A jelentés az árterek árvízvédelmi-, vízügyi, természetvédelmi és mezőgazdasági szerepére összpontosít, és bemutatja az árterek hidromorfológiai hatásait az ökoszisztémák szolgáltatásaira. A cél az EU Árvízi Irányelvének (EU Floods Directive (EU, 2007) (http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/ ) támogatása, különös tekintettel a környezeti hatásokra és azok éghajlati adaptációjával és veszélycsökkentéssel való összefüggéseire.
A közúti közlekedés fontos forrása mind a szennyező anyagoknak, mind pedig az üvegház-gázoknak. Bár az elmúlt évtizedekben a járművek hatékonysága nőtt, a szektor jelenleg az európai üvegház-gáz kibocsátás ötödéért felel. A járművek kibocsátása ahhoz is hozzájárul, hogy Európa számos városában a légszennyezettség mértéke meghaladja az EU határértékeket.
Magyar nyelven is elérhető az EURÓPAI KÖRNYEZET - ÁLLAPOT ÉS ELŐRETEKINTÉS 2015 című jelentés összefoglalója.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint az erőforrások hatékonyabb használatával Európa támogathatja új munkahelyek létrejöttét és az innovációt. A kiadvány egy sor olyan szakpolitikát mutat be, amely bizonyítottan környezeti és gazdasági hasznot hoz.
A 2014-es év kérdése: egyeztethető-e a jóllét és a környezetvédelem? A forrás-hatékony és “körkörös” gazdaság építése egy lehetséges válaszként került az európai szakpolitikák fókuszába.
Ez a jelentés átfogó segítséget ad az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) indikátoraihoz.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hivatalos adatai szerint az Európai Unió üvegház-gáz kibocsátása 1,3%-kal tovább csökkent 2012-ben; így az 1990-es viszonyítási alaphoz képest már 19,2%-kal csökkent. Ezzel biztosnak látszik, hogy az EU eléri 2020-ra a kitűzött 20%-os kibocsátás-csökkentési célt.
Európa tengerpartjain, folyóin és tavain a fürdővíz általában jó minőségű volt 2013-ban; a vizek 95%-a megfelelt a minimum követelményeknek. Az adatok szerint a tengerparti strandok valamivel jobban teljesítettek, mint a folyó-, és tóparti fürdőhelyek.
Az átlagos CO2 kibocsátás az új autók esetében 2013-ban 127,0 gramm volt kilométerenként. Ez 5,2 g CO2 kilométerrel kevesebb, mint a megelőző évben (132,2 g CO2/km 2012-ben); és 13,3 grammal kevesebb, mint az első mérési évben, 2010-ben. 2013 volt az első év, amikor az európai autóflotta új tagjai átlagos CO2 kibocsátása a 2015-re kitűzött célérték alatt volt.
A zajszennyezés egyre nagyobb probléma az európai környezetvédelemben. A közlekedés és az ipar jelenti a legfőbb zajforrást, és a hosszú távú kitettség károsíthatja az emberi egészséget és az ökoszisztémákat...