A szegecs-elmélet
A szegecs-elmélet a repülő működésével példázza az ökoszisztémák működését. Az utasok a repülőn ülve kipiszkálják az ülésük melletti szegecset. Néha ki is veszik. Ettől a repülő még működőképes, ettől még repül tovább. Valószínűleg két szegecs hiánya sem okoz problémát, és talán három szegecs hiánya sem. De azt azért könnyű belátni, hogy szegecsek nélkül a repülő lezuhan. Tehát a valahányadik szegecs kipiszkálása után elkezdenek szétesni, meghibásodni a dolgok, és a végén a repülő lezuhan.
Nem tudjuk pontosan, hogy a Föld ökoszisztémáinak egyensúlya mikor billen át, mikor tér ki visszavonhatatlanul az egyensúlyából. Lehet, hogy nem a „nagy cukiság-faktorral rendelkező” jegesmedve, vagy panda kihalása okozza majd a legnagyobb bajt. Mondjuk a földigiliszta kihalása már lehet egy ilyen „szegecs”.
Az Európai Unió 2021-től az összes költségvetése 25%-át tervezi éghajlati kérdésekre fordítani.
Amikor 2030-ig, sőt 2050-ig készítünk klímaügyben koncepciókat és stratégiákat, az azért jelentős részben „ködszurkálás”. Nem igazán látjuk, hogy hogyan fogunk élni, milyen eszközöket fogunk használni. A technikai, technológiai fejlesztések a kibocsátások legfeljebb 5-10%-át érinthetik. Ugyanakkor a szemléletformálás hozadéka akár 20-25 százalék is lehet. Úgyhogy ezt nem tudjuk túlértékelni, és ebbe beleszámít a helyi akciók, események, projektek sora is, amilyeneket a KlímaSztár díjaz. Mert
„Az el nem fogyasztott energia a legjobb energia,
a meg nem tett kilométer a legjobb kilométer,
a meg nem evett kilométer a legjobb kilométer.”
Igen, a meg nem evett kilométer, tehát ezért fontos, hogy ne együnk francia sajtot, ha egyszer a hazai gazdák is ilyen különleges, ízletes, tápanyagdús sajtokat tudnak nekünk gyártani.
Olyan kérdések is felmerülnek, mint az épületek energetikája. Magyarországon 4 millió lakás van, és 2,7 millió épület. Ebből körülbelül 1,2 millió az olyan egylakásos családi ház, amely 50-30 éves, és energetikailag igen kérdéses. Ezek azok a házak, amelyeket kádárkockáknak hívunk. Nyílván nem lehet lebontani és újraépíteni 1,2 millió házat. De ki lehet dolgozni egy felújítási csomagot, amely intézkedéseket ajánlhat – a rezsiköltségek hosszútávú, fenntartható csökkentése érdekében.
Az éghajlat kérdései mindenre kiterjednek. A közlekedés Magyarországon az üvegház gázok 30%-át adja. A Minisztérium egyik projektje a buszpark megfiatalítása. Ennek egy része az új elektromos buszok széleskörű kipróbálása, tesztelése. Hogyan működnek télen, esőben, hegyes vidéken, hogyan araszolnak a dugóban, mennyire zajosak, milyen kényelmesek. Ez egy közös teszteléses projekt.
„Hogy milyen lesz a jövő? DDD.”
A három „D” jelentése: dekarbonizáció, tehát a szénalapú energiahasználat fokozatos átváltoztatása. A második „D” a digitalizáció. Ez egy olyan folyamat, amely alapjaiban átrendezi a termelést, a fogyasztást, a kereskedelmet, az életünket. Miért ne használhatnánk fel ezt az átalakulást egyúttal a környezeti, és éghajlati szempontok miatt szükséges átalakításokhoz is? És a harmadik „D” a decentralizáció. Ez magában foglalja a helyi energiatermelést, a helyi mezőgazdasági termékek helyi fogyasztását, és a helyi tudás és tapasztalat használatát is.
A KlímaSztár 2019-es díjazottjai ABC sorrendben az alábbiak:
1. Budapest XIII. kerület
Budapest XIII. kerületében, azaz Anygalföldön 1 millió m2 zöldterület van, ez magában foglal 53 játszóteret, 19 labdapályát, 21 kutyafuttatót. Mindennek az üzemeltetésére a kerület évi 2 milliárd forintot fordít – ez a kerület költségvetésének 7-8%-a. Ebből fedezik egyebek mellett a mintegy 30 000 közterületi fa „üzemeltetését” is. Az elmúlt évben 5000 fát ültetett a kerület, ezeket legalább két évig rendszeresen öntözik és gondozzák. A lakótelepi zöldterületek 600 000 m2 zöldterületet adnak. Ezek megújítása kiemelten fontos. Már a park megújítások koncepcióinak megalkotásába is bevonják a helyi lakókat, a tervezést pedig együttes workshopok keretében végzik. Egy beállt területhasználatú település esetében a funkciók átrendezése mindig bonyolult, ezért is külön büszkeség, hogy a Papp László tér és a Ruttkai Éva park megújításakor növekedtek a zöldterületek – a korábban közlekedési területek rovására. A kerületben jelenleg 15 talajvíz kút működik, így a parkok öntözése itt nem az ivóvíz hálózatot terheli. Kísérleteznek extenzív gyepekkel is. A kerület legfőbb büszkesége a partnerségek megteremtése: a parkokat nem csak közösen használják, de közösen üzemeltetik is. A belső udvaros házak anyagi segítséget kapnak a „zöldítéshez”. A lakossági zöldterület védnökségi pályázat évek óta sikeres: idén a körülbelül 10 millió forintra 108 lakóközösség (zömében társasházak) pályáztak.
2. Kajárpéc
A 1300 lakosú település a gyakorlati megoldásokban jár elöl. Itt indult a „HŐS FA program”, amely felhívja a figyelmet a fák CO2 megkötő-, pormegkötő-, párologtató-, és oxigén termelő képességére. A faültetések mellett az esővíz gyűjtése és hasznosítás is jelentős. A körülbelül 300 éves „hatos tölgy” meglátogatása mára már szokásos májusi hagyománnyá vált, és egyéb természeti értékek (pl. ritka vadvirágok) bemutatásával is párosul. hasonlóan szokássá vált – immáron 12 éve – a falu takarító nap. Kiemelendő a faluban működő Kajárpéci Vízirevü is, amely emlékezetes előadásokkal hívja fel a figyelmet a környezeti kérdésekre (pl. „Ökológiai meztéllábnyom”, „A dzsungel könnye”).
3. Nagyrákos
A körülbelül 300 lakosú település bemutatása nem csupán a csodálatos fotókkal volt emlékezetes, de Német Istvánné Baksa Eszter varázslatos, helyi kifejezésekben is gazdag előadásával is. Nagyrákos területe Örségi Nemzeti Parkhoz tartozik, így a természet védelmében szorosan együttműködnek a szakemberekkel. Ugyanakkor modern elemek is épültek a falu életébe: a nemrégiben épült 1400 méter hosszú vasúti völgyhíd alatt rendezik a már hírnevet szerzett „Völgyhídi Vásárt”, ahol a helyi termékek kapnak fő szerepet. A szeptember végén megrendezésre kerülő Tök fesztivál főszereplője a helyben termelt tökmagolaj, „az Örség aranya”. A falu képét alapvetően meghatározza a rengeteg kiültetett egynyári virág, idén körülbelül 2000 tövet ültettek ki, amelyeket maguk neveltek.
4. Nyárádgálfalva
A romániai, erdélyi település elsősorban állattartásból és növénytermesztésből él. A vidék őshonos gyümölcsfáit feltérképezték, és ez alapján azt a Kárpát-medence egyik leggazdagabbjának ítélték. A Maros vízgyűjtőjében lévő település az EU Víz Keretirányelvét megelőzve alkotta meg a helyi „Folyószerződést”, amely a vízügy alapkérdéseit rögzítette. A vidéken a folyók (főként nyaranta) alacsony vízjárása miatt a talajvíz szintje lejjebb ment, sok kút kiszáradt, illetve a nitrát koncentráció vészesen nőtt. A megoldást a Dorman patak völgyének átalakítása adta: fenékküszöb-sorozatot építettek, aminek hatására a talajvízszint ismét magasabb lett. A Nyárádon megvalósított meander rehabilitáció egyszerre célozza a vízmegtartást, a zöldövezet kialakítását, a rekreációt (horgászat), és az élőhelyvédelmet. A településen jelentős a helyi termékek vására, a LED-es (helyenként napelemes) közvilágítás elterjesztése, a napenergiával működő közösségi gyümölcsaszaló működtetése, és a környezeti nevelést célzó „Természet háza” is.
5. Veszprém
A település 2006 óta átfogó jövőkép mentén, összehangoltan tervezi a fejlesztéseit, intézkedéseit. A klímastratégia jelenleg felülvizsgálat alatt áll. A település zöldterületei alapvető változásan mentek át. Ennek első lépése a vár tövében lévő zöldterületek fejlesztése volt. A Jutasi úti lakótelep parkjainak megújítása a szociális városrehabilitáció egyik fontos eleme volt. A belvárosi parkfejlesztések sokszor funkcióbővítést is hoztak. Veszprém minden iskolája Ökoiskola. A „Vadvirágos Veszprém” programot a város a Szent István Egyetemmel együtt vezeti. Az eredeti cél a parkok fűnyírásai számának csökkentése volt. Ehhez kapcsolódott az elvárások és a lehetőségek újraértelmezése. A város mára új értelmet adott a városi mező fogalmának. Az egyik tipikus eljárás, hogy a virágokban gazdag területeken a kaszálékokat begyűjtik, és ezzel vetik felül a meglévő gyepfelületeket. E mellett kavicságyak és préri-ágyak kerültek létrehozásra.
A városban 26 000 közterületi fa van, új telepítéseknél a közművek komoly kihívást jelentenek. A Veszprémi Állatkert területe az elmúlt időszakban megháromszorozódott, itt az árnyékolás komoly feladatot jelent.
2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. Erre a város elsősorban nem infrastrukturális beruházásokkal készül, hanem a városhasználatban, városüzemeltetésben bevezethető újításokkal – a környék településeivel együttműködve.
6. Különdíj: Keszthely
A Keszthelyi Környezetvédelmi Egyesület részéről Molnár Richárd előadása elsősorban az Erzsébet Liget védelmét érintette. Ide 2015-ben 20 méter széles, parkolókkal övezett út építését tervezték. Az Egyesület ekkor felmérte az itteni fák számát, állapotát, értékét – az itt fészkelő madarakkal együtt. E dokumentum hatására az építés terve lekerült a napirendről. Az Egyesület jelentős szerepet játszik a terület megismertetésében és megnyitásában is, ennek egyik legszebb példája a „Fák hangja” című koncert szervezése volt.
