2018. szeptember 11-12-én Koppenhágában zajlott az EIONET Energia és környezet Referencia Központok képviselőinek ülése. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.
I. Az EU klímapolitikájának jövője - Hans Bergman, Európai Bizottság
ÜHG célok:
A Párizsi megállapodás célja az, hogy a globális átlaghőmérsékletet-emelkedés 2°C alá, az iparosodás előtti szint alá kerüljön, és törekedni kell arra, hogy a növekedést 1,5°C-ra korlátozzuk.
Hosszú távú üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló stratégia: A Párizsi Megállapodás nyomon követése során a Bizottság kijelentette, hogy analitikus alapot kíván készíteni a szükséges gazdasági és társadalmi átalakítások mélyreható elemzéséhez. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2019 első negyedévéig terjesszen elő javaslatot a hosszú távú uniós üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló stratégiára a párizsi megállapodással összhangban, figyelembe véve a nemzeti terveket. A Bizottság ígéretet tett arra, hogy bemutatja ezt a tervet idén novemberben, a COP 24 előtt.
Az új stratégia lehetséges tartalma:
Célok:
Az érintettek bevonása, pl.:
II. Tiszta Energia Csomag (Clean Energy Package) – Vasco Ferreira
A Bizottság 2016-ban egy jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekből álló csomagot adott ki Tiszta energia minden európainak címmel. A csomag célja az energiaunió megvalósítása, és kiterjed az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására, a villamosenergia-piac kialakítása, a villamosenergia-ellátás biztonságára és az energiaunió irányításának szabályaira. A csomag elemei közül lényegében elfogadásra kerültek az alábbiak:
Az Energiaunió irányításáról szóló rendelet (Governance) a nemzeti klíma-energia tervek és jelentések egyszerűsítésére, összehangolására vonatkozó rendelet, amely tervezéssel és a tervek bizottság általi nyomon követésével biztosítja a 2030-as energia és klíma célok megvalósítását.
A belső energiapiac kiteljesítése érdekében a Bizottság intézkedéseket javasolt a villamos energiáról szóló irányelv, a villamos energiáról szóló rendelet, valamint a kockázatokra való felkészülésről szóló rendelet formájában is. Ezek tárgyalása jelenleg is folyamatban van.
Végül meg kell említeni az energiapiac szabályozása kapcsán az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökséget (ACER) érintő szabályozást. 2016. november 30-án a Bizottság rendeletre irányuló javaslatot terjesztett elő az ACER megreformálása érdekében, hogy hogy erősödjék a nemzeti szabályozó szervek fellépéseinek koordinálásában játszott fő szerepe.
A megújuló célszám kapcsán a hiány (gap) „kitöltésére” kérdezett rá egy jelenlévő. Az előadó elmondta, hogy egy erre a célra kifejlesztett formula megmondja, mit kellene a tagállamnak teljesíteni a cél érdekében. Az előadás végül kitért a NEKT-re, annak tartalmára, az öt dimenziójára, szerkezetére, felépítésére is.
III. Az erőforrás-hatékony és körkörös gazdaság lehetősége az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra - Giulia Rosato, DG Environment
Ez a prezentáció kísérletet tett annak bizonyítására, hogy szisztematikusabb átmenetre van szükség a párizsi megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a körkörös gazdaság fontosságára hívta fel a figyelmet.
A körforgásos gazdaság intézkedései 2050-ig évente 56% -kal (300 millió tonnával) csökkenthetik az EU ipari kibocsátását. Globálisan a csökkenés évente 3,6 milliárd tonna lehet ugyanebben az időszakban. Ezzel szemben a hagyományos (nem körforgásos) anyaggyártásból származó kibocsátás még az energiahatékonyság javulása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia gyors bevezetése mellett is 6500 Gt lesz. Környezeti és erőforrás-hatékonysági megközelítés tehát nélkülözhetetlen az éghajlati céljaink eléréséhez.
A Bizottság arra törekszik, hogy a körkörösséget beágyazza az új termékek és az általuk készített anyagok tervezésébe. A 2016-2019-es ökocímkézési munkaterv meghatározza, hogy a környezetbarát tervezés hogyan járuljon hozzá a körkörös gazdaság célkitűzéseihez: a tartósságra, a javíthatóságra, a termékekre vonatkozó információkra, valamint az egyszerű újrafelhasználásra és újrahasznosításra összpontosítva.
A jobb hulladékgazdálkodás is segít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. Hulladékból energia!
Az energiatakarékosság növelésére a bevált energiahatékonysági eljárások az alábbiak:
Az élelmiszer-hulladékok önmagukban az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának mintegy 8%-át adják. Az EU által módosított hulladékjog szabályozás (2018. május 30.) felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában.
A műanyagok gyártása és égetése is komoly probléma. Az összes globális műanyaghulladék újrahasznosítása évi 3,5 milliárd hordó olajegyenértékű energia-megtakarítást eredményezhet.
Jelentős beruházások szükségesek a hulladékgazdálkodási infrastruktúrában az újrahasznosítás szükséges szintjének biztosítása érdekében. A körkörös gazdaság az erőforrás-hatékonyság (az anyagi és az energiával összefüggően is) javításával és a hulladékmennyiség csökkentésével - olyan intézkedések révén, mint az újrafelhasználás, az újrafeldolgozás és az újrafeldolgozás - jelentősen csökkentheti az erőforrás-felhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szisztematikus gondolkodás és a politikai integráció kiemelkedő fontosságú a megfelelő politikai döntéshozatalhoz.
IV. A megújuló energiaforrások globális költségei és az energiaágazat átalakítása – Pablo Ralon, IREANA
Az előadás az IRENA rövid bemutatásával kezdődött. Ezt követően a megújuló erőforrások térnyeréséről kaptak a résztvevők tájékoztatást. A bruttó energiatermelés majdnem megduplázódott és a megújuló energia adja ma a villamos energia termelés 85%-át. A napenergia és a szélenergia szerepe meghatározóvá vált. Ezzel együtt az egész energiaszektor átalakulóban van.
A megújulók költsége egyre kedvezőbb. Az EU költséghatékony módon duplázhatja meg a megújuló energia részesedését 2030-ig, hiszen:
Az előadó kitért az energiatárolás témakörére is. Fő hajtóerőként említésre került pl, megújulók növekvő aránya és az elektromobilitás is. Továbbá a mikrogridek is említésre kerültek.
A különböző alkalmazások, tárolási technológiák és a telepíttetési költségek akár 50-66% -kal is csökkenhetnek 2030-ra.
V. Retrospektív nézet a 2020-as RES és EE jelentésről: nemzeti pályák, előrejelzések és célmeghatározási folyamat, Portugália - Carla Aleixo Martins
A portugál energiapolitika célja az ágazat versenyképességének erősítése, amely a fenntarthatóság három pillérének nagyobb egyensúlyát eredményezi.Fő célok:
Portugáliában az importfüggőség javul. A megújulok aránya az energiamixben: 28% (2016). Ennek 45%-a biomassza, 25%-a vízenergia. 2020-as célszám: 31%. 2030-ra még nincs célszám. Célok elérését szolgáló eszközök:
A portugál NEKT kialakítása folyamatban van. A célok egyeztetése folyik. További részlet nem került közlésre.
VI. Retrospektív nézet a 2020-as megújuló és energiahatékonysági jelentésről, SZLOVÉNIA - Matjaž Česen Barbara Petelin Visočnik Andreja Urbančič, Jožef Stefan Institute Energy efficiency centre
Előbb a szlovén energiapolitikáról kaptunk képet:
Majd a szlovén klímapolitika rövid ismertetése következett:
2020-as célok:
Jelentés:
Energiahatékonyság kapcsán: NEEAP - évente.
Megújuló kapcsán: NREAP - kétévente.
ÜHG kapcsán:
LIFE Klíma pályázat 2050:
VII. EEA energiaügyi mutatók - Rob William, Trinomics
Amennyiben rengeteg adatunk van, szükséges azokból a legrelevánsabb, leginkább célhoz vezető adatok, tényezők kiválasztása. Mutatók 3 lépésben törtnő kiválasztásának menetét ismertette az előadó.
1. lépésben minden mutató összegyűjtésre kerülhet. Jelen példa esetben 76 létező és új mutató került azonosításra több forrásból (Eurostat, nemzeti források, DG ENER, OECD, EEA), három kategóriára összpontosítva: Energiafogyasztás és -hatékonyság; Decarbonizáció; Az energiahálózat fenntarthatósága
2. lépés: Ebből a halmazból a legfontosabb mutatók kiválasztása pl. egyfajta pontozási eljárással lehetséges. Ennek során az alábbi szempontok lettek figyelembe véve: Fontosság; Más EEA-mutatókkal való párhuzamosság; Egyéb más mutatókkal való összeegyeztethetőség (DG ENER, IEA)
3. lépés: Átfogó mutatószám (módszer, elérhetőség, frissíthetőség). Újabb szelektálás az adtok körének további szűkítésére 4 lépésben:
VIII. Tervezett EEA-munka: energia a SOER-ben - Mihai Tomescu, EEA
Átfogó értékelés a múltbeli tendenciákról és jövőbeli kilátásokról. A SOER tájékoztat a szakpolitikák végrehajtásáról, és tükrözi a szakpolitikák, a tudás, a befektetések és az újítások újraszervezésének lehetőségeit. A SOER 2020: három fő része került ismertetésre:
1) rész: Európa releváns szakpolitikai kereteinek és hosszú távú fenntarthatósági céljainak bemutatása, valamint az európai-globális kontextus és tendenciák bemutatása.
2) Az uniós környezetpolitikai célok elérésének értékelése a 2020-2030-as időszakban. Tartalmazza mind a tematikus, mind az ágazati felméréseket. Energia, mint ágazat jelenik meg.
3) rész: Szisztematikus nézetek a fenntarthatóságról
IX. Tervezett EEA-jelentés: "Az európai energia rendszer adaptációs kihívásai és lehetőségei: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszer felé tartó átmenet megkönnyítése” - Hans-Martin Füssel, EEA
Az európai energia rendszer kihívásai:
1. Geopolitikai kihívások:
2. Intézményi kontextus:
3. A tervezett EEA-jelentés célja
4. A tervezett EEA-jelentés tartalma:
5. A tervezett EEA-jelentés kidolgozása:
X. Az EU energiapolitikájából származó előnyök, az EEA területén folyó munka - Ils Moorkens / Tom Dauwe, EEA
Az előadás három területre fókuszált:
1. A megújuló energiák hatása az energiafüggőségre Ábra: A megújulók hatása a gáz importfüggőségre: Az uniósországok rangsorában az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország áll az élen. A lista végén Málta állt, ami alig maradt el Ciprustól. Magyarország a középmezőnyben szerepelt.
2. Az Energiahatékonyság hatása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. 2005 és 2015 közötti változást szemléltető diagram került bemutatásra a prezentáció alkalmával. E szerint a CO2 kibocsátás 3.190 Mtoe-ről 2.582 Mto-re mérséklődött. A legerősebb hatással erre a változásra az energiaintenzitás javulása volt. Ez a tényező 311 mtoe CO3 csökkenést eredményezett.
3. A megújuló energia hatása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására.
XI. Dr Hans Bruyninckx előadása (EEA)
Főbb gondolatok:
XII. Hosszú távú stratégiák, kapcsolódva a NEKT-hez és a párizsi célokhoz - Hans Bergman, Európai Bizottság
Az eladás központi témái a hosszú távú stratégiák és célkitűzések voltak. Ennek keretében az előadó először áttekintést adott a Párizsi Megállapodás céljairól. Ezt követően az EU ÜHG csökkentésre irányuló útiterve került bemutatásra. A továbbiakban az alacsony széndioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiákról volt szó. Az MMR 2021. január elsejével megszűnik. Az MMR alatti kötelezettségek azonban nagyon hasonló formában fognak megjelenni a NEKT alatt is.
A Governance rendeletből származó tagállami hosszú távú stratégiaalkotási feladatok részletesen ismertetésre kerültek. Az előadó a rendelet alapján elkészítendő stratégia fő elemeit is összefoglalta, illetve összegezte a stratégia által lefedendő kiemelet területeket is. A Bizottság képviselője azt is elmonda, hogy a tagállamoknak 2020. január 1-jéig, majd 2029. január 1-jéig, azt követően pedig 10 évente el kell készíti a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú stratégiáját.
A tagállamoknak szükség esetén e stratégiákat ötévente aktualizálniuk kell. A tagállamoknak a NEKT-ben be kell mutatni a terv elkészítésének folyamatát, a nemzeti célokat és célkitűzéseket, az azok elérését szolgálót intézkedéseket és szakpolitikákat, a jelenlegi helyzetet, valamint projekciókat, valamint az intézkedések hatástanulmányát.
A NEKT template is bemutatásra került. A dimenziók és az azokhoz kapcsolódó célokról is szó volt:
1. Dekarboizáció:
a. ÜHG kibocsátás csökkentése – nem ETS célok (Erőforrás megosztásról szóló rendelet / „Effort Sharing Regulation”) ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás (a 2021 és 2030 közötti terv tekintetében a 2030-as keret szerinti arra vonatkozó cél, hogy az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest)
b. A megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való, tagállamok által tervezett részaránya 2030-ban mint nemzeti hozzájárulás a 2030-ra kitűzött, legalább 32%-os kötelező uniós szintű cél eléréséhez
2. Energiahatékonyság: Indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás az EU-s célhoz (2030-ra 32,5%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez).
3. Energiabiztonság: Nemzeti célkitűzések az energiabiztonság tekintetében (diverzifikáció javítása és importfüggőség csökkentése)
4. Belső energiapiac erősítése, az összekapcsoltság javítása
5. Kutatás-fejlesztés és versenyképesség
A célok mellett az azok elérését szolgáló szakpolitikák és intézkedések, valamint a regionális együttműködés fontosságára is felhívta a Bizottság a figyelmet. Kiemelésre került továbbá, hogy fontos az érintettek széles köre bevonódon, illetve a szinergia minél magasabb szinten érvényesüljön!
A NEKT kapcsán Hans Bergman felhívta a figyelmet a benyújtási határidőkre is: a tervezet benyújtási határideje 2018. december 31. A végleges terv esetében 2019. december 31. a határidő.
XIII. Energia Uniós irányítás: a helyzet és a következő lépések Energia Uniós irányítás: a helyzet és a következő lépések - Paula Pinho DG Energy, Unit A1
A rendelet célja és hatásköre:
NEKT megalkotását írja elő a tagállamok számára. Ebben a nemzeti célokat és célkitűzéseket, valamint a tervezett politikákat és intézkedéseket kell közölni az Energiaunió öt dimenziója mentén. Ennek kapcsán lásd a fentebb írtakat.
További fontos elemek:
Fontos lépések:
1. NEKT megalkotása: - NEKT-tervezet benyújtási határideje: 2018. december 31. - Végleges NEKT elkészítésének határideje: 2019.december 31.
2. Nemzeti előrehaladási jelentések (2023-tól kétévente)
3. Európai Bizottság általi monitoring
A Governance rendelet teljes egészében integrálja a meglévő MMR rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy teljesítse az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti jelentéstételi kötelezettséget. Az MMR-t 2021. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni.
A NEKT szerkezete ebben az előadásban is bemutatásra került. Erről is lásd a fentebb írtakat.
Jelentéstétel:
E-platform:
A Bizottság e-platformot hoz létre a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében. A Bizottság az e-platformot arra használja, hogy megkönnyítse a jelentésekhez, a végleges integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekhez és azok frissített változataihoz, valamint a 15. cikkben hivatkozott hosszú távú stratégiákhoz való nyilvános online hozzáférést. A platform 2020. január 1-jén kezdi meg működését.
XIV. A jelenlegi klímajelentésből levont tanulságok (ÜHG előrejelzések és éghajlati politikák és intézkedések) - Magdalena Jóźwicka, EEA
Az előadásból megtudhattuk, hogy 2017-ben:
Magdalena Jóźwicka MMR jelentéssel kapcsolatos fő üzenetei:
XV. Integrált jelentések: Lehetőségek és kihívások az éghajlat és az energia előrejelzései, valamint politikák és intézkedések tekintetében – Justin Goodwin, Katrina Young, Aether & Mihai Tomescu, EEA
Az előadás fókuszában az integrált jelentések álltak. Ennek kertében áttekintésre kerültek az integrált jelentésekből adódó lehetőségek és kihívások is. A prezentáció a 2017-es integrált klíma és az energia projekciók a gyakorlatban c. jelentésre épült („Integrating Climate and Energy Projections in Practice 2017). Az integrált jelentéstétel szükségessége több okkal is magyarázható:
Főbb megállapítások:
XVI. Integrált előrejelzések, jelentések és politikák: kihívások és lehetőségek Hollandiában - Martijn Verdonk, RVO
A holland integrált előrejelzések, jelentések és politikák kapcsán képet alkothattunk attól, hogy a hollandok miként látják az integrált jelentéstételből eredő kihívásokat, illetve az abból származó lehetőségeket. Az előadó előszőr a holland éghajlat- és energiapolitika kereteit mutatta be. Ennek kapcsán megtudtuk, hogy egy 2017-es koalíciós megállapodás értelmében 2030-ig 49% -os ÜHG-csökkentés van tervezve. Hollandiában hangsúlyos szerepet kap az együttműködés mind a politikai döntéshozatal, mind az előrejelzések, mind a jelentéskészítés kapcsán. Azt is megtudtuk, hogy az új keretrendszerben (2020 után) az éghajlatváltozásról szóló törvény új irányítási rendszert biztosít.
A holland NEKT előkészületei folyamatban vannak. Ennek kapcsán Martijn Verdonk beszámolt az alábbiakról:
1. A politikák és intézkedések meghatározása az alábbiak szerint történik:
2. A tervezett politikák és intézkedések hatásvizsgálata:
Végezetül az előadó összegezte a lehetőségeket és a kihívásokat:
Lehetőségek:
Kihívások:
XVII. Az energia és az éghajlatváltozás integrációjának kihívásai és lehetőségei - Eric De Brabanter
A luxemburgi Eric De Brabanter az energia és az éghajlatváltozás integrációjának kihívásairól és lehetőségeiről beszélt.
Főbb megállapítások:
XVIII. Az EEA éghajlat- és energiaügyi platformja – Suzanne Dael, EEA
Az előadás azzal indult, hogy ismertette az előadó az EEA szerepét a Governance kapcsán: A 35. cikk értelmében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti a Bizottságot munkájában az energiahatékonyság és a dekarbonizációs dimenzió kapcsán.
Ezt követően az energia unió irányításának e-platformjáról volt szó. A platform célja:
Kérdés, hogy miként épüljön fel a platform, s az egyes felhasználók (szakértők, haladó felhasználók, nagyközönség) számára milyen mélységben kerüljön az információ átadásra.
A e-platform kialakítási projektjének részletei:
XIX. A tiszta energia előrehaladás nyomon követése - IEA
Főbb gondolati elemek:
Kiscsoportos megbeszélések
A beszélgetések a következő kérdésekre fókuszáltak:
A kérdések kapcsán az alábbi javaslatok fogalmazódnak meg:
nagyközönség kapcsán:
A fókuszt inkább a haladó felhasználók és a szakértők jelenthetik. Valószínűleg ők lesznek az igazi felhasználók.
A haladó felhasználók számára már részletesebb és szakmaibb adatok és információs is közölhetők.
A szakértői szint részletes, szakmai tartalmak befogadására is alkalmas. Ám itt is törekedni kell a relevanciára, ill. a még kezelhető információmennyiség biztosítására. Különösen fontos a pontosság és a megbízhatóság. Részletes, összefüggéseket feltáró, magyarázatokkal ellátott szöveges elemzések.