Az Agrárminisztérium az agrárpolitika mellett az élelmiszer termelésért és -biztonságért, a halgazdálkodásért, erdészetért, a környezetvédelemért és a természetvédelemért is felelős. Ebben a szerepkörében számos módon tesz a Duna védelméért, fejlesztéséért.
A Duna nem csak hajózóút, de ivóvizet is ad a folyóvölgy kutjaiba. A vízéből a növénytermelők öntöznek. A Duna kiemelt turisztikai célpont – nem csak a part menti strandok miatt, hanem a folyó mentén sorakozó védett természeti területek változatossága miatt is.
Erről adunk rövid képet a DUNA NAP alkalmából (június 29.).
1.Viza
A viza, amely rendkívül lassan, de akár 7 méter hosszúra is megnő, a tokhalak közé tartozik, amelyek a legrégebbi és legnagyobb halfajok, amelyek édesvízben élnek. Ez az ősi vándorlóhal, amely több mint 200 millió évvel ezelőtt alakult ki, és száz éves korig is elélhet. A viza, és általában a tokhalak, világszerte a kihalás szélén állnak - a túlhalászás és az élőhelyek elvesztése miatt (gát építése, ívási migrációs folyosók elvesztése, szennyezés stb.).
A Duna az EU utolsó folyója, amely élőhelyet ad vadon élő tokhalaknak. A Dunában élő hat korábbi faj közül kettőt kihaltaknak tekintünk, a harmadik faj a kihalás szélén van (2010 óta nem történt természetes szaporodás), míg a fennmaradó három faj védettségi szintje rossz.
Számos szervezet dolgozik együtt, hogy felhívják a figyelmet a tokhalak kritikus helyzetére és az intézkedések szükségességére. 2012-ben alakult meg a Duna Tokhal Akciócsoport (Danube Sturgeon Task Force, DSTF) hogy elősegítse a tokok védelmét a Duna és a Fekete-tenger térségében.
Bővebben a témáról:
• A viza: bemutatás (https://vizafogo.blog.hu/2017/07/06/a_viza_bemutatas)
• Viza (https://hu.wikipedia.org/wiki/Viza)
• Danube Sturgeon Task Force (https://dstf.info/about/ )
• Galati Declaration (https://eionet.kormany.hu/download/1/bc/92000/Galati%20Declaration.pdf )
2. Duna-Dráva-Mura Bioszféra Rezervátum
Az öt országot (Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Magyarország) érintő Duna-Dráva-Mura Bioszféra Rezervátum összesen 700 kilométernyi folyót és mellékágat ölel fel. A folyók többsége szabályozatlan, így a partok, folyómedrek, árterek dinamikusan változnak. Mindez a növények és az állatok megdöbbentő gazdagságának ad otthont: olyan ritka fajok is nagy számban élnek itt, mint a kis csér, vagy a jégmadár. A területet a természeti kincsek iránt érdeklődőknek – utalva az élővilág gazdagságára „Európa Amazonasza” szlogennel népszerűsítik.
Sajnos e rendkívüli három folyós rendszert komoly veszélyek fenyegetik: Mind Mura, mind a Dráva jelenleg szabadon folyó szakaszaiban vízenergia-erőműveket terveznek, amelyek jelentősen fenyegetnék a természetes dinamikát és az ökológiai kapcsolatokat. A térség sokak szerint turisztikai szempontból is érdekes lehet, de nem mindegy, hogy a fejlődő turizmus vajon mennyire veszi figyelembe a helyi adottságokat?
Bővebben a témáról:
• Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum (https://www.ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teruletek/mura-drava-duna_unesco_bioszfera_rezervatum)
• Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum (https://wwf.hu/archiv/mura-drava-duna-bioszfera-rezervatum)
• Amazon of Europe (http://www.amazon-of-europe.com/hu/bioszfera-rezervatum/ )
• Danube Ecological Corridor (https://eionet.kormany.hu/danube-ecological-corridor )
• "Az élet folyói - A Mura-Dráva-Duna határokon átnyúló Bioszféra Rezervátum" című, 22:30 perc hosszúságú film az alábbi linken érhető el: (https://www.youtube.com/watch?v=ZNIdWbHa1nE)
• Az angol nyelvű változat, "Rivers of life - The Mura-Drava-Danube Transboundary Biosphere Reserve" címmel pedig itt elérhető: (https://www.youtube.com/watch?v=mgCIc1v2tAI&t=722s)
3. Evezés és gróf Széchenyi István
A magyarországi evezés meghonosítása gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki angliai útja során ismerkedett meg a sportszerű evezéssel. Az evezés kezdetektől összefonódott a magyar táj, a természet szeretetével. Széchenyi 1830-ban végigevezte a Dunát Pest—Budától a Fekete tengerig, erről beszámolót is írt. 1834-35-ben megalapította a „Csónakdát”, amely úri társasági egylet volt. Ebből alakult a Hajós Egylet, amelynek főnemesek, bárók, grófok voltak tagjai (évi 40 forint volt a tagsági díj). Az első magyarországi evezős versenyt 1843-ban szervezték az épülő Lánchíd feletti Duna-szakaszon. A versenyt a négy magyar hídépítő munkás által hajtott, és az Adam Clark által kormányzott Béla nevű hajó nyerte meg.
A Buda-Pesti Hajós Egylet 1861-ben alakult, ami akkor nem is titkoltan egyfajta tüntetés, demonstráció volt az 1860. április 7-én elhunyt gróf Széchenyi István emlékére, a neve által fémjelzett politika tiszteletére. Az egylet alapszabálya kimondta, hogy az egylet egyik hajója mindenkor a gróf nevét kell hogy viselje.
Az evezős egyletek száma 1916-ban 31-volt. A harmincas években az evezés tömegsporttá vált: a nagyobb gyárak (pl. Ganz, TUNGSRAM, stb.) saját evezős egyesületet alapítottak.
Az 1893-ban alakult Magyar Evezős Szövetség jelenleg 17 Duna-menti egyesületet sorol fel tagjai között. A listából látható, hogy sok egyesület nem tagja ennek a szövetségnek, tehát legalább kétszer ennyi evezős egyesület működik a Duna hazai szakaszán – ez több ezer aktív sportolót jelent. Az evezés kifejezetten természetbarát sportnak tekinthető, sőt, a természet bejárása sok védett területen csak evezőshajókkal lehetséges.
Bővebben a témáról:
• Magyar Evezős Szövetség (http://www.hunrowing.hu/)
• Híres magyar evezősök (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_evez%C5%91s%C3%B6k)
• Az evezés sportágtörténete (https://sportszertar.wordpress.com/evezes_tortenet/)
• Szabó Károly: az evezés edzéselmélete és módszertana (http://www.evezz.hu/letolt/az_evezes.pdf)
• Gróf Széchenyi István a magyar evezés és kajak-kenu sport megalapítója (http://www.szechenyiforum.hu/9/hirek/6688/540/Grof_Szechenyi_Istvan_a_magyar_evezes_es_kajak-kenu_sport_megalapitoja)
4. Szállítás és szén-dioxid
Az egyes közlekedési módok között igen nagy a különbség az üvegházgáz-hatékonyságukban. Az egyes közlekedési módok eltérő mennyiségű üvegházgázt bocsátanak ki ugyanannyi áru elszállításához, így tehát eltérő mértékben járulnak hozzá az éghajlat változásához.
1. A legkedvezőbb a vasút: egy tonna áru egy kilométerre való elszállításához átlagosan csak 24 gramm széndioxidot bocsát ki a vasútüzem.
2. A belvízi hajózás csaknem másfélszer ennyi üvegházgáz terhelést okoz: egy tonna egy kilométterre való elszállításához a hajókról átlagosan 33 gramm széndioxid kerül a levegőbe.
3. A repülés mindezekhez képest óriási terhelést jelent: ugyanekkora teljesítményhez 1036 gramm széndioxid kerül a légtérbe.
Bővebben a témáról:
• A belvízi hajózás csaknem másfélszer akkora üvegházgáz terhelést okoz, mint a vasút https://eionet.kormany.hu/a-belvizi-hajozas-csaknem-masfelszer-akkora-uveghazgaz-terhelest-okoz-mint-a-vasut
• Folyami hajózás és az üvegházgázok https://eionet.kormany.hu/folyami-hajozas-es-az-uveghazgazok
• Handbook on the external costs of transport. European Commission, Version 2019 https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/studies/internalisation-handbook-isbn-978-92-79-96917-1.pdf
• Navigare necesse est? (angol nyelvű cikk) https://eionet.kormany.hu/navugare-necesse-est
• Hajózni muszáj? (eredeti cikk, magyar nyelven) https://eionet.kormany.hu/hajozni-muszaj
5. Kerékpárral a Duna mentén: EuroVelo 6
Az EuroVelo, teljes néven az Európai Kerékpárút Hálózat az Európai Kerékpáros Szövetség terve 12 hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítására. Ezen utak teljes hossza több mint 60 000 km, melyből több mint 20 000 km már elkészült.
Az EuroVelo 6 (Az Atlanti óceáni Saint-Nazaire városától a Fekete tengeri Constanța kikötővárosáig vezet, eközben több fontos, nagy európai folyót érint, követ. Az EV6 legnépszerűbb része a Donauradweg (Duna menti kerékpárút), amely Passau (Németország) és az ausztriai Bécs közt húzódik, majd folytatódik Pozsonyig, Szlovákiában. A Duna-menti kerékpárút igen nagy része kivitelezett és kitáblázott.
Szakemberek szerint a kerékpáros turizmus a világjárás környezetbarát módja. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos szerint „európai viszonylatban több pénz folyik be kerékpáros turizmusból, mint hajós turizmusból.”
A szállodahajós turizmus költéseinek 5%-a landol helyi vállalkozóknál, szolgáltatóknál; ez az arány a kerékpáros turizmus esetében 100%. Ráadásul míg egy felmérés szerint egy átlagos szállodahajós turista napi 6 eurót költ helyben, addig ez a szám a Passau-Bécs között kerékpározók esetében átlagosan napi 65,7 euro.
Bővebben a témáról:
• A Duna legjava (https://eionet.kormany.hu/a-duna-legjava )
• EcoVeloTour konferencia (https://eionet.kormany.hu/ecovelotour-konferencia )
• EUROVELO-, és ökoturizmus fejlesztések Ausztriában (https://eionet.kormany.hu/eurovelo-es-okoturizmus-fejlesztesek-ausztriaban)
• EuroVelo 6 Atlantic – Black Sea (https://en.eurovelo.com/ev6)
