Európa legnagyobb üzemeinek légszennyezése a társadalomnak legalább 59 milliárd euróba kerül, mutat rá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) felmérése. A károk felét az ipari üzemek mindössze 1%-a okozza.
Az ipar által kibocsátott szennyező-, és üvegházhatású gázok 2012-ben 59 milliárd euro kárt okoztak, állítja a jelentés. Ez nagyjából megegyezik Finnország GDP-jével, vagy Lengyelország GDP-jének felével. Becslések szerint 2008 és 2012 között legalább 329 milliárd euró kár keletkezett, de egyes számítások szerint az 1000 milliárd euró kárt is meghaladták.
Az eredmények az „Európai ipari létesítmények légszennyezésének költsége” című aktualizált kiadványból erednek. A felmérés a légszennyezés számos káros hatását figyelembe veszi, így az épületek károsodását, a mezőgazdasági terméshozamok csökkenését, az egészségügyi problémákat, a kórházi költségeket, a kiesett munkanapokat, és a korai halálozást.
Az EEA többféle költségszámítási módot felhasznál, amelyek mind egy-egy probléma költségeinek megállapítására szolgálnak. A jelentés nevesíti a legszennyezőbb európai üzemeket, és az egyes országokra háruló költségeket.
A 30 legszennyezőbb üzemből 26 erőmű, többségükben szén és lignit üzemeléssel, főként Németországban és Kelet-Európában. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak.
Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója így fogalmazott: “Miközben mindannyiunk számára hasznos a gyárak és az erőművek munkája, ez a jelentés megmutatja, hogy az alkalmazott technológiák rejtett költségeket terhelnek az egészségügyre és a környezetre. Az ipar csak egy része a képnek - fontos felismernünk, hogy más szektorok, elsősorban a közlekedés és a mezőgazdaság, is hozzájárulnak a szennyezett levegőhöz.”
Az európai ipari üzemek légszennyezésének egészségi és környezeti kárai az egyes országokban 2008 és 2012 között abszolút értékben (az átlagos 11-36 milliárd euro):
Megjegyzés az ábrához: 1. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. 2. az eredmények eltéréseit befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.
Az európai ipari üzemek légszennyezésének egészségi és környezeti kárai az egyes országokban 2008 és 2012 között a GDP-hez viszonyítva (átlag: a GDP 1,0 – 2,6%-a):
Megjegyzés az ábrához: 1. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. 2. az eredmények eltéréseit befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.
Az ipari üzemek légszennyezésének egészségi és környezeti kárai 2008 és 2012 között, szektoronként:
- Energia szektor: 67%
- Termelési folyamatok: 17%
- Gyártás: 12%
- Mezőgazdaság: 2,0%
- Hulladékkezelés: 1,6%
- Oldószer használat: 0,4%
Megjegyzés az ábrához: 1. A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. 2. A kapott eredményeket befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.
Az okozott kár nagysága 2012-ben a szennyezők szerint:
- Legfőbb légszennyezők
- Karbon dioxid
- Nehézfémek
- Szerves szennyezőanyagok
Megjegyzés az ábrához: Az eredmények eltéréseit befolyásolhatják a) a légszennyezettségnek tulajdonított egészségi károk felbecslésének és értékelésének eltérő módszerei b) a CO2 kibocsátásnak tulajdonított károk felbecslésének eltérő módszerei.
Egyéb megállapítások:
- A károk értékének felét 2008 és 2014 között csupán 147 üzem okozta, ami egy százaléka a felmért 14325 üzemnek. Az összes kár háromnegyedét csupán 568 üzem okozta, ami az összes felmért üzem 4%-a. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szabályozások csak a nagyobb üzemekre kellene, hogy vonatkozzanak, mivel a kisebb üzemek jelentős helyi szennyezést okozhatnak.
- A károk költsége csökkent a vizsgált öt év során, amit az ipari üzemek által jelentett csökkenő kibocsátási értékek is jeleznek. Ez a jogi szabályozásnak, a növekvő technológiai hatékonyságnak, és az alacsonyabb gazdasági aktivitást okozó, 2008-ban kezdődő gazdasági recessziónak tulajdonítható.
- A 30 legnagyobb szennyező közül Németországban 8 üzemel, Lengyelországban 6, Romániában 4, Bulgáriában és az Egyesült Királyságban 3, Görögországban és a Cseh Köztársaságban 2; és Észtországban, Olaszországban és Szlovákiában 1. Bár a felmérés nem tért ki a hatékonyság vizsgálatára, egyes esetekben a nagyobb üzemek hatékonyabbak lehetnek, mint számos kisebb üzem.
- Azok az országok, ahol több nagy üzem van (Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország), jobban hozzájárulnak az okozott károkhoz. Ugyanakkor az országok sorrendje jelentősen változik, ha a károk értékét arányosítjuk a nemzeti gazdaság eredményével. Ez esetben számos kelet-európai ország szennyezése (Bulgária, Románia, Észtország és Lengyelország) fontosabbá válik.
- A jelentés kitér arra is, hogy mekkora lenne a lehetséges megtakarítás értéke abban az esetben, ha a jövőben Európa 1500 legnagyobb üzemében a best practice-nek megfelelő mértékben csökkentenék a légszennyezést.
Általános megjegyzés: A jelentés nem tér ki arra, hogy az egyes üzemek kibocsátása megfelel-e a vonatkozó jogi szabályozásoknak. A riport az egészségügyi és környezeti károkkal, és azok értékével foglalkozik; az ipari üzemek gazdasági és társadalmi hatásait (termékek, foglalkoztatottság, adóbevételek) figyelmen kívül hagyja.
Egyéb információ:
- 2014-es jelentés Európa levegőminőségéről (Air quality in Europe - 2014 report)
- Az eredeti cikk elérhető itt.