2018. szeptember 11-12-én Koppenhágában zajlott az EIONET Energia és környezet Referencia Központok képviselőinek ülése. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.

 I. Az EU klímapolitikájának jövője - Hans Bergman, Európai Bizottság

ÜHG célok:

  • 2020-as cél: -20% ÜHG csökkentés
  • 2030-as cél: min. -40%-os csökkentés a Párizsi Megállapodással összhangban.

A Párizsi megállapodás célja az, hogy a globális átlaghőmérsékletet-emelkedés 2°C alá, az iparosodás előtti szint alá kerüljön, és törekedni kell arra, hogy a növekedést 1,5°C-ra korlátozzuk.

Hosszú távú üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló stratégia: A Párizsi Megállapodás nyomon követése során a Bizottság kijelentette, hogy analitikus alapot kíván készíteni a szükséges gazdasági és társadalmi átalakítások mélyreható elemzéséhez. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2019 első negyedévéig terjesszen elő javaslatot a hosszú távú uniós üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló stratégiára a párizsi megállapodással összhangban, figyelembe véve a nemzeti terveket. A Bizottság ígéretet tett arra, hogy bemutatja ezt a tervet idén novemberben, a COP 24  előtt.

Az új stratégia lehetséges tartalma:

  • A kulcsfontosságú ágazatokban szükséges átmenetek holisztikus megismerése.
  • Az energiaszektor és az energiaellátás kérdésköre központi szereppel bír.
  • Közlekedés, ipar, mezőgazdaság és földhasználat is hangsúlyos elem.
  • Bemutatja a mérföldköveket, a különböző csökkentésekhez vezető utakat.
  • A 2050-es nettó 0 értékhez szükség van a "negatív kibocsátásokra", különösen a földhasználatban és esetleg a CCS-ben a biomasszából.

Célok:

  • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése.
  • Tiszta energiaátmenet.
  • Tiszta, versenyképes, megfizethető energia, magas energiahatékonyság és ellátásbiztonság.
  • A növekedés, a munkahelyteremtés támogatása társadalmilag igazságos módon.
  • Az innováció ösztönzése.
  • Olyan járulékos előnyök biztosítása, mint pl. a levegőminőség.

Az érintettek bevonása, pl.:

  • Az érintettekkel folytatott konzultáció (július 10. - október 10.)
  • Érintettek számára rendezett rendezvény (július 10-11.)
  • Magas szintű szakértői csoport (kormányzati, üzleti, nem kormányzati, stb.)
  • A szén-dioxid-mentesítéssel foglalkozó magas szintű csoport (DG RTD)

II. Tiszta Energia Csomag (Clean Energy Package) – Vasco Ferreira

A Bizottság 2016-ban egy jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekből álló csomagot adott ki Tiszta energia minden európainak címmel. A csomag célja az energiaunió megvalósítása, és kiterjed az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására, a villamosenergia-piac kialakítása, a villamosenergia-ellátás biztonságára és az energiaunió irányításának szabályaira. A csomag elemei közül lényegében elfogadásra kerültek az alábbiak:

  • az energiahatékonysági irányelv, amely kiterjeszti az energiahatékonysági keretet 2030-ig, úgy, hogy 2030-ra 32,5% EU szintű energiahatékonysági cél teljesítését írja elő. (felülvizsgálat, átdolgozás) az épületenergetikai irányelv, amely a már meglévő épületek felújításakor alkalmazandó szabályozás (energiahatékonysági és megújuló energia alkalmazásának mérlegelése) szigorítására irányul. (felülvizsgálat, átdolgozás)
  • A megújuló energia támogatásáról szóló irányelv, amelynek fő célja az EU szintű 32%-os megújuló energia arány elérése 2030-ra, a megújuló energia növelése a villamos energia termelésben, a fűtés és közlekedési szektorban. (felülvizsgálat, átdolgozás)

Az Energiaunió irányításáról szóló rendelet (Governance) a nemzeti klíma-energia tervek és jelentések egyszerűsítésére, összehangolására vonatkozó rendelet, amely tervezéssel és a tervek bizottság általi nyomon követésével biztosítja a 2030-as energia és klíma célok megvalósítását.

A belső energiapiac kiteljesítése érdekében a Bizottság intézkedéseket javasolt a villamos energiáról szóló irányelv, a villamos energiáról szóló rendelet, valamint a kockázatokra való felkészülésről szóló rendelet formájában is. Ezek tárgyalása jelenleg is folyamatban van.

  • A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvre irányuló javaslat a 2009/72/EK irányelv átdolgozása.
  • A kockázatokra való felkészülésről szóló rendeletre irányuló javaslat.
  • A villamos energia belső piacáról szóló rendeletre irányuló javaslat.

Végül meg kell említeni az energiapiac szabályozása kapcsán az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökséget (ACER) érintő szabályozást. 2016. november 30-án a Bizottság rendeletre irányuló javaslatot terjesztett elő az ACER megreformálása érdekében, hogy hogy erősödjék a nemzeti szabályozó szervek fellépéseinek koordinálásában játszott fő szerepe.

A megújuló célszám kapcsán a hiány (gap) „kitöltésére” kérdezett rá egy jelenlévő. Az előadó elmondta, hogy egy erre a célra kifejlesztett formula megmondja, mit kellene a tagállamnak teljesíteni a cél érdekében. Az előadás végül kitért a NEKT-re, annak tartalmára, az öt dimenziójára, szerkezetére, felépítésére is.

III. Az erőforrás-hatékony és körkörös gazdaság lehetősége az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra - Giulia Rosato, DG Environment

Ez a prezentáció kísérletet tett annak bizonyítására, hogy szisztematikusabb átmenetre van szükség a párizsi megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a körkörös gazdaság fontosságára hívta fel a figyelmet.

A körforgásos gazdaság intézkedései 2050-ig évente 56% -kal (300 millió tonnával) csökkenthetik az EU ipari kibocsátását. Globálisan a csökkenés évente 3,6 milliárd tonna lehet ugyanebben az időszakban. Ezzel szemben a hagyományos (nem körforgásos) anyaggyártásból származó kibocsátás még az energiahatékonyság javulása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia gyors bevezetése mellett is 6500 Gt lesz. Környezeti és erőforrás-hatékonysági megközelítés tehát nélkülözhetetlen az éghajlati céljaink eléréséhez.

A Bizottság arra törekszik, hogy a körkörösséget beágyazza az új termékek és az általuk készített anyagok tervezésébe. A 2016-2019-es ökocímkézési munkaterv meghatározza, hogy a környezetbarát tervezés hogyan járuljon hozzá a körkörös gazdaság célkitűzéseihez: a tartósságra, a javíthatóságra, a termékekre vonatkozó információkra, valamint az egyszerű újrafelhasználásra és újrahasznosításra összpontosítva.

A jobb hulladékgazdálkodás is segít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. Hulladékból energia!

Az energiatakarékosság növelésére a bevált energiahatékonysági eljárások az alábbiak:

  • Együttégetés égetőüzemekben.
  • Együttégetés cement és mészgyártás során.
  • Hulladékégetés dedikált létesítményekben.
  • Anaerob lebontás.

Az élelmiszer-hulladékok önmagukban az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának mintegy 8%-át adják. Az EU által módosított hulladékjog szabályozás (2018. május 30.) felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában.

A műanyagok gyártása és égetése is komoly probléma. Az összes globális műanyaghulladék újrahasznosítása évi 3,5 milliárd hordó olajegyenértékű energia-megtakarítást eredményezhet.

Jelentős beruházások szükségesek a hulladékgazdálkodási infrastruktúrában az újrahasznosítás szükséges szintjének biztosítása érdekében. A körkörös gazdaság az erőforrás-hatékonyság (az anyagi és az energiával összefüggően is) javításával és a hulladékmennyiség csökkentésével - olyan intézkedések révén, mint az újrafelhasználás, az újrafeldolgozás és az újrafeldolgozás - jelentősen csökkentheti az erőforrás-felhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szisztematikus gondolkodás és a politikai integráció kiemelkedő fontosságú a megfelelő politikai döntéshozatalhoz.

IV. A megújuló energiaforrások globális költségei és az energiaágazat átalakítása – Pablo Ralon, IREANA

Az előadás az IRENA rövid bemutatásával kezdődött. Ezt követően a megújuló erőforrások térnyeréséről kaptak a résztvevők tájékoztatást. A bruttó energiatermelés majdnem megduplázódott és a megújuló energia adja ma a villamos energia termelés 85%-át. A napenergia és a szélenergia szerepe meghatározóvá vált. Ezzel együtt az egész energiaszektor átalakulóban van.

A megújulók költsége egyre kedvezőbb. Az EU költséghatékony módon duplázhatja meg a megújuló energia részesedését 2030-ig, hiszen:

  • a főbb technológiák versenyképes vagy közel versenyképes tartományba esik.
  • Figyelemre méltó költségcsökkenés a nap- és a szélenergia hasznosítás tekintetében.

Az előadó kitért az energiatárolás témakörére is. Fő hajtóerőként említésre került pl, megújulók növekvő aránya és az elektromobilitás is. Továbbá a mikrogridek is említésre kerültek.

A különböző alkalmazások, tárolási technológiák és a telepíttetési költségek akár 50-66% -kal is csökkenhetnek 2030-ra.

V. Retrospektív nézet a 2020-as RES és EE jelentésről: nemzeti pályák, előrejelzések és célmeghatározási folyamat, Portugália - Carla Aleixo Martins

A portugál energiapolitika célja az ágazat versenyképességének erősítése, amely a fenntarthatóság három pillérének nagyobb egyensúlyát eredményezi.Fő célok:

  • Teljesíteni az EU 2020 célokat, illetve ezzel együtt a nemzeti clokat.
  • Az energiahatékonysági célkitűzéseinek elérése;
  • Az energiafüggőség csökkentése és az ellátás biztonságának javítása;
  • Az árak fenntarthatóságának biztosítása a versenyképesség előmozdítása érdekében;
  • A liberalizált és versenyképes energiapiacok javítása.

Portugáliában az importfüggőség javul. A megújulok aránya az energiamixben: 28% (2016). Ennek 45%-a biomassza, 25%-a vízenergia. 2020-as célszám: 31%. 2030-ra még nincs célszám. Célok elérését szolgáló eszközök:

  • PNAEE 2020 - Nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv
  • PNAER 2020 - Nemzeti megújuló energia cselekvési terv
  • Energiahatékonysági program a közigazgatás számára
  • Energiateljesítményre vonatkozó szerződések
  • Kötelező szabályozási rendszerek

A portugál NEKT kialakítása folyamatban van. A célok egyeztetése folyik. További részlet nem került közlésre.

VI. Retrospektív nézet a 2020-as megújuló és energiahatékonysági jelentésről, SZLOVÉNIA - Matjaž Česen Barbara Petelin Visočnik Andreja Urbančič, Jožef Stefan Institute Energy efficiency centre

Előbb a szlovén energiapolitikáról kaptunk képet:

  • 2004. Nemzeti energiaprogram: az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célok 2010-re (2005) (hő, villamosenergia és közlekedés) az ágazati alapú célokkal
  • 2008-as cselekvési terv az energiahatékonyságról (2011, 2015, 2017)
  • 2010. évi cselekvési terv a megújuló energiaforrásokról (2017-es tervezet)
  • 2011-es tervezet: 2010-2030 nemzeti energiaügyi program (2030 cél)
  • 2018-as terv: Szlovénia energia-koncepciója (nincs mennyiségi cél)

Majd a szlovén klímapolitika rövid ismertetése következett:

  • 2003. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló operatív program (2004-ben és 2006-ban felülvizsgált)
  • 2009. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló operatív program 2012-ig (ágazati alapon hozott intézkedések a kiotói célkitűzés elérése érdekében)
  • 2014. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések operatív programja 2020-ig (a nem ETS üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó intézkedések együttese)

2020-as célok:

  • megújulók aránya: 25%, közlekedésben: 10%
  • ÜHG kibocsátás: ETS +4% /2005
  • Energiahatékonysági cél: TPES 2020 -ban: 7.125 Mtoe

Jelentés:

Energiahatékonyság kapcsán: NEEAP - évente.

  • Az EC adatmodell alapul szolgál (adatok + intézkedések), Excelben (JSI által készített)
  •  Országjelentést is készítenek az ágazatonkénti trendek magyarázata, illetve a minisztérium számára az EED célkitűzéseinek elérése felé tett előrelépés elemzésére.

Megújuló kapcsán: NREAP - kétévente.

  • Az EC-jelentés sablonja (a SORS, a JSI, a minisztérium ... által) alapján, a World formátumban.
  • Az adat sablon (SHARES) nagyon hasznos - a statisztikai hivatal tölti ki.
  • A minisztérium számára nem készül további jelentés.

 ÜHG kapcsán:

  • A minisztérium számára készített és a Kormány által elfogadott éves nemzeti jelentés.
  • A mutatók elemzése (a célok felé tett előrelépés), az intézkedések végrehajtásának elemzése
  • kibocsátási leltár és mutatók (EU, évente)
  • információk a jövőbeli hatásokra összpontosító intézkedésekről (EU, kétévente)

LIFE Klíma pályázat 2050:

  •  Hasonló információk, mint ez előzőek esetében, intézkedések és indikátorok leírásával.
  • Éghajlati tükör: évente készül. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedésekről informál. A 2018-as Klíma tükör: Az ETS és a nem-ETS ágazatok lefedése; 30 indikátor; Az intézkedések végrehajtásának nyomon követése.

VII. EEA energiaügyi mutatók - Rob William, Trinomics

Amennyiben rengeteg adatunk van, szükséges azokból a legrelevánsabb, leginkább célhoz vezető adatok, tényezők kiválasztása. Mutatók 3 lépésben törtnő kiválasztásának menetét ismertette az előadó.

1. lépésben minden mutató összegyűjtésre kerülhet. Jelen példa esetben 76 létező és új mutató került azonosításra több forrásból (Eurostat, nemzeti források, DG ENER, OECD, EEA), három kategóriára összpontosítva: Energiafogyasztás és -hatékonyság; Decarbonizáció; Az energiahálózat fenntarthatósága

2. lépés: Ebből a halmazból a legfontosabb mutatók kiválasztása pl. egyfajta pontozási eljárással lehetséges. Ennek során az alábbi szempontok lettek figyelembe véve: Fontosság; Más EEA-mutatókkal való párhuzamosság; Egyéb más mutatókkal való összeegyeztethetőség (DG ENER, IEA)

3. lépés: Átfogó mutatószám (módszer, elérhetőség, frissíthetőség). Újabb szelektálás az adtok körének további szűkítésére 4 lépésben:

  1. A mutatók kategóriákba sorolása.
  2. Előnyeik, hátrányaik, komplementaritásuk értékelése.
  3. Azon mutatók kijelölése, amelyek a témaköröket leginkább lefedik.
  4. Tesztelés: ellenőrizni kell a mutatók egészének egyensúlyát, koherenciáját és teljességét

VIII. Tervezett EEA-munka: energia a SOER-ben - Mihai Tomescu, EEA

Átfogó értékelés a múltbeli tendenciákról és jövőbeli kilátásokról. A SOER tájékoztat a szakpolitikák végrehajtásáról, és tükrözi a szakpolitikák, a tudás, a befektetések és az újítások újraszervezésének lehetőségeit. A SOER 2020: három fő része került ismertetésre:

1) rész: Európa releváns szakpolitikai kereteinek és hosszú távú fenntarthatósági céljainak bemutatása, valamint az európai-globális kontextus és tendenciák bemutatása.

2) Az uniós környezetpolitikai célok elérésének értékelése a 2020-2030-as időszakban. Tartalmazza mind a tematikus, mind az ágazati felméréseket. Energia, mint ágazat jelenik meg.

3) rész: Szisztematikus nézetek a fenntarthatóságról

  • Kihívások és válaszok
  • Energiarendszer az SDG-k (ENSZ fenntartható fejlesztési célok) és az EU politikáinak kontextusában.
  • Pillanatfelvétel: termelési és fogyasztási lábnyom.
  • Kapcsolatok más rendszerekhez (mobilitás, városi, élelmiszerellátás).
  • Kapcsolódás a pénzügyi rendszerhez.
  • A változás hajtótényezői (pl. globális trendek, felmerülő kérdések).

IX. Tervezett EEA-jelentés: "Az európai energia rendszer adaptációs kihívásai és lehetőségei: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszer felé tartó átmenet megkönnyítése” - Hans-Martin Füssel, EEA

Az európai energia rendszer kihívásai:

1. Geopolitikai kihívások:

  • Az ellátás biztonságának javítása.
  • Energia-unió: A határokon átnyúló összeköttetések erősítése.
  • Klímaváltozás mérséklése: Átmenet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre.
  • Klímaváltozás hatásai és alkalmazkodás.

2. Intézményi kontextus:

  • Nemzetközi intézmények: OECD, IEA, IRENA stb.: Forgatókönyvek, útmutatás és technológiai támogatás
  • európai intézmények: Bizottság (CLIMA, ENV, ENER, KTF, JRC, GROW, stb.): Átfogó politikai keret (jogalkotási és nem jogalkotási), kutatások stb.; Finanszírozó intézmények (EBB, EBRD, mások): Projekt támogathatóságának elemzése és kockázatelemzés; Szabványosítási intézmények (CEN-CENELEC): kötelező és nem kötelező szabványok (Eurocodes); Nemzeti kormányok; Piaci szabályozás
  • Piaci szabályozás és a magán infrastruktúra-szolgáltatók

3. A tervezett EEA-jelentés célja

  • Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok áttekintése az európai energetikai rendszer számára.
  • A biztonság és az energia megfizethetőségének kihívásai és lehetőségei.
  • A különböző szereplők alkalmazkodási lehetőségei, ösztönzései. Az állami politikák és az állami szereplők szerepe. (politikai keret, rendelet, kutatás és információ, beruházás és finanszírozás - stb.)
  • A különböző szereplők közötti párbeszéd megkönnyítése.

4. A tervezett EEA-jelentés tartalma:

  • Kontextus: az európai energetikai rendszer: jelenlegi energia rendszer; a dekarbonizáció jövőbeli forgatókönyvei
  • az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások és lehetőségek az energiarendszerben: múltbeli és előrejelzett éghajlatváltozások; az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb hatások az energiatermelésre, a forgalmazásra és a keresletre
  • Éghajlat-ellenálló energiarendszer kialakítása: Alkalmazkodási célok és típusok; Alkalmazkodási igények áttekintése; EU, országok, nemzetközi szervezetek és nem állami szereplők tevékenységei
  • Alkalmazkodási esettanulmányok az energiarendszerből.

5. A tervezett EEA-jelentés kidolgozása:

  • EEA által irányítva, külső vállalkozó által nyújtott támogatással
  • Külső érdekeltek csoportjának létrehozása: Európai, nemzetközi és nemzeti intézmények képviselői; Tudományos szakértők; Nem állami szereplők (pl. Ágazati szervezetek)
  • Érdekképviseleti találkozó az EEA-nál 2018. szeptember 20-án
  • Kiterjesztett Eionet felülvizsgálat 2019 elején

X. Az EU energiapolitikájából származó előnyök, az EEA területén folyó munka - Ils Moorkens / Tom Dauwe, EEA

Az előadás három területre fókuszált:

1. A megújuló energiák hatása az energiafüggőségre Ábra: A megújulók hatása a gáz importfüggőségre: Az uniósországok rangsorában az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország áll az élen. A lista végén Málta állt, ami alig maradt el Ciprustól. Magyarország a középmezőnyben szerepelt.

2. Az Energiahatékonyság hatása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. 2005 és 2015 közötti változást szemléltető diagram került bemutatásra a prezentáció alkalmával. E szerint a CO2 kibocsátás 3.190 Mtoe-ről 2.582 Mto-re mérséklődött. A legerősebb hatással erre a változásra az energiaintenzitás javulása volt. Ez a tényező 311 mtoe CO3 csökkenést eredményezett.

3. A megújuló energia hatása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására.

XI. Dr Hans Bruyninckx előadása (EEA)

Főbb gondolatok:

  • A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása hosszú távú kihívás.
  • A szakpolitikai koherencia hiánya szisztematikus megközelítést igényel. Ehhez koherens nemzeti és uniós megközelítések szükségesek.
  • Az Energia Unió és a 2030-as éghajlatváltozási és energiaügyi célkitűzései: Egyelőre csak uniós célok vannak, nemzeti célok még nincsenek. Az EU célkitűzéseinek elérése kapcsán említésre került, hogy a tagállamoknak 2018. december 31-ig tisztázniuk kell a nemzeti hozzájárulást. A Bizottság a tervek alapos értékelését végzi majd, és megteszi a szükséges intézkedéseket az Energia Unió célkitűzéseinek elérése érdekében.
  • E-riportálási platform: Megszilárdítja az Energia Unión belüli jelentéstételt és adatáramlást, továbbá aktívan fogja terjeszteni és hozzáférhetővé tenni az információt.
  • 2018: rendszerépítés, tesztelés, prototípus bemutatása. A prototípus platform bemutatása a COP 24-ben (Katowice).

XII. Hosszú távú stratégiák, kapcsolódva a NEKT-hez és a párizsi célokhoz - Hans Bergman, Európai Bizottság

Az eladás központi témái a hosszú távú stratégiák és célkitűzések voltak. Ennek keretében az előadó először áttekintést adott a Párizsi Megállapodás céljairól. Ezt követően az EU ÜHG csökkentésre irányuló útiterve került bemutatásra. A továbbiakban az alacsony széndioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiákról volt szó. Az MMR 2021. január elsejével megszűnik. Az MMR alatti kötelezettségek azonban nagyon hasonló formában fognak megjelenni a NEKT alatt is.

A Governance rendeletből származó tagállami hosszú távú stratégiaalkotási feladatok részletesen ismertetésre kerültek. Az előadó a rendelet alapján elkészítendő stratégia fő elemeit is összefoglalta, illetve összegezte a stratégia által lefedendő kiemelet területeket is. A Bizottság képviselője azt is elmonda, hogy a tagállamoknak 2020. január 1-jéig, majd 2029. január 1-jéig, azt követően pedig 10 évente el kell készíti a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú stratégiáját.

A tagállamoknak szükség esetén e stratégiákat ötévente aktualizálniuk kell. A tagállamoknak a NEKT-ben be kell mutatni a terv elkészítésének folyamatát, a nemzeti célokat és célkitűzéseket, az azok elérését szolgálót intézkedéseket és szakpolitikákat, a jelenlegi helyzetet, valamint projekciókat, valamint az intézkedések hatástanulmányát.

A NEKT template is bemutatásra került. A dimenziók és az azokhoz kapcsolódó célokról is szó volt:

1. Dekarboizáció:

a. ÜHG kibocsátás csökkentése – nem ETS célok (Erőforrás megosztásról szóló rendelet / „Effort Sharing Regulation”) ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás (a 2021 és 2030 közötti terv tekintetében a 2030-as keret szerinti arra vonatkozó cél, hogy az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest)

b. A megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való, tagállamok által tervezett részaránya 2030-ban mint nemzeti hozzájárulás a 2030-ra kitűzött, legalább 32%-os kötelező uniós szintű cél eléréséhez

2. Energiahatékonyság: Indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás az EU-s célhoz (2030-ra 32,5%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez).

3. Energiabiztonság: Nemzeti célkitűzések az energiabiztonság tekintetében (diverzifikáció javítása és importfüggőség csökkentése)

4. Belső energiapiac erősítése, az összekapcsoltság javítása

5. Kutatás-fejlesztés és versenyképesség

A célok mellett az azok elérését szolgáló szakpolitikák és intézkedések, valamint a regionális együttműködés fontosságára is felhívta a Bizottság a figyelmet. Kiemelésre került továbbá, hogy fontos az érintettek széles köre bevonódon, illetve a szinergia minél magasabb szinten érvényesüljön!

A NEKT kapcsán Hans Bergman felhívta a figyelmet a benyújtási határidőkre is: a tervezet benyújtási határideje 2018. december 31. A végleges terv esetében 2019. december 31. a határidő.

XIII. Energia Uniós irányítás: a helyzet és a következő lépések Energia Uniós irányítás: a helyzet és a következő lépések - Paula Pinho DG Energy, Unit A1

A rendelet célja és hatásköre:

  • Szolgálja az Energia Unió célkitűzéseit (nevezetesen a 2030-as célok).
  • A jobb szabályozás biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése.
  • Erősítse a befektetői bizalmat.
  • A tervezési és jelentési ciklusok összehangolása a Párizsi Megállapodással.

NEKT megalkotását írja elő a tagállamok számára. Ebben a nemzeti célokat és célkitűzéseket, valamint a tervezett politikákat és intézkedéseket kell közölni az Energiaunió öt dimenziója mentén. Ennek kapcsán lásd a fentebb írtakat.

További fontos elemek:

  • A RES-hozzájárulások számításának formája ambiciózus hiány esetén.
  • Hiány esetén un. gap-filler mechanizmus.
  • Ha a 2030-as uniós célkitűzések elérése veszélybe kerül a nemzeti hozzájárulások elégtelensége miatt, a Bizottság uniós szinten intézkedéseket hozhat az ambícióhiány megszüntetésére.
  • Megerősített hosszú távú stratégia.
  • A Tanács és az Európai Parlament megerősített szerepe a politikai ellenőrzésben.
  • Többszintű éghajlat- és energiaügyi párbeszéd
  • A metán stratégiai terve az EU LTS részeként.

Fontos lépések:

1. NEKT megalkotása: - NEKT-tervezet benyújtási határideje: 2018. december 31. - Végleges NEKT elkészítésének határideje: 2019.december 31.

2. Nemzeti előrehaladási jelentések (2023-tól kétévente)

3. Európai Bizottság általi monitoring

A Governance rendelet teljes egészében integrálja a meglévő MMR rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy teljesítse az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti jelentéstételi kötelezettséget. Az MMR-t 2021. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni.

A NEKT szerkezete ebben az előadásban is bemutatásra került. Erről is lásd a fentebb írtakat.

Jelentéstétel:

  • 2021. március 15-ig és minden évben ezt követően jelentést készít minden tagállam az üvegházhatást okozó gázok leltáráról,
  • A tagállamok 2021. július 31-ig, majd azt követően évente beszámolnak a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok 10–1. évi kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékeikről.
  • A tagállamok 2022. április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a 2020-ig teljesítendő nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseik megvalósításáról.

E-platform:

A Bizottság e-platformot hoz létre a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében. A Bizottság az e-platformot arra használja, hogy megkönnyítse a jelentésekhez, a végleges integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekhez és azok frissített változataihoz, valamint a 15. cikkben hivatkozott hosszú távú stratégiákhoz való nyilvános online hozzáférést. A platform 2020. január 1-jén kezdi meg működését.

XIV. A jelenlegi klímajelentésből levont tanulságok (ÜHG előrejelzések és éghajlati politikák és intézkedések) - Magdalena Jóźwicka, EEA

Az előadásból megtudhattuk, hogy 2017-ben:

  • 29 ország nyújtott be az üvegházhatást okozó gázok előrejelzésére vonatkozó adatokat
  • 28 ország nyújtott be klímapolitikai intézkedések kapcsán adatokat.
  • Több mint 1500 intézkedés és politika szerepelt a jelentésekben.

Magdalena Jóźwicka MMR jelentéssel kapcsolatos fő üzenetei:

  • Átfogó tagállami jelentések az előrejelzésekről és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére vonatkozó politikákról és intézkedésekről.
  • A jelentett információk jól strukturáltak, minőségellenőrzöttek, rendszeresen frissülnek és nyilvánosan hozzáférhetők.
  • Néhány országban már zajlik az éghajlat és az energia integrációja.
  • A jelentett információk minősége folyamatosan javul.
  • A politikai hatások, a költségek és az előnyök továbbra is alulripoltáltak.

XV. Integrált jelentések: Lehetőségek és kihívások az éghajlat és az energia előrejelzései, valamint politikák és intézkedések tekintetében – Justin Goodwin, Katrina Young, Aether & Mihai Tomescu, EEA

Az előadás fókuszában az integrált jelentések álltak. Ennek kertében áttekintésre kerültek az integrált jelentésekből adódó lehetőségek és kihívások is. A prezentáció a 2017-es integrált klíma és az energia projekciók a gyakorlatban c. jelentésre épült („Integrating Climate and Energy Projections in Practice 2017). Az integrált jelentéstétel szükségessége több okkal is magyarázható:

  • a cselekvésekre vonatkozó nemzeti döntéshozatali mechanizmusok összekapcsolása
  • a tudatosság, a bizalom és a megértés javítása összehasonlítható, elemezhető, átlátható, megbízható beszámolókon keresztül
  • A jelentéstétel adminisztratív terheinek (kettős) csökkentése.

Főbb megállapítások:

  • Az európai klímaváltozásra, az energiarendszerekre és a környezet javítására irányuló intézkedésekre kétségtelenül szükség van.
  • Az éghajlatra, az energiára (és a környezetre) irányuló cselekvések nagyon szorosan kapcsolódnak sok társelőnyhöz és néhány konfliktushoz.
  • A jó minőségű integrált jelentés segíteni fogja az érdekelt feleket az előnyök maximalizálása és a konfliktusok elkerülése érdekében.
  • A közös struktúrák, sablonok és nómenklatúrák javítják az adatok minőségét és használhatóságát.
  • Az Energia Unió keretében történő jelentéstétel lehetőséget teremt arra, hogy átlátható, magas minőségű adatokat szolgáltassunk a döntéshozók számára.

XVI. Integrált előrejelzések, jelentések és politikák: kihívások és lehetőségek Hollandiában - Martijn Verdonk, RVO

A holland integrált előrejelzések, jelentések és politikák kapcsán képet alkothattunk attól, hogy a hollandok miként látják az integrált jelentéstételből eredő kihívásokat, illetve az abból származó lehetőségeket. Az előadó előszőr a holland éghajlat- és energiapolitika kereteit mutatta be. Ennek kapcsán megtudtuk, hogy egy 2017-es koalíciós megállapodás értelmében 2030-ig 49% -os ÜHG-csökkentés van tervezve. Hollandiában hangsúlyos szerepet kap az együttműködés mind a politikai döntéshozatal, mind az előrejelzések, mind a jelentéskészítés kapcsán. Azt is megtudtuk, hogy az új keretrendszerben (2020 után) az éghajlatváltozásról szóló törvény új irányítási rendszert biztosít.

A holland NEKT előkészületei folyamatban vannak. Ennek kapcsán Martijn Verdonk beszámolt az alábbiakról:

1. A politikák és intézkedések meghatározása az alábbiak szerint történik:

  • A fenntartható növekedésről szóló energiaügyi megállapodás (2013);
  • Koalíciós megállapodás (2017);
  • Éghajlat-változási megállapodás (folyamatban lévő munka),
  • Éghajlat-változási törvény;
  • Nemzeti adaptációs stratégia stb.

2. A tervezett politikák és intézkedések hatásvizsgálata:

  • A hatáspolitikák és intézkedések az éghajlatváltozási megállapodás közelgő értékelésén alapulnak majd.
  • A végleges NEKT a 2019-es Nemzeti Energia Kitekintést (National Energy Outlook 2019 fogja alapul venni a frissített előrejelzésekhez és a hatásvizsgálathoz.

Végezetül az előadó összegezte a lehetőségeket és a kihívásokat:

Lehetőségek:

  • A politikák kidolgozása, előrejelzések és jelentéskészítés erős koalíciót eredményezhet.
  • Az integrált előrejelzések az integrált politikai döntéshozatalt támogatják, és segítenek a jelentések és jelentéstétel egyszerűsítésében.
  • Az intézményi (újra) szervezés javíthatja az integrált politikai döntéshozatalt, előrejelzéseket és jelentéstételt.

Kihívások:

  • Integrált politikák: A nemzeti célok, definíciók, folyamatok stb. nem mindig igazodnak az EU politikáihoz.
  • Integrált előrejelzések: Az energia és az éghajlati területeken túli rendszerhatárok? Az egyes PAM-ok és a politikai interakciók hatásai?
  • Monitoring: megfelelő módszerek és adatok biztosítása elfogadható költségek mellett.

XVII. Az energia és az éghajlatváltozás integrációjának kihívásai és lehetőségei - Eric De Brabanter

A luxemburgi Eric De Brabanter az energia és az éghajlatváltozás integrációjának kihívásairól és lehetőségeiről beszélt.

Főbb megállapítások:

  • Az ágazatspecifikus elemzéseken alapuló jelenlegi projekciós keretrendszer korlátozott mértékben képes az éghajlat-energia kérdésének összetettségét és integrált természetét megragadni.
  • A jelenlegi éghajlat-változási cselekvési tervben felsorolt törekvések nagymértékben tükrözik az energiával kapcsolatos stratégiákban és tervekben javasolt intézkedéseket, míg az energiahatékonysággal és a megújuló energiákkal kapcsolatos meglévő nemzeti stratégiák és tervek nem integrálják vagy nem tükrözik más vonatkozó szakpolitikai területeket.
  • Az érzékenységvizsgálatok és bizonytalansági értékelések még nem teljesültek. Ezen elemzések végrehajtása szükséges az Energia Unió 5 dimenziójára vonatkozóan.
  • Modellezési kérdések: makro-mikro és fordítva, általános egyensúlyi vs. részleges / ágazati egyensúlyi modellek.
  • A regionális együttműködést jobban be kell vonni és elemezni kell. Luxemburg aktív: Kormányközi kezdeményezés Belgiummal, Hollandiával, Németországgal, Franciaországgal, Ausztriával és Svájccal, melynek célja a szomszédos országok közötti együttműködés javítása a nemzeti energiapolitikák főbb döntéseivel kapcsolatban a potenciális transznacionális hatások érvényesítése céljából.
  • Az időkorlátok és határidők meglehetősen nagy kihívást jelentenek egy olyan kis ország számára, mint Luxemburg, mivel nem áll rendelkezésre elegendő humán erőforrás ahhoz, hogy rövid idő alatt magas szinten teljesíteni tudjon az ország minden feladatot.
  • Intézményi kihívások: Hogyan lehet összehozni a különböző hátterű és munkamódszerű embereket a feladat kapcsán?
  • Az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos jelentések hatékony integrációjára talán a e-jelentéstételi platform a válasz?
  • Meg kell őrizni az MMR jelentéstételi követelményeket. Az MMR-rel kapcsolatos gyakorlat kiterjesztése az energiajelentésre több előnnyel járhat: átláthatóság, pontosság, teljesség, összehasonlíthatóság, konzisztencia.

XVIII. Az EEA éghajlat- és energiaügyi platformja – Suzanne Dael, EEA

Az előadás azzal indult, hogy ismertette az előadó az EEA szerepét a Governance kapcsán: A 35. cikk értelmében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti a Bizottságot munkájában az energiahatékonyság és a dekarbonizációs dimenzió kapcsán.

Ezt követően az energia unió irányításának e-platformjáról volt szó. A platform célja:

  • a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció elősegítése;
  • a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása;
  • az információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítésem, a Bizottság ui. az e-platformot arra használja, hogy megkönnyítse a jelentésekhez, a végleges integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekhez való nyilvános hozzáférést.
  • Az e-platform 2020. január 1-jén kezdi meg működését.

Kérdés, hogy miként épüljön fel a platform, s az egyes felhasználók (szakértők, haladó felhasználók, nagyközönség) számára milyen mélységben kerüljön az információ átadásra.

A e-platform kialakítási projektjének részletei:

  • Időkeret: 2018-2021: 2018: Prototípus előkészítése és prezentáció; 2019-2020: A rendszer; 2021: A rendszer elindítása és az első jelentéstétel.
  • Upstream fejlesztés (jelentéskészítés) - riportálás
  • Downstream fejlesztés – terjesztés (A felhasználói igények felmérése által nyújtott tájékoztatás fejlesztése.)
  • Új elemzések készítése.
  • Kérdőíves felmérés folyamatban van azzal a céllal, hogy a véleményeket, igényeket minél jobban be tudják építeni a platformba. Eddig kb. 650 értékelhető válasz érkezett. (511 kérdőív került teljesen kitöltésre.) (még nyitott a kérdőív: http://bit.ly/climate-study )

XIX. A tiszta energia előrehaladás nyomon követése - IEA

Főbb gondolati elemek:

  • Három évi stagnálás után a globális széndioxid-kibocsátás 2017-ben ismét emelkedett.
  • Technológiák széles köre szükséges a fenntarthatósági célok eléréséhez, nevezetesen az energiahatékonyság (44%-ban járulhat hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez), a megújuló energiaforrások (35%-ban járulhat hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez), a CCUS (9%-ban járulhat hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez), a nukleáris (6%-ban járulhat hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez) energia, stb.
  • Az IEA olyan kulcsfontosságú mutatókat dolgozott ki, amelyek tükrözik a legfontosabb rövid távú intézkedéseket, s amire a politikai döntéshozók a hosszú távú tisztaenergia-átállások tervezése során összpontosíthatnak.
  • A megújuló energiaforrások 2017-ben a legmagasabb növekedési ütemet produkálták.
  • A Solar PV 2017-ben rekord növekedést mutatott.
  • A szárazföldi szélerőmű-kapacitások 2017-ben 10% -kal csökkentek, ami a csökkenés második évét jelzi; a vízenergia kiegészítések is csökkentek az elmúlt négy egymást követő évben.
  • A nagyszabású CCUS projektek globális portfóliója 2017-ben tovább bővült.
  • Az EV szektor növekedett. A közúti elektromos személygépkocsik száma 2017-ben 3 millióra nőtt, bár még mindig a globális gépjárműflotta mindössze 0,3% -át képviselik
  • A közlekedési bioüzemanyagok messze nem érik el potenciáljukat. A közlekedési bioüzemanyagok előállítása 2017-ben 2% -kal nőtt.
  • A hűtés a villamosenergia-kereslet növekedés fő eleme.
  • Az energiatárolás terén gyorsabb fejlődés szükséges.
  • A 38 tiszta energia technológia közül 4 már jó úton halad, 23 fejlesztésre szorul, 11 pedig még pályán kívül van.

Kiscsoportos megbeszélések

A beszélgetések a következő kérdésekre fókuszáltak:

  • Riportálási tapasztalatok.
  • Mi a legjobb módja az éghajlat és az energia tudás terjesztésére a következő célcsoportok esetében? szakértők, haladó felhasználók, nagyközönség
  • Milyen információkat kell szolgáltatni az éghajlatra és az energiára vonatkozóan? Ennek kapcsán
  • Hogyan támogathatja az információs platform a tagállamok, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti kommunikációt?

A kérdések kapcsán az alábbi javaslatok fogalmazódnak meg:

  • A platformnak jól strukturáltnak, könnyen áttekinthetőnek kell lennie. 
  • Jól funkcionáló kereső funkció szükséges.
  • Az adatok legyenek összehasonlíthatók.
  • Az adatoknak, információknak meg kell felelniük az időszerűség, a teljesség, a konzisztencia és az átláthatóság elvének is.
  • Az adatok magyarázata is fontos lehet esetenként (mit is értünk adott információ alatt, mit is veszünk számításba egy-egy adatközlés kapcsán.)
  • Interaktív oldal.
  • Kétirányú kommunikációs is lehetővé tevő platform kerüljön kialakításra.

nagyközönség kapcsán:

  • Könnyen értelmezhető információk szükségesek.
  • Vizuális tájékoztatás. Ábrák és diagramok.
  • Viszonylag kevés szám.
  • Rövid szöveges tartalmak.
  • A lényegre történő fókuszálás.
  • Probléma: milyen nyelven lesz az információ megosztva?
  • Probléma: Érdekli e az embereket a más országok jelentése. Elsősorban mindenkit a saját kis környezete érint.
  • Hasznos lehet a tudás és a bevált gyakorlatok megosztása a költséghatékony módszerek értékeléséhez

A fókuszt inkább a haladó felhasználók és a szakértők jelenthetik. Valószínűleg ők lesznek az igazi felhasználók.

A haladó felhasználók számára már részletesebb és szakmaibb adatok és információs is közölhetők.

A szakértői szint részletes, szakmai tartalmak befogadására is alkalmas. Ám itt is törekedni kell a relevanciára, ill. a még kezelhető információmennyiség biztosítására. Különösen fontos a pontosság és a megbízhatóság. Részletes, összefüggéseket feltáró, magyarázatokkal ellátott szöveges elemzések.