A Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozóján is bemutattuk azt a jelentést, amely a globális megatrendek magyarországi környezeti hatásait elemzi.
A megatrendek széleskörű és hosszútávú társadalmi, gazdasági, környezeti, politikai vagy technikai változást jeleznek. Lassan formálódnak, de annál nagyobb hatásuk lehet. Ilyen például a Föld népességének növekedése, vagy a klíma változása.
Globális Megatrendek hatásai életünkre (EEA) A megatrendek egy-egy rendszerben (mint például az ökoszisztéma, a szektor vagy a régió) a tevékenységek, az eljárások és az észlelések széles körére hatnak – lehetséges, hogy évtizedekig. A megatrend, mint az átalakulás folyamata, olyan al-folyamatokból (subtrend) áll, amelyek önmagukban is nagy hatást válthatnak ki.
A globális megatrendeket hatásait egy szűk szakértői csoport kezdte elemezni; az eredetileg tíztagú csoportban vegyesen voltak vízhez, természetvédelemhez, energetikához, zöldgazdasághoz stb. értők, akik ugyanakkor vegyesen képviseltek minisztériumokat, egyetemeket és civil szervezeteket is. A munka egyik meglepetése volt, hogy az idők folyamán a szakértői csoport több mint duplájára duzzadt: számos további szakértő csatlakozott a munkához, és javaslatokkal, szakmai anyagokkal segítette a beszámoló kialakulását.
A jelentés készítése közben a tartalom, a felvázolt jövőkép egyre riasztóbbá, félelmetesebbé vált. Ennek ellensúlyozására kezdtük gyűjteni a vonatkozó pozitív esettanulmányokat, követhető példákat. A kialakult jelentés így igyekszik egyensúlyt teremteni a ránk váró kihívások és a máris rendelkezésre álló lehetőségek között.
A cél nem a témák teljes, részletes bemutatása volt, hanem az azokhoz kapcsolódó kérdések, kételyek felvillantása. Az elkészült dokumentum nem kerül hivatalos elfogadásra, hiszen ahhoz nem kapcsolódnak közvetlenül megvalósítandó intézkedések. Ugyanakkor szándékaink szerint az elkészülő anyag további szakmai munkákhoz, eszmecserékhez segítségként és gondolatindítóként szolgálhat.
A civil szervezetek országos találkozóján nem nagy létszámú, de annál barátibb beszélgetés alakult ki a felmerült témákról.
A követhető példák kapcsán elhangzott, hogy a fenntartható közlekedési módokat előnyben kellene részesíteni. Különösen előnyös a kerékpározás támogatása, amely a helyi gazdaságra kifejezetten támogató hatással van (lásd korábbi cikkünket: https://eionet.kormany.hu/biciklivel-a-zoldgazdasag-fele ). Elhangzott azonban, hogy a kerékpáros infrastruktúra tervezésekor nem a turisztikára kellene elsősorban gondolni, hanem a napi munkába járásra, így a közösségi közlekedésre való ráhordó jelleget lehetne erősíteni, a nyomvonal-tervezést gondosabban megoldani. Emellett fontos a kiépült utak minősége, biztonságossága is. Ez nagyban befolyásolja, hogy hányan használják.
Koppenhágában például az elővárosi vasúton ingyenese lehet biciklit szállítani (fejenként egyet), csúcsforgalomban is. A metróban pedig ugyanez érvényes, bár ott csak csúcsidőn kívül. A rendszer működik, a bejárók hozzák a biciklijüket és a városban már azt használják. A belvárosi munkavállalók 30%-a kerékpáros.
A közös kihívásokat nem fenyegetésnek és korlátnak kellene tekintenünk. A szmog rendelet például jelenleg csak a tiltások eszközével dolgozik, de ösztönző lehetne a közösségi közlekedést olcsóbbá vagy ingyenessé tenni a szennyezett levegőjű napokra. Az elektromos autók jelenleg zöld rendszámmal közlekednek, de ezek többnyire vegyes meghajtásúak, és ha elfogy az áram, átkapcsolnak normál üzemanyagra. Sajnos ezek közlekedhetnek szmogos napon is. Ezen a szabályozáson érdemes volna változtatni.
A beszélgetésen kifejezetten dicsérték a nemzeti parkok nevelési programjait. A megatrendekkel összefüggésben ezeket ki lehetne terjeszteni a környezettudatosság mélyítésére is. Az erdészetben a tarvágások gyakorlata ellen emeltek szót, különösen a védett területek esetében.
A kereskedelem átszerveződésére lehet példa a CSA rendszerek (http://tudatosvasarlo.hu/csa) kialakulása, így például az, amikor a vásárló és az eladó egy évre szóló szerződést köt. Az ilyen rendszerek száma nő, ezek kifejezetten a helyi gazdaságokat élénkítik, amelyek többsége ökológiai módszereket követ, vagy legalábbis ahhoz közelít. (Ilyen például a Táncoskert (http://tancoskert.hu/) vagy a Szatyorbolt (http://www.szatyorbolt.hu/) kezdeményezés.
A városok tervezésekor sokat tehetünk azért, hogy befolyásoljuk az ott élők életmódját. Nem mindegy, hogy egy új városrészbe széles autóutakat és nagy parkolókat tervezünk, vagy parkokat átszelő gyalogos és kerékpáros sétányokat. A várostervezés egyik nagy kérdése az, hogy meg lehet-e ma mondani, hogy milyen városra lesz szükség ötven, száz, vagy kétszáz év múlva? Lehet kocka épületeket tervezni sok üveggel, mondván, hogy majd nyáron lehűtjük a légkondicionáló berendezésekkel, de lehet a természetes tájolással, árnyékolással, színezéssel, légcserével olyan épületeket is tervezni, ahol gyakorlatilag nincsen szükség légkondicionálásra.
A veszélyes hulladék gyűjtése ne a lomtalanítást követően legyen, mert sokaknak egyszerűbb a veszélyes hulladékot egyszerűen kirakni a többi lommal együtt… A textilhulladékok gyűjtését is meg kellene szervezni központilag, mert rengeteg keletkezik a háztartásokban, ami már nem adható tovább másnak és a vegyes hulladékban végzi, vagy elégetik. Néhány helyen fehér konténerben gyűjtik a textileket, hiszen használható másod-alapanyag, de nincs igazán sem megszervezve, sem propagálva. Régen léteztek a Zöld Pont irodák, ahol minden környezettudatossági, meg környezettel kapcsolatos kérdésre is tudtak jó választ, ötletet, információt adni. Ezeket újra kellene éleszteni. A veszélyes hulladékok év közbeni gyűjtésére is kellene több leadóhely, hogy ezek se kerüljenek a kukába.
A hulladékok újrafelhasználásában rengeteg lehetőség van, ez talán a komposztálás bemutatásával tanítható legkönnyebben (ilyen például a HUMUSZ oktatóprogramja). Népszerűek lehetnek a csere-bere polcok, például könyvek számára (https://www.zoldpolc.hu/zoldpolc-csere-bere-borze-185 ), de hasonlóan népszerűek a javítsd magad típusú kerékpárműhelyek (http://cyclonomia.org/co-op/ ) is.
A veszélyes hulladékok leadásában (hol tudsz leadni használt elemet?) most már applikáció is segít: http://www.relem.hu/elemhasznaloknak/gyujtohelyek
A beszélgetés során az is felmerült, hogy mindenképpen fontos lenne a komplex vízgazdálkodási rendszer a szeparált árvízvédekezés és öntözési rendszer helyett. Ugyanaz a víz, csak időben nem jól elosztva…
További információk:
- A globális megatrendekről szóló angol nyelvű leírás (SOER 2015) elérhető itt
- A globális megatrendekről szóló angol nyelvű leírás (Assessment of global megatrends — an update) elérhető itt
- A most elkészült jelentés itt tölthető le PDF formátumban
