Ökológiai összeköttetésekről („Protected Areas – Cornerstones of Ecological Connectivity in the Carpathians and Beyond”) rendeztek nemzetközi konferenciát Visegrádon 2021. szeptember végén. Az alábbiakban erről adunk szubjektív összefoglalót – hangsúlyozva, hogy az elhangzottak nem feltétlenül egyeznek a magyar kormány álláspontjával, ugyanakkor a fenntarthatóságba való átmenetről valók özös gondolkodáshoz jelentősen hozzájárulhatnak.

Balczó Bertalan: „emeljük a közgondolkodás fő témái közé a természeti sokszínűséget”

Balczó Bertalan (Agrárminisztérium, természetvédelemért felelős helyettes államtitkár https://kormany.hu/agrarminiszterium) üdvözlő beszédében kiemelte, hogy különleges üzenete van annak, hogy a konferenciát a Duna melletti Visegrádon szervezték: a Duna a határokon átnyúló együttműködések szimbóluma. Az utóbbi idők egyik örömteli híreként említette a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum (https://eionet.kormany.hu/hivatalosan-is-megalakult-a-mura-drava-duna-bioszfera-rezervatum ) létrejöttét.

Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum. Fotó: Goran Safarek

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy Magyarország dolgozik az Európai Biodiverzitás Stratégia (https://ec.europa.eu/environment/strategy/biodiversity-strategy-2030_en ) nemzeti változatán. Ennek fő célja, hogy emeljük a közgondolkodás fő témái közé a természeti sokszínűséget („to mainstream biodiversity aspects”). Mint mondta, ennek egy kiemelt része a zöld infrastruktúrák feltérképezése, állapotának felmérése (National Ecosystem Map of Hungary http://www.termeszetem.hu/en/ecosystem-services/national-ecosystem-map-of-hungary ). A helyettes államtitkár hangsúlyozta az oktatás és az ismeretterjesztés fontosságát, amiben kiemelt szerepet kapnak a nemzeti parkok. A magyarországi tíz nemzeti park (http://magyarnemzetiparkok.hu/ ) ebben a tekintetben kiemelkedő munkát végez: a látogatóközpontokba és a kiállításokra évente mintegy 1,6 millió látogató érkezik.

Harald Egerer: „az ökológiai átjárhatóság előnyös az emberi egészségnek és ellenállóképességnek is”

Harald Egerer (Kárpátok Egyezmény főtitkára http://www.carpathianconvention.org/) hangsúlyozta, hogy az ökológiai átjárhatóság messze nem csak a nagyragadozók számára előnyös, hanem az előnyös az emberi egészségnek és ellenállóképességnek is („ecological connectivity is good for our health and good for our resilience”), ami a mostani időkben kiemelt szerepet kapott. Mindehhez holisztikus jövőképre van szükség, amit a Kárpátok Egyezmény (http://www.carpathianconvention.org/) igyekszik szem előtt tartani. Ez utóbbi szervezet kiemelt feladatai közé tartozik a fenntartható turizmus elősegítése, a Visegrádi Alappal való együttműködés, az oktatás és ismeretterjesztés fejlesztése, és az éghajlatváltozással kapcsolatos teendők – mint például az erdőkre gyakorolt hatások felbecslése.

Kárpátok Egyezmény (carpathianconvention.org/impressions-of-the-carpathians.html)

Halard Egerer idézte azt a nézetet, hogy a járványok levonulásával visszatérhetünk az új rendhez („to the new normal”). Mint mondta, ez nem így van, mert nincsen olyan, hogy régi rend („old normal”), hiszen a COVID-krízis előtti rend nem volt fenntartható, tehát ahhoz egyáltalán nem lehet visszatérni. Nincsen réfi rend, és nincsen új rend sem – viszont minden nap új kihívások jönnek („New challenges”). Jó ötletek kellenek jó projektekhez.

A főtitkár kiemelte, hogy számára a konferencia helye azért is jelképes, mert közel van Nagymaroshoz, ahol nem is olyan régen a környezeti demokrácia igen fontos eseményei zajlottak, és ez mára nézve is azt üzeni, hogy oda kell figyelni az emberek véleményére („we have to listen to people”).

Mircea Verghelet: „a Kárpátok-térség együttműködéseinek szellemisége a közös beszélgetés, együttműködés”

Mircea Verghelet (Steering Committee Chair, Carpathian Network of Protected Areas CNPA) üdvözlő beszédében méltatta az „online hónapjai után” a személyes találkozások és informális beszélgetések fontosságát, és megjegyezte, hogy a Kárpátok-térség együttműködéseinek szellemisége pont ez az együttes tudás-csere, beszélgetés, együttműködés.

Carpathian Network of Protected Areas

Irene Lucius: „csak közös rendezvényekkel, megbeszélésekkel lehet közös és valóban használható megoldást találni”

Irene Lucius (Conservation Director, WWF Central and Eastern Europe https://www.wwfcee.org/ ) leszögezte, hogy a gazdákkal, a vadászokkal, a közlekedési szakemberekkel csak közös rendezvényekkel, megbeszélésekkel lehet közös és valóban használható megoldást találni („with farmers, hunters, traffic experts only platforms, meetings can come to solutions that we can live with”). Ő is kiemelte, hogy a védett területek hálózatba szervezése nem csak a természetnek hasznos, de az embereknek is. Leszögezte, hogy szerencsések vagyunk, hogy meglovagolhatunk egy EU-felől érkező szándékot („we are lucky to experience a push from EU Biodiversity Strategy”). A cél az, hogy az összeköttetés túlmenjen a védett területek mai határain. Ennek érdekében a területi tervezésbe sokkal erősebben bele kell folyni.

https://www.wwfcee.org/

Nikola Notaro: „a cél a természet ellenállóképességének növelése”

Nikola Notaro (Head of Unit, Nature Protection, European Commission – DG Environment https://ec.europa.eu/info/departments/environment_en) kiemelte, hogy a 2020 májusában elfogadott Európai Biodiverzitás Stratégia (https://ec.europa.eu/environment/strategy/biodiversity-strategy-2030_en) célja nem csak a védett területek növelése, hanem ezzel a természet ellenállóképességének („resilience”) növelése is. Ennek érdekében az ökológiai összeköttetések megteremtése egy fontos eszköz.

Európai Biodiverzitás Stratégia (https://ec.europa.eu/environment/strategy/biodiversity-strategy-2030_en )

Wendy Elliot: „jóval több faj vándorol, mint korábban hittük”

Wendy Elliot (Deputy Leader Wildlife Practice, WWF International https://www.worldwildlife.org/ ) kiemelte, hogy ahogy a tudásunk nő, egyre jobban látjuk, hogy nagyon sok faj vándorol – jóval több, mint korábban hittük. Ha nem tud vándorolni, akkor eltűnik – ettől pedig egész rendszerek omolhatnak össze.

https://www.worldwildlife.org/

Gary Tabor: „A táj egészsége az emberek egészsége.”

Gary Tabor (Executive Director, Centre for Large Landscape Conservation / Specialist Group Leader, IUCN Connectivity Conservation Specialist Group https://www.iucn.org/commissions/world-commission-protected-areas/our-work/connectivity-conservation) beszédében kiemelte, hogy a természetes élőhelyek szétdarabolódásával párhuzamosan az emberi kultúra is szétdarabolódik („it is also fragmantation of humanity”). A táj egészsége az emberek egészsége („Landscape health is public health”).

Hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok szerint a COVID járvány onnan ered, ahol az ökoszisztémák közötti rendszerek a leginkább sérültek. Az „ökológiai folyosó” kifejezés („corridor”) kifejezés nem megfelelő, de az jól érthető a döntéshozók számára. Azt mindenki átérzi, hogy miért nem jó, ha nem működik jól az okos telefonok közötti kapcsolat. Azt viszont nem mindenki érti, hogy miért nem jó, ha az ökológiai kapcsolat nem működik jól. Ahogy fogalmazott: a védett területek összeköttetés nélkül nem érnek semmit sem.

A TRANSGREEN projekt (http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transgreen ) jelentése fantasztikus („Transgreen report is fantastic.”). Az ökológiai funkciók magasabb szintjéhez az ökológiai kapcsolatok fejlesztésére van szükség („connectivity conservation”). Ahogyan az élet dinamikus, úgy az azt védő tevékenységeknek is dinamikusnak kell lennie.

TRANSGREEN projekt. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transgreen

Gary Tabor is kiemelte, hogy mindez az emberek közötti kapcsolatokról-, és azok újraépítéséről is szól. Példaként kiemelt egy szakdolgozatot, amely arra jutott, hogy az emberi kultúrák jobb megértése érdekében össze kellene kötni a világ legfőbb védett területeit egy hatalmas túra-útvonallá. Az Apalachian Trial mintájára tervezett 3525 kilométeres útvonal Afrikában indulna, Európa déli tájait érintve haladna Ázsiába, majd Ausztráliába – kultúrák tucatjait fűzve fel.

Marton Miklós: „nem elég a védett területeket összekötni, de különböző szektorok meggyőzése is fontos”

Marton Miklós (Steering Group Member of EU Danube Region Strategy, Priority Area 6 – Biodiversity, Landscapes and Quality of Air and Soils https://nature.danube-region.eu/ ) előadásában arra jutott, hogy az ökológiai kapcsolatok helyreállítása érdekében számos más szektorral erősebb kapcsolatokat kell kiépítenünk. Ilyen például a turizmus is, hiszen az aktív turizmus is az értékesebb természetes helyeket kedveli: a folyók partvidékét, a völgyeket, a hegyláncokat.

A védett területek és az aktív turizmus fő útvonalai – nem véletlen a területi egybeesés

Hildegard Meyer: „Ha építesz, építsd mindenkinek”

Hildegard Meyer (Project manager, WWF http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/connectgreen/section/contact) bemutatta a ConnectGREEN projekt fiatalokat célzó videó versenyének (http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/connectgreen/section/youth-video-contest) győztes filmjét. Mint mondta, 26 film érkezett a versenyre. A győztes film (amelynek „The Memory” a címe) üzenete: Ha építesz, építsd mindenkinek („When you build, build for all”). A film rövid, de nagyon tartalmas – itt érhető el: https://youtu.be/wwgIYDsP0hM

A „The Memory” című kisfilm (https://youtu.be/wwgIYDsP0hM ) záróképe

Zuzana Okaniková: „a kidolgozott módszer nem a konfliktusokról szól, hanem a sokféleségről.”

Zuzana Okaniková (Nature Conservation Agency of the Czech Republic https://www.ochranaprirody.cz/en/) kiemelte, hogy a nagyragadozók feltérképezése a módszer szempontjából fontos: ezek jelzik az ökológiai folyosók meglétét vagy hiányát („Methodology for identification of ecological corridors int he Carpathian countries by using large carnivores as umberella species” http://www.carpathianconvention.org/key-carpathian-convention-documents-337.html). Kiemelte azt is, hogy a kidolgozott módszer nem a konfliktusokról szól, hanem a sokféleségről.

METHODOLOGY FOR IDENTIFICATION OF ECOLOGICAL CORRIDORS IN THE CARPATHIAN COUNTRIES BY USING LARGE CARNIVORES AS UMBRELLA SPECIES

Dusan Rpmportl: „the three C concept: Cores – Corridors – Carnivores”

Dusan Rpmportl (Silvia Tarouca Reasearch Institute for Landscape and Ornamental Gardening, Czech Republic https://www.vukoz.cz/index.php/en) hangsúlyozta a magterület – folyosó – ragadozó koncepciót („Cores – Corridors – Carnivores Concept"), amelynek fő elve, hogy életképes populációk jöjjenek létre, szükség esetén a migráció lehetőségével. A koncepció fő lépései:

  1. Adatgyűjtés
  2. Élőhely alkalmasság modellezése („habitat suitability modelling”)
  3. A magterületek, és a „lépő kövek” meghatározása („definition of core areas and stepping stones”)
  4. Élőhelyek összeköttetésének modellezése („modelling habitat connectivity”)
  5. Ökológiai folyosók meghatározása

Dr. Kovács Krisztina: „ a térség országaiban felmerülő problémák igen hasonlóak”

Dr. Kovács Krisztina (Hungarian University for Agriculture and Life Sciences https://apply.scyp.hu/institutions/institution/86-hungarian-university-agriculture-and-life-sciences-former-szent-istvn-university) kiemelte, hogy jobb a fejlesztések tervezésekor elkerülni a kritikus területeket, mint később enyhíteni a hatásokat. A felmerülő problémák igen hasonlóak a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Szerbiában, Szlovákiában, Romániában… Ugyanakkor a fogalmak, a módszerek, a jogi keretek, az intézményi keretek igen eltérőek.

Kiemelte a Budapesti Agglomerációt érintő területrendezési tervet Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervet és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervet, de mint mondta, ezek nem egyértelműen sikeresek, mert hatályba lépésük előtt nem vezettek be moratóriumokat, így az elkerülni szánt trendeket valójában jelentősen felgyorsították. További problémákat okoz, hogy ezek helyi szinteken nemigen voltak egyeztetve, így egyfajta „top-down” elv érezhető bennük.

Milan Husár: „a harmonizáció a kulcsfogalom”

Milan Husár (Slovak University of Technology in Bratislava – SPECTRA Centre of Excellence of EU) szerint a harmonizáció a kulcsfogalom („harmonization is the key world”). Nem vagyunk a fejlődés ellen, de tény, hogy a turizmus nem fenntartható fejlesztése az egyik fő probléma („un-sustainable development of tourism is one of the main conflicts”). A működési területet le kell határolni, ott komoly megelőző kutatásokat kell végezni, előzetes terveket kell készíteni, és csak ezt követheti a valós tervezés.

Dr. Weiperth András: „az Európai Biodiverzitás Stratégia kiemeli a Transz-Európai Természeti Hálózat létrehozását”

Dr. Weiperth András (Hungarian University for Agriculture and Life Sciences https://apply.scyp.hu/institutions/institution/86-hungarian-university-agriculture-and-life-sciences-former-szent-istvn-university) előadásában kifejtette, hogy Magyarországon az M1-es, az M3-as és az M7-es autópálya komoly ökológiai határ-effektust jelent. Ugyanakkor a Duna összeköttetést jelent az európai biogeografikus régiók (European Biogeographical Regions) között.

Problémát jelent, hogy a mérnökök képzésekor nem azt tanítják, hogy kiket kell megkérdezni és kik véleményét kel egyeztetni, hanem hogy nekik egyedül kell megoldaniuk a problémát. Reményteli, hogy az Európai Biodiverzitás Stratégia (https://ec.europa.eu/environment/strategy/biodiversity-strategy-2030_en) kiemeli a Transz-Európai Természeti Hálózat létrehozását („build a truly coherent Trans-European Nature Network”). Ugyanakkor véleménye szerint nem érdemes ennek EU-szintű megvalósulására várni, mert az „az örökkévalóságig fog tartani”. Nekünk kell lépnünk – helyi és regionális szinten. (Mindeközben felmerül a kérdés, hogy a tengereken is létesülnek-e ökológiai folyosók?)

Cristian-Remus Papp: „a kapcsolat szót a közlekedési szakemberek máshogyan értelmezik”

Cristian-Remus Papp (WWF Romania https://wwf.ro/) kiemelte, hogy az ökológiai folyosók feltérképezését a hiányosságok megállapítása, és stratégiai döntések kell hogy kövessék – tervezők és döntéshozók bevonásával. Mint mondta, a kapcsolat („connectivity”) szót a közlekedési szakemberek máshogyan értelmezik, sőt, a COVID miatt az átlagos emberek is.

Ahogy elmondta, például Romániában hallani sem akar senki új védett területekről, sem természetről. Máshogyan kell fogalmazni: például a multifunkcionális földhasználat („multifunctional land use”) kifejezés hasznos lehet.

Környezeti Hatásvizsgálatok (Environmental Impact Assessment)

A ConnectGREEN projekt külön munkarészben elemezte a Környezeti Hatásvizsgálatok (Environmental Impact Assessment) működését. A munka egyik fő tanulsága az volt, hogy az ökológiai hálózatok érdekében maga az EU-szintű rendelkezés is komoly frissítésekre szorul, és a nemzeti-szintű végrehajtás is. A tömören és vázlatosan megfogalmazott nemzeti ajánlásokat a téma fontossága miatt eredeti szövegben közöljük:

• Serbia: mapping the ecological corridors, construction of over and underpasses, legislative harmonisation, active involvement of stakeholders into decision-making process.

• Slovakia: conflict resolution between sectors systematically, negotiation between sectors, detailed database of vehicle collisions with animals, enforce the protection of ecological connectivity in planning process.

• Romania: integration of corridors and ecological corridors approaches in the relevant national legislation, identification and designation of ecological corridors and their inclusion into spatial plans at all levels.

• Hungary: follow-up process should be strengthened (effectiveness of mitigation measures) national database for road/railway underpasses, timeframe for monitoring activities and field studies, unification of the nature protection part of EIAs, substantive assessment of alternatives in EIAs.

Suggestions for EU-level EIA Directive:

• The term of ’ecological corridor’ should be nominated in EIA Directive, to highlight its important role in prevent genetic isolation and maintain healthy ecosystems, in line with the current EU Biodiversity Strategy (Article 3 (1) b) „significant effects on biodiversity”)

• Impact of the railway/ road projects to ecological corridors should be assessed and evaluated in EIAs, so the criteria to determine whether the project listed Annex II. should be subject to an EIA and basic requirement of EIA report should be complemented (Annex III. 1., 2. (characteristics and location of projects), Annex IV. 4. (description of factors likely to be significantly affected)

• Applicable / suggested methods for field studies; environment condition-based planning aspects; base requirements for assessing impacts on biodiversity and measures implementation should be unified (Article 5 (3): „in order to ensure the completeness and quality of EIA report”)

• Timeframe should be outlined for the field studies connecting to road!railway EIAs’ wildlife protection part: minimum one growing season (vegetation period) is needed (Article 5 (3): „in order to ensure the completeness and quality of EIA report”)

• Timeframe should be outlined for the monitoring activities, mainly in connection with effectiveness of mitigation measures (green bridgesm eco-ducts) (Article 8a (4) – duration of the monitoring)

Foto: Marton Miklós

Beszélgetések

A konferencia résztvevői között kialakult beszélgetés közben felmerült, hogy a mezőgazdaság szereplői a jelek szerint nemigen állnak készen az új üzleti modellek átvételére, az új gondolkodásmódokra. Ugyanakkor ez nem probléma, ez lehetőség („potential”). Ez teret nyit ismeretterjesztésre, oktatásra („capacity building”), megbeszélésekre, egyeztetésekre. A képet árnyalja, hogy a térségben a gazdák jellemzően idősebb emberek…

Egy markáns vélemény szerint éppen az ilyen bizonytalan időkben van nagy szükség távoli víziókra és hosszútávú tervekre. Milyen világot akarunk 2050-ben?

Egy görögországi kolléga kiemelte, hogy a Kárpátok környezeti értékeinek védelme példa értékű, és arra odafigyel az egész világ szakmai közönsége.

Mint elhangzott, az ökológiai összeköttetés megteremtése / védelme problémás lehet, mivel azok tipikusan kívül esnek a védett területeken. Ha kikerüljük a védett területeket (például útépítés során), azzal még nem oldottuk meg a problémát. Ugyanakkor, ha a természeti értékeket közös örökségként („common heritage”) emlegetjük, akkor azt nehéz figyelmen kívül hagyni.

Korábbi cikkeink a témában:

• Hivatalosan is megalakult a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum https://eionet.kormany.hu/hivatalosan-is-megalakult-a-mura-drava-duna-bioszfera-rezervatum

• Forgatókönyvek a természeti környezet szlovákiai jövőjére https://eionet.kormany.hu/forgatokonyvek-a-termeszeti-kornyezet-szlovakiai-jovojere

• Díjat nyert a TRANSGREEN projekt – európai szintű elismerés a térség környezetvédelmének https://eionet.kormany.hu/dijat-nyert-a-transgreen-projekt-europai-szintu-elismeres-a-terseg-kornyezetvedelmenek

• Zöldülő Kárpátok: „Nature needs space!” https://eionet.kormany.hu/zoldulo-karpatok-nature-needs-space

• DANUBEparks https://eionet.kormany.hu/danubeparks

• TRANSGREEN – Fenntartható Közlekedés https://eionet.kormany.hu/transgreen-fenntarthato-kozlekedes

• Danube Ecological Corridor https://eionet.kormany.hu/danube-ecological-corridor

• Gát, vagy összeköttetés? https://eionet.kormany.hu/gat-vagy-osszekottetes

„like stepping stones: chain of protected areas along Danube ecologic corridor”

A nemzetközi konferencia szervezői:

• ConnectGREEN projekt

• UN Environmental Programme

• Carpathian Convention

• CNPA

• INTERREG Central Europe

• CEEweb

• WWF

Fenti cikk angol nyelvű fordítása PDF formátumban elérhető itt.