A városokon belüli egyenlőtlenségekről tartottak online beszélgetést április 21-én. A rendezvényen Egyértelműen megmutatkozott, hogy az elmúlt egy évben az egészség megítélése, fontossága mennyire előre került a közgondolkodásban. Jellemző, hogy ma már egyértelműen fontosnak tartják a szakemberek az iskolák, és a kórházak (!) körüli kertek, parkok kialakítását is.
Jaume Fons Esteve, az EEA munkatársa megemlítette, hogy sok helyen úgy fogalmazták meg a célokat, hogy 10 perces sétával elérhető legyen nagyobb zöldfelület (accessibility to green urban areas within 10 minutes walking time). Máshol a cél az, hogy az alap funkciók, beleértve a parkokat is, 15 percen belül elérhetőek legyenek – ez a 15 perces városok koncepciója („fifteen minutes cities”).
Képet adhatnak a helyzetről a zajtérképek is, bár vannak zajos, de népszerű parkok, és csendes, de növények nélküli városi területek is…
A témának volt magyar előadója is: Dr. Kovács Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár (Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Geographical Institute, Budapest and Univesrity of Szeged, Department of Economic and Social Geography) három közepes méretű magyar város adatait vetette össze.
A három magyar városban felmérték a zöldterületekkel való ellátottságot, és a lakosság adatait is. A kettő egybevetésével kirajzolódott, hogy mely területek dicsekedhetnek jó zöldterületi ellátottsággal (a térképen kék), és melyek mutatnak ebben súlyos hiányokat (a térképen narancs és piros).
A kutatás szerint
- a „poszt-szocialista városok” sok problémával és kihívással szembesülnek a városi zöldfelületek elérhetősége terén;
- a külvárosok és a szegregált területek általában hiányában vannak a városi zöldfelületeknek, ugyanakkor jelentős a sebezhető rétegek jelenléte (idősek, alacsony jövedelműek);
- a „szocialista” lakótelepek, amelyek sok embernek adnak otthont, általában alacsony minőségű városi zöldfelületekkel rendelkeznek (bár vannak ígéretes revitalizációs kezdeményezések);
- a történelmi belvárosok regenerációja gyakran együtt jár pici parkok (pocket parks) kialakításával, ami vonzóbbá teszi ezeket a területeket a fiatalok számára;
- a lakóparkok kialakulása általában magasabb minőségű zöldfelületek megjelenését jelenti, de fokozza az egyenlőtlenséget a közepes nagyságú városok zöldterületi ellátottságában.
