Európa legnagyobb üzemeinek légszennyezése a társadalomnak legalább 59 milliárd euróba kerül, mutat rá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) felmérése. A károk felét az ipari üzemek mindössze 1%-a okozza.

Az ipar által kibocsátott szennyező-, és üvegházhatású gázok 2012-ben 59 milliárd euro kárt okoztak, állítja a jelentés. Ez nagyjából megegyezik Finnország GDP-jével, vagy Lengyelország GDP-jének felével. Becslések szerint 2008 és 2012 között legalább 329 milliárd euró kár keletkezett, de egyes számítások szerint az 1000 milliárd euró kárt is meghaladták.

Image © Billy Wilson

Az eredmények az „Európai ipari létesítmények légszennyezésének költsége” című aktualizált kiadványból erednek. A felmérés a légszennyezés számos káros hatását figyelembe veszi, így az épületek károsodását, a mezőgazdasági terméshozamok csökkenését, az egészségügyi problémákat, a kórházi költségeket, a kiesett munkanapokat, és a korai halálozást.

Az EEA többféle költségszámítási módot felhasznál, amelyek mind egy-egy probléma költségeinek megállapítására szolgálnak. A jelentés nevesíti a legszennyezőbb európai üzemeket, és az egyes országokra háruló költségeket.

A 30 legszennyezőbb üzemből 26 erőmű, többségükben szén és lignit üzemeléssel, főként Németországban és Kelet-Európában. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója így fogalmazott: “Miközben mindannyiunk számára hasznos a gyárak és az erőművek munkája, ez a jelentés megmutatja, hogy az alkalmazott technológiák rejtett költségeket terhelnek az egészségügyre és a környezetre. Az ipar csak egy része a képnek - fontos felismernünk, hogy más szektorok, elsősorban a közlekedés és a mezőgazdaság, is hozzájárulnak a szennyezett levegőhöz.”

Az európai ipari üzemek légszennyezésének egészségi és környezeti kárai az egyes országokban 2008 és 2012 között abszolút értékben (az átlagos 11-36 milliárd euro):

 

Megjegyzés az ábrához: 1. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. 2. az eredmények eltéréseit befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.

 

Az európai ipari üzemek légszennyezésének egészségi és környezeti kárai az egyes országokban 2008 és 2012 között a GDP-hez viszonyítva (átlag: a GDP 1,0 – 2,6%-a):

Megjegyzés az ábrához: 1. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. 2. az eredmények eltéréseit befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.

 

Az ipari üzemek légszennyezésének egészségi és környezeti kárai 2008 és 2012 között, szektoronként:

  • Energia szektor: 67%
  • Termelési folyamatok: 17%
  • Gyártás: 12%
  • Mezőgazdaság: 2,0%
  • Hulladékkezelés: 1,6%
  • Oldószer használat: 0,4%

Megjegyzés az ábrához: 1. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. 2. A kapott eredményeket befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.

Az okozott kár nagysága 2012-ben a szennyezők szerint:

  • Legfőbb légszennyezők
  • Karbon dioxid
  • Nehézfémek
  • Szerves szennyezőanyagok

Megjegyzés az ábrához: Az eredmények eltéréseit befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.

Egyéb megállapítások:

  • A károk értékének felét 2008 és 2014 között csupán 147 üzem okozta, ami egy százaléka a felmért 14325 üzemnek. Az összes kár háromnegyedét csupán 568 üzem okozta, ami az összes felmért üzem 4%-a. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szabályozások csak a nagyobb üzemekre kellene, hogy vonatkozzanak, mivel a kisebb üzemek jelentős helyi szennyezést okozhatnak.
  • A károk költsége csökkent a vizsgált öt év során, amit az ipari üzemek által jelentett csökkenő kibocsátási értékek is jeleznek. Ez a jogi szabályozásnak, a növekvő technológiai hatékonyságnak, és az alacsonyabb gazdasági aktivitást okozó, 2008-ban kezdődő gazdasági recessziónak tulajdonítható.
  • A 30 legnagyobb szennyező közül Németországban 8 üzemel, Lengyelországban 6, Romániában 4, Bulgáriában és az Egyesült Királyságban 3, Görögországban és a Cseh Köztársaságban 2; és Észtországban, Olaszországban és Szlovákiában 1. Bár a felmérés nem tért ki a hatékonyság vizsgálatára, egyes esetekben a nagyobb üzemek hatékonyabbak lehetnek, mint számos kisebb üzem.
  • Azok az országok, ahol több nagy üzem van (Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország), jobban hozzájárulnak az okozott károkhoz. Ugyanakkor az országok sorrendje jelentősen változik, ha a károk értékét arányosítjuk a nemzeti gazdaság eredményével. Ez esetben számos kelet-európai ország szennyezése (Bulgária, Románia, Észtország és Lengyelország) fontosabbá válik.
  • A jelentés kitér arra is, hogy mekkora lenne a lehetséges megtakarítás értéke abban az esetben, ha a jövőben Európa 1500 legnagyobb üzemében a best practice-nek megfelelő mértékben csökkentenék a légszennyezést.

Általános megjegyzés: A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. A riport az egészségügyi és környezeti károkkal, és azok értékével foglalkozik; az ipari üzemek gazdasági és társadalmi hatásait (termékek, foglalkoztatottság, adóbevételek) figyelmen kívül hagyja.

Egyéb információ: