Környezeti állapotjelentések – „miért rajzoljunk bele?”

A környezetvédelmi állapotjelentésekkel foglalkozó Eionet csoport (SOE) szeptember végén tartotta online éves ülését. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.

Az ülésen Jock Martin (EEA) elmondta, hogy olyan tudásra van szükség, ami tettekre fordítható (actoinable knowledge). Erről fog szólni az EEA új jelentése, amely a tettekre fordítható jövőkutatást fogja célozni „Foresight for action” címen. A jelentést 2021 júniusban tervezik megjelentetni. A jelentés tervezett részei:

• Rendszerek elemzése és indikátorok;
• A változások hajtóerői és ezek hatásai;
• A fenntarthatóságba való átmenet elősegítői (innovációk, szakpolitikák, hálózatok stb.);
• Az átmenet makro-ökonómiai vonatkozásai;
• Az átmenet társadalmi-gazdasági hatásai és az igazságos átmenet („just transition);
• Különböző nagyságrendű esettanulmányok és példák.

Már most azon kell gondolkodnunk, hogy milyen megközelítést akarunk látni a 2025-ös SOER jelentésben. Egy újfajta tudás létrehozásához négy év nem sok idő. A SOER 2025 tervezett fejezetei:

1. Vezetői összefoglaló (Executive summary)
2. A helyzet ismertetése (Setting zthe scene)
3. Természeti környezet (Natural environment)
4. Éghajlat-semleges gazfaság (Climate-neutral economy)
5. Körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaság (Circular and resource efficient economy)
6. Környezet, egészség és emberi jóllét (Environment, health and human well-being)
7. A fenntarthatósági kihívások megértése és válaszok (Understanding and responding to sustainability challenges)
8. A fenntarthatóságba való átmenet elősegítői (Enablers for a transition to sustainability)
9. Összegzés (Conclusions)

Celine Bout, EEA megerősítette, hogy a jövőkutatás kormányzást támogató tevékenysége iránti igény megnőtt. Ahogy bemutatta, a kormányzás támogatására a jövőkutatás módszerek és tevékenységek egész láncolatát kínálja. Az EEA mindebben a FLIS csoport segítségével aktív szerepet vállal.

A SOE csoport szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat a jövőkutatással, így a FLIS csoporttal is. Ahogyan a FLIS csoport kapacitásépítő igényeit is felméri az EEA, úgy a SOE csoport igényeit is feltérképezik. Ötlet-gerjesztésül közzétesszük, hogy a FLIS csoport tagjai szerint milyen területekről kellene tréning / képzés:

• A jövőkutatás alapjai, a környezeti állapotjelentésekben használható praktikus tanácsok;
• A jövőkutatás technikáinak áttekintése: eszközök és eljárások;
• Tréning a különleges technikák használatáról;
• Jó példák a jövőkutatásban, és azok használata a környezeti állapotjelentésekben.

Tagországok példái:

Szlovákia részéről Radoslav Považan bemutatta a nemrég elkészült környezetvédelmi forgatókönyveket. A „NATURE OUTLOOK 2050 – Scenarios for nature in Slovakia and implications for public policies” című dokumentum itt érhető el.

Saarela Sanna-Riikka finn tapasztalatokat osztott meg. A jövőkutatást ott elsősorban a fenntarthatóságba való átmenet gyorsítására használják (to boost sustainability transition). A cél az, hogy ennek tervezésébe minél több területet, nézőpontot, véleményt bevonjanak. Különösen nagy figyelmet fordítanak a kutató intézetek és az egyetemek bevonására. A folyamat jó alkalmat ad a jövőképek és a célok megosztására, megvitatására – így például az energetika jövőbeli kérdéseinek egyeztetésére. A munkafolyamat során kialakuló kapcsolatok további együttműködésekhez is alapul szolgálnak.

Klaus Kammer a svájci tapasztalatok alapján azt mondta, hogy az új szereplők bevonására, szóra bírására a legjobb nyitókérdés az, hogy milyen jövőt akarunk? (What futures we want?) Vajon felkészültek vagyunk a jövőre? (Are we prepared for the future to come?) Ezek olyan kérdések, amire a legtöbb ember gondolkodni kezd, beszélgetni, vitázni, és ez beindítja a hallgatóságot A svájci szakemberek igyekeztek modellezni az étel-, a mobilitás-, és az építőipar rendszereit. Milyen nyomások jelentkeznek, milyen lehetőségek adódnak (nieche), milyen módon lehet ösztönözni a változást (levers of change)? E mellett hagyományos elemeket is átnézték, víz, talaj, levegő… Új válasz-intézkedéseket kerestek, új megközelítéseket kutattak (nem bíznak teljességgel a technikai fejlődésre épülő jövőben).

Marleen Van Steertegem a belgiumi példákról elmondta, hogy a környezeti állapotjelentések kommunikációjához nagyon nehézkesen találták meg a megfelelő hangnemet. Ebbe az is közrejátszott, hogy az ország adataira úgy tekintettek, mintha az egy sziget lenne, és nem vették figyelembe az export és az import környezeti hatásait. Az EEA jövőkutató csoportja (FLIS) ekkortájt formálódott, és ekkor alakultak a globális megatrendeket bemutató jelentések is. Ez új távlatokat nyitott.

Ahogyan Marleen mondta, ez olyan, mint amikor sok bevándorló érkezett Argentinába, hogy ott megvalósítsa álmait. Rövidesen legtöbbjük csalódott: másfajta nehézségekkel kellett megküzdeniük. A távoli kultúrák keveredtek, egymásra hatottak, és ebből valami új született: például a tangó. A különböző gondolkodásmódok, kultúrák keveredéséből valami egészen új és nagyszerű dolog született. Ilyen a jövőkutatás is: különböző információk, gondolkodásmódok vegyülnek.

„Miért rajzoljunk a jelentésbe?” – vizualizáció

Laurens Brandes előadásában elmondta, hogy az adatok, információk megjelenítése, vizualizációja átviszi az üzenetet a valós életbe. Az emberek vizuális lények (humans are visual beings), ezért a vizualizáció nagyon hatékony információ hordozó lehet. A környezeti jelentések is egy komoly fejlődésen mentek át, míg az egyszerű adathalmazból szakpolitikának orientált felmérés és beszámoló lett. Így a vizualizációk is fejlődtek, és ma már egy nagyon koncentrált információ-csomag lett.

Az infografikonok (infographs) jól illeszkednek a szociális médiába: azt a tömörített közlésmódot képviselik, amit az ottani olvasók elvárnak.

Az infografikák igen sokfélék. Van, aki metaforákhoz hasonlítja őket. Ugyanakkor messze több, mint egy metafóra vizuális megjelenítése, hiszen az önmagában teljesen téves üzeneteket is adhat. A valós élet sokkal összetettebb, mint két-három fogalom kapcsolata. Az infografikákkal szemben általában elvárható, hogy:

• legyen egyértelmű üzenetük;
• legyenek rajta ikonok, rajzok;
• adatokra épüljenek;
• általában csoportmunkával jönnek létre.

A „Transzformer”

A transzformer (transformer) a videografikák vonatkozásában az a mediátor, aki közvetít a kutató(k) és a művészek, grafikusok között. A gyakran többkörös egyeztetés során a kutatónak gyakran újra kell ellenőrizni az alap adatokat is. A transzformer egy mesemondó (story teller). A kutató fejében van valami – a dizájner és a honlap mester fejében is van valami. A kettőt össze kell hangolni. A PBL-nél két-három ember ért ehhez a munkafolyamathoz, akik a maguk tapasztalatai alapján tanulták ki ezt a területet.

A „Hollandia 21 infografikában – tények és számok az emberi környezetről” (The Netherlands in 21 infographics - facts and figures on the human environment) című 2014-es publikáció máig mérföldkő a műfaj fejlődésében. A tömör üzenetek összetett képet adnak.

A holland élelmiszerláncot bemutató ábra több szempontból emlékezetes. Az alapgondolat az volt, hogy mutassák be az ellátási lánc visszásságait. Hollandiában 65000 mezőgazdasági termelő volt, 6500 ételfeldolgozó vállalkozás. Az ételáramlat döntő többsége 5 (!) felvásárló cégen és 25 bevásárlóközpont-láncon keresztül áramlott a 16,7 millió fogyasztóhoz. Az élelmiszer láncban tehát egy kimagasló koncentráció jelent meg a szupermarketek felvásárlói kezében.

Ennek az infografikának az elkészítése nehézkes volt. Eredetileg az élelmiszerlánc egyes állomásait egymás melletti buborékokban ábrázolták volna. Erre 24 változat készült, de nem voltak elégedettek az eredménnyel. Végül egy külső tanácsadó javasolta, hogy ne buborékok legyenek, hanem összekötött vonalakkal mutassák az áramlást. A tanácsadó ezért 10 ezer eurót kapott. Az infografika rengeteg helyen megjelent, és komoly szakmai vitát gerjesztett. A lánc ábrázolása lendületet adott a direkt eladási formák fejlődésének, új üzleti modellek kifejlesztésének (mint amilyen például a termelői piac).

Az infografikákról továbbiakat olvashat az "Integrált Környezeti Értékelés (IEA)" című írásunk „Kees Schotten – kell egy „transformer” és „Info-grafika (infographic)” részében.

Ivo Offenthaler előadásában az infografikák készítésének öt alaptörvényét mutatta be.

1. A kevesebb több (less is more). Ha túl sok információt adunk, attól gyakran nagyon zavarossá válhat a dolog. Legyen szöveggel világosan megfogalmazva a fő üzenet.
2. Legyen üzenet (have a message). Az legyen tiszta, világos, érthető. Válaszd a megfelelő közvetítő megjelenítést / vizualizációt. Szöveg, adatok vagy grafikonok, fénykép és keret az érzelmek beindítására, Rajz a vizuális történetmondáshoz. Ha folyamatot mutatsz, akkor vonal-diagram jobb, mint az oszlop diagram.
3. Kegyelmezz a közönségnek (be kind to your audience). Olyan ez, mint ha vacsorát készítenél. Az ne legyen nyers, és alkalmazkodjon a vendégek ízléséhez. Nem elég ha felszolgálsz egy fagyasztott pizzát egy nagy kecsappal, és mellé odaadod a sütő használati utasítását. Tanácsok a főzéshez: A a lényeg ugorjon ki (a különbség, az érték, a folyamat). Válassz találó címet. Hagyd el a „további adatok” részt. Ne használd túlzottan a jeleket, a táblázatokat. Ne ugord meg a hiányzó adatokat. Az olvasók ezt észreveszik, és úgy érzik majd, hogy alábecsülted őket.
4. Ne kiálts farkast (don’t cry wolf). A vizualizálás nagyszerű: pillanatok alatt felhívja magára a figyelmet, és felgyorsítja az agyat – amíg egy szellemi kimerültség fel nem lép. Takarékosan használd a vizuális jelzéseket. A közönség bizalmatlanná válik a harmadik megemészthetetlen vagy feltűnő táblázat vagy grafikon után. Ne ordíts a színekkel. Különböző színek segítenek elkülöníteni különböző dolgokat. Ugyanakkor színeknek önálló üzenete lehet.
5. Pihenj, dőlj hátra. Az infografikád ott van, és kommunikál az emberekkel. A tudományos élet nagyjai triviálisnak fogják tartani. A szponzorod nehezményezi, hogy miért került annyiba néhány sor. A szoftvered fel fog ajánlani egy három dimenziós színezést animáló hálózat grafikát – egyetlen kattintásra. Nem hagy nyugodni, hogy a régi matektanárod azt ismételgette, hogy „minden grafikonnak kell hogy legyenek tengelyei, és a tengelyeket egyenlő egységekre kell osztani”. De mindezek valószínűleg nem a te közönséged. Ne akarj mindenkinek megfelelni. Sok elv van, de csak egy szabály vonatkozik ide: „Ne kelljen gondolkodnom!” – mondja a közönséged.