„Green Carpathians” címen tartottak online fórumot 2020. szeptember 25-én a Kárpátok biodiverzitásának megvédését célzó nemzetközi célokról. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.

Harald Egerer, a Kárpátok Egyezmény  titkára előadásában a biodiverzitás egyik központjának nevezte a Kárpátokat („The Carpathians: a Hub for Biodiversity”). Ugyanakkor az ökológiai értékes területek meglehetősen tagoltan vannak jelen a térségben.

A térség fejlődése gyors, de ennek árnyas oldalai is vannak:

  • Nagy nyomás a területhasználati kérdéseken,
  • A tájkép erős felaprózódása (high fragmentation of landscapes),
  • A globálisan jelentős biodiverzitás eltűnése (loss of globally significant biodiversity),
  • Turizmusból és hulladékkezelésből származó nyomások,
  • Illegális vadászat és favágás (poaching and illegal logging),
  • Szennyezés,
  • Éghajlatváltozás,
  • Fenntarthatatlan és kizsarolt mezőgazdálkodás (over-harvesting and unsustainable agriculture),
  • Nem megfelelő természeti erőforrás-gazdálkodási módszerek (inappropriate natural resource management methods).

A legfőbb kihívások:

  • A közlekedés fejlesztése a fenntarthatóság fenyegetése nélkül (provide accessibility without endangering sustainability),
  • A természetbe való befektetés egy jobb és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés idején – a post COVID talpraállás tükrében (investment in nature for improved sustainable socio-economic development and post Covid-19 recovery),
  • A nemzetközi, és szektorok közötti együttműködés (need for transnational, cross-sectoral cooperation).

Ahogyan Harald Egerer fogalmazott: a kulturális örökség és a természet védelme és megfelelő bemutatása összefonódik a térségben. Ezt a kérdést is célozza a Carpathian Tourism Road projekt. A fenntartható turizmus egy kiemelkedő lehetőség a térségnek, ezért is működik az egyezmény Kárpátok Fenntartható Turizmus Platformja (Carpathian Sustainable Tourism Platform)

 

„a fejlesztés élénk, de nem mindegy, hogy hogyan”

Nagy Gabriella, a CEEWEB FOR BIODIVERSITY  munkatársa szerint a fejlesztés igen élénk a térségben, de nem mindegy, hogy hogyan zajlik. A harmonizálás kulcskérdés.

A ConnectGREEN projekt módszere:

  1. Az ökológiai folyosók azonosítása;
  2. A területfejlesztési gyakorlatok és a természetvédelem egyeztetése;
  3. A védett területek fenntartói számára kapacitás-építés;
  4. Az igazgatási intézkedések fejlesztése az aktív szereplők elköteleződési eljárását használva.

A projekt próba területei:

  1. Piatra Craiului Nemzeti Park (RO);
  2. Apuseni-SW Carpathians (RO)/ Djerdab Nemzeti Park (SB);
  3. Nyugat-Kárpátok (CZ-SK)
  4. Bükki Nemzeti Park (HU) / Cerová vrchovina tájképvédelmi terület (SK)

Hildegard Meyer (WWF) hangsúlyozta, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, amelyektől mindannyian függünk, helyet kell hagynunk (nature needs space for good ecoystem services we all depend on).

A most induló SaveGREEN projekt  fejlett strukturális és funkcionális ökológiai összeköttetést kíván elérni a kritikus helyeken a területhasználat és az igazgatás eszközeivel, bevonva az érdekelteket a legkülönbőzőbb szakterületekről Ausztriában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában.

A projekt magyar partnere a CEEweb for Biodiversity és a Szent István Egyetem. Ugyanakkor stratégiai partner még a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság , a Földművelésügyi Minisztérium és a Duna-Ipoly National Park Directorate 

A projekt próba területei:

  • Kobernausser erdő (Ausztria);
  • Pöttsching (Alpok-Kárpátok folyosó);
  • Beskedy hegyek (Cseh Köztársaság / Szlovákia);
  • Ipoly - Losonc (Magyarország – Szlovákia);
  • Maros-völgye (Arad – Déva, Románia);
  • Zakarpatska-régió (Ukrajna);
  • Struma-völgy (Bulgária).

Az eseményről bővebben itt olvashatnak. 

További cikkek a témában: