Az éghajlatváltozás fokozódó negatív hatásai miatt várhatóan csökken a növény- és állattenyésztés, sőt egyes déli és mediterrán részeken abba is maradhat - áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ma közzétett jelentésében. A tanulmány szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást az Európai Unió mezőgazdasági ágazatának kiemelt prioritásként kell kezelni, ha az olyan szélsőséges eseményekkel szembeni ellenálló képességet kíván javítani, mint az aszály, a hőhullámok és az áradások.
Az éghajlatváltozás fokozódó negatív hatásai miatt várhatóan csökken a növény- és állattenyésztés, sőt egyes déli és mediterrán részeken abba is maradhat - áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) ma közzétett jelentésében. A tanulmány szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást az Európai Unió mezőgazdasági ágazatának kiemelt prioritásként kell kezelni, ha az olyan szélsőséges eseményekkel szembeni ellenálló képességet kíván javítani, mint az aszály, a hőhullámok és az áradások.
Az éghajlatváltozás miatt új rekordokat állítanak szerte a világon, és ennek a változásnak a káros következményei már érintik a mezőgazdasági termelést Európában, különösen délen. Némi haladás ellenére még sok további tennivalót kell tenni annak érdekében, hogy maga az ágazat alkalmazkodjon. Különösen a gazdaságok, farmok szintjén, és a jövőbeli EU politikák szintjén kell úgy tervezni, hogy az megkönnyítse és felgyorsítsa az ágazat átalakulását.
Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai már most is érzékelhetőek Európában. A szélsőséges időjárási viszonyok, ideértve a közelmúltbeli hőhullámokat az EU számos részén, gazdasági veszteségeket okoznak a gazdáknak és az EU mezőgazdasági ágazatának. A jövőbeli éghajlatváltozásnak lehet pozitív hatása is, mint amilyen a hosszabb növekedési időszak és a megfelelőbb terményviszonyok, ám ezeket ellensúlyozza az ágazatot negatívan érintő extrém események növekedése.
Az EEA „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az európai mezőgazdasági ágazatban” című jelentése szerint ezek a káros hatások várhatóan növekedni fognak a várható éghajlatváltozás miatt. A jelentés áttekintést ad arról is, hogy az EU szakpolitikái és programjai hogyan kezelik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, és példákat is ad megvalósítható és sikeres alkalmazkodási intézkedésekről. Az EEA értékelése összhangban áll az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) nemrégiben az éghajlatváltozásról és a földről szóló jelentésének legfontosabb üzeneteivel („Climate Change and Land").
„Az éghajlatváltozás miatt új rekordokat állítanak szerte a világon, és a változás káros hatásai már érintik a mezőgazdasági termelést is Európában, különösen délen. Némi előrelépés ellenére még sok a tennivaló az ágazat alkalmazkodásáért, különösen az egyes gazdaságok szintjén. A jövőbeli EU szakpolitikákat úgy kell megtervezni, hogy azok megkönnyítsék és felgyorsítsák az ágazat átalakulását”- mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
Az éghajlati hatások gyengébb betakarításhoz és magasabb termelési költségekhez vezettek, amelyek Európa egyes részein befolyásolták a tenyésztett termékek árát, mennyiségét és minőségét – különösen a déli területeken. Noha az éghajlatváltozás várhatóan javítja a növények termesztésének feltételeit Észak-Európában, Dél-Európában az ellenkezője igaz. A csúcsminőségű kibocsátási forgatókönyvet használó előrejelzések szerint a nem öntözött növények, például búza, kukorica és cukorrépa hozamai 2050-re Dél-Európában akár 50% -kal csökkennek. Ez 2050-re a mezőgazdasági üzemek jövedelmének jelentős csökkenését eredményezheti – nagy területi eltérésekkel.
Hasonló forgatókönyv szerint a mezőgazdasági területek értéke Dél-Európa egyes részein 2100-ra több mint 80% -kal csökken, ami földterületek elhagyását eredményezheti. Mindez a kereskedelem szokásait szintén befolyásolja, ami pedig befolyásolja a mezőgazdasági bevételeket. Noha az élelmiszerbiztonság Európában biztosnak látszik, a növekvő globális élelmiszer-kereslet az elkövetkező évtizedekben nyomást gyakorolhat az élelmiszerárakra - mondja a jelentés.
A helyi szintű alkalmazkodás alapvetően fontos
Az EEA legtöbb tagállamának érvényes nemzeti adaptációs stratégiái vannak. Noha ezek a stratégiák kiemelt ágazatként említik a mezőgazdaságot, csak néhány ország vezetett be alkalmazkodási intézkedéseket kifejezetten a mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan.
Az EU alkalmazkodási stratégiája () alapvetően befolyásolja az alkalmazkodási intézkedéseket Európában. Célja az alkalmazkodás általános érvényesítése a különféle EU szakpolitikákban, beleértve a közös agrárpolitikát (Common Agricultural Policy – Közös Agrárpolitika (KAP).
Az egyes gazdaságok szintjén az alkalmazkodásra gyakran nem kerül sor a finanszírozás hiánya, az alkalmazkodáshoz nyújtott politikai támogatás-, az intézményi kapacitás és az adaptációs tudás hiánya miatt. Az EEA jelentés hangsúlyozza, hogy további ismeretekre, innovációra és tudatosságnövelésre van szükség a már rendelkezésre álló alkalmazkodási intézkedések - például adaptált növények terjesztése, továbbfejlesztett öntözési technikák-, a szántóföldi szegélyek (field margins )-, az agrár-erdőgazdálkodás (agroforestry), a növénytermesztés diverzifikálása vagy precíziós gazdálkodás (precision farming ) hatékony fejlesztése érdekében (lásd az ábrát).
Ezeknek a gyakorlatoknak az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásának alacsonyabb szintjéhez; a terület-, a termőtalaj és a vízkészletek jobb kezeléséhez is vezetniük kell, amely viszont elősegíti a helyi ökoszisztémák és a biodiverzitás megőrzését. A jelentés azt is javasolja, hogy az EU-tagállamok a mezőgazdasági ágazatban kezeljék jobban az alkalmazkodást, például azáltal, hogy a KAP végrehajtása során növelik az alkalmazkodási intézkedések finanszírozását.
A mezőgazdaság az éghajlat változásának motorja is
Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében a mezőgazdasági ágazat döntő szerepet játszik. Az EU-ban az üvegházhatású gázok mintegy 10%-át a mezőgazdaság adja. Az állatok emésztéséből származó metán (CH4) adja a kibocsátások nagyobb részét; és az ammónia (NH3) és a szálló por (particulate matter, PM10) a mezőgazdaság két legfontosabb légszennyező anyaga. Noha a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátása 1990 óta csökkent; az ágazatnak még többet kell tennie annak érdekében, hogy hozzájáruljon az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-ig és 2050-ig szóló uniós célok eléréséhez.
Az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében Európának át kell alakítania élelmiszerrendszerét. Csökkenteni kell a műtrágyák-, a trágya tárolása-, és az állattenyésztésből származó mezőgazdasági kibocsátásokat. Ez a műtrágyahasználat-, a trágyakezelés hatékonyságának-, és az állattartás termelékenységének javításával érhető el - például tenyésztés útján. A fogyasztói magatartást is meg kell változtatni. Az étrend megváltoztatása, például kevesebb húsfogyasztás és az élelmiszer-pazarlás csökkentése is hozzájárul a további csökkentéshez.
A teljes angol nyelvű jelentés (Climate change adaptation in the agriculture sector in Europe) elérhető itt.
A nyitókép forrása: Climate change already affecting German farmers Korábbi cikkeink a témában: