Forgatókönyvek Európa 2050-re fenntarthatóvá válására (Scenarios for a sustainable Europe in 2050) című projekt részanyagain dolgoztak az EIONET jövőkutatás (futuresight) szakemberei online műhelymunkán november 17-én és 22-én. Az alábbiakban erről számolunk be röviden.
A Forgatókönyvek Európa 2050-re fenntarthatóvá válására (Scenarios for a sustainable Europe in 2050, röviden SSE 2050) c. projekt hosszú utat tett meg a forgatókönyvek körvonalazásában. Ezt támogató szerződések sorozata, valamint Ed Dammers, Hördur Haraldsson, Ana Jesus és Ullrich Lorenz által vezetett projektcsapat kemény munkája tette lehetővé.
A műhelymunka célja a kidolgozott forgatókönyvek feltárása és részletekkel való kiegészítése volt. Az információk összekapcsolása azokat életre kelti, ha megértjük, milyen a különböző jövőkben élni és dolgozni, kik a nyertesek és a vesztesek, hogyan juthatunk el a mától ezekig a jövőhetőségekig. Ez fontos lépés afelé, hogy a forgatókönyveket felhasználhassa az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) és az EIONET, illetve hogy azok hivatalosan is megjelenhessenek 2022 első negyedévében.
Bevezetőjében Mike Asquith (EEA) elmondta, hogy a jövőkutatás (futuresight) viszonylag régóta jelen van, de mostanában tör előre. Ennek egyik biztos jele, hogy az Európai Bizottság egyik biztosa (Maroš Šefčovič) kiemelten foglalkozik a jövőkutatással. A környezeti jövőkutatás egyre jelentősebb szerepet játszik az EU szakpolitikáinak, és az EEA szakmai dokumentumainak megalkotásában. Ugyanakkor a dolog korántsem egyszerű, hiszen az Ügynökség alapfeladata a szakpolitikák és a tudomány összekötése; és ebbe nem egyértelmű, hogy hogyan illeszkednek a jövőkutatás eredményei. Elmondható tehát, hogy a jövőkutatás - és így a forgatókönyvek használata is - fontos lehetőségek mellett jelentős kihívásokat is hordoz:
• Feltételezések tisztázása, különböző jövőkre vonatkozó következmények és kompromisszumok megértése;
• A jövők megvalósításához szükséges változások vagy sokkok azonosítása, a jelenlegi fejlődési utak megértése;
• Feltáró folyamat: tesztelés, tanulás, befektetés;
• Az EEA helyzetértékeléseibe való integrálás megtanulása (2022-as és 2023-as jelentés, SOER 2025)
A Forgatókönyvek Európa 2050-re fenntarthatóvá válására (Scenarios for a sustainable Europe in 2050, röviden SSE 2050) című projekt két féle forgatókönyvet készít:
Workshop 1: Megoldási Forgatókönyvek (Solution Scenarios)
Az első műhelymunka a Megoldási Forgatókönyveket (Solution Scenarios) elemezte. Mike Asquith szerint négy olyan archetipikus szöveg született, amelyek felvázolják, hogyan nézhet ki egy fenntartható Európa. Mindez igen nehéz viták eredménye: figyelembe kellett venni a változásokat (trade-offs), a hitelességet (credibility) és a megvalósíthatóságot is. Kihívást jelentett az utópisztikus gondolkodás (egyre szebb és jobb jövő toposza). Kérdések merültek fel a kormányzással és a diskurzusok lehetséges kombinációival kapcsolatban is. Visszatérő kérdés a növekedés és/ vagy fejlődés kérdésköre (degrowth or green growth) illetve hogy eleve mit is gondolunk az államról.
Workshop 2: Kontextus Forgatókönyvek (Context Scenarios)
A második műhelymunka a Kontextus Forgatókönyveket (Context Scenarios) elemezte. Mike Asquith hangsúlyozta, hogy a kialakult forgatókönyvek a globális megatrendeken alapul (https://eionet.kormany.hu/globalis-megatrendek-europai-kornyezet-jelentes-a-jovo-jelei-cyber-generacio-kornyezeti-erzekenyseg ). A munkában hangsúlyosan szerepelnek a demográfiai folyamatok, illetve az, hogy hogyan reagál a társadalom az egyes történésekre, mik az uralkodó gondolatok és nézetek.
A munkában megjelennek a járványok, és az éghajlatváltozás kérdésköre is, azonban a „wild card” kérdéskör (https://eionet.kormany.hu/vadkartyak-jovokutatas-az-oecd-es-az-eea-kozos-esemenyen ) nincsen kifejtve. Ennek oka pedig az, hogy az atomháborúk, vagy éppen a becsapódó aszteroidák kérdésköre annyira szerteágazóvá tenné a közös gondolkodást, hogy az már nem lenne mederben tartható.
A műhelymunka az egyes modelleket az alábbi kérdések alapján vizsgálta:
A munka során Karlheinz Steinmüller kiemelte, hogy a valóság mindig konfliktusokkal teli. Gyakran jelennek meg a modellekben (de akár a valóságban is) olyan célok, amelyek egymás ellen hathatnak.
A munka igyekezett globális léptékben gondolkodni, de egyértelműen fókuszált Európa lehetséges lehetőségeire, kihívásaira, lehetséges válaszlépéseire is. (Az egyik alcsoport megfogalmazása szerint Európa, minthogy már nem a világgazdaság vezetője, már nem fiatal és energikus királynőként viselkedik, hanem az asztaltársaság idős nagymamájaként, aki ritkán szól hozzá, de akkor odafigyelnek bölcs szavaira.)
Az „Együtt erősebbek” („Stronger together”) forgatókönyv egyértelműen a legvonzóbb, legpozitívabb jövőképet festi 2050-re. Több résztvevő hangsúlyozta, hogy mindez csak akkor tűnik hosszabb távon elérhetőnek, ha erre az elkövetkezendő évtized sokkoló eseményei, krízisei ösztönzik a világ vezetőit. A résztvevők szerint a tapasztalatokból, az egyértelmű hibákból tanulhatunk. Persze felmerül a kérdés, hogy át kell-e élnünk a lehetséges sokkokat és kríziseket? Vajon lehetne-e tanulni az elképzelt hibákból, tapasztalatokból? Mint megfogalmazódott, ez folyton a kérdése a jövőkutatásnak, hogy meg kell-e várni a nagy bajokat?
Bővebben a témáról:
• Az EIONET jövőkutató csoportjának ülése https://eionet.kormany.hu/az-eionet-jovokutato-csoportjanak-ulese
• FORESIGHT DICTIONARY https://eionet.kormany.hu/download/7/dd/82000/FORESIGHT%20DICTIONARY.pdf
• Globális megatrendek, Európai környezet jelentés, a jövő jelei, cyber generáció, környezeti érzékenység https://eionet.kormany.hu/globalis-megatrendek-europai-kornyezet-jelentes-a-jovo-jelei-cyber-generacio-kornyezeti-erzekenyseg
• Globális megatrendek környezeti hatásai Magyarországon. beszámoló, 2017 https://eionet.kormany.hu/download/9/e8/e1000/Globalis_megatrendek.pdf
• Válság után, válság előtt? https://eionet.kormany.hu/valsag-utan-valsag-elott
• FORENV: jövőkutatás környezeti-társadalmi kérdésekről https://eionet.kormany.hu/forenv-jovokutatas-kornyezeti-tarsadalmi-kerdesekrol
• Az NRC FLIS csoport ülése https://eionet.kormany.hu/az-nrc-flis-csoport-ulese
• FORENV 2019-2020: jövőkutatás https://eionet.kormany.hu/forenv-2019-2020-jovokutatas
• Válság és paradigmaváltás - avagy az állóképesség (reziliencia) kérdései egy közelgő válság előtt és után https://eionet.kormany.hu/valsag-es-paradigmavaltas-avagy-az-allokepesseg-reziliencia-kerdesei-egy-kozelgo-valsag-elott-es-utan
• Jövőkutatás, Forgatókönyvek https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-forgatokonyvek
• A 2020. február – április folyamán elkészült magyar környezeti forgatókönyvek itt érhetőek el: https://eionet.kormany.hu/download/b/78/92000/Scenario_project_Hungary_2020_05_11.pdf
• Környezet és covid: a közös a bizonytalanság https://eionet.kormany.hu/kornyezet-es-covid-a-kozos-a-bizonytalansag
• Jövőkutatás – felpezsdülő jelen https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-felpezsdulo-jelen
• “Vadkártyák”: jövőkutatás az OECD és az EEA közös eseményén https://eionet.kormany.hu/vadkartyak-jovokutatas-az-oecd-es-az-eea-kozos-esemenyen
• Forgatókönyvek a természeti környezet szlovákiai jövőjére https://eionet.kormany.hu/forgatokonyvek-a-termeszeti-kornyezet-szlovakiai-jovojere
• Távmunka: társadalom, gazdaság és környezet https://eionet.kormany.hu/tavmunka-tarsadalom-gazdasag-es-kornyezet
• Jövőkutatás a városi közlekedésben https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-a-varosi-kozlekedesben
• EU szakpolitikák és a jövőkutatás fejlődése https://eionet.kormany.hu/eu-szakpolitikak-es-a-jovokutatas-fejlodese
• Forgatókönyvek 2050-re: párhuzamok a jövőkutatásban https://eionet.kormany.hu/forgatokonyvek-2050-re-parhuzamok-a-jovokutatasban