Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából szerveztek konferenciát az Agrárminisztériumban 2019. június 19-én. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.
"minél nagyobb terület váljon öntözhetővé"
Kling Zoltán (Belügyminisztérium) megnyitó előadásában hangsúlyozta, hogy fontos a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium munkáinak szorosabb összehangolása annak érdekében, hogy minél nagyobb terület váljon öntözhetővé az országban.
2018-ban megtörtént az öntözési rendszerek felmérése, 2019-24 között 34,8 Mrd forint lesz ezek helyreállítására. A Magyarország Öntözésfejlesztési Stratégiájának elkészítéséről rendelkező kormányhatározatban (1744/2017. (X. 17.) Korm. határozat) a BM-hez rendelt feladatokat elvégezték (víztározás, vízvisszatartás, hatékony öntözéshez szükséges fejlesztések meghatározása).
A KEHOP-ban is vannak öntözéshez kapcsolható források. A 2020-ig tartó EU finanszírozási ciklusban is számos ágazati fejlesztés valósult meg (52 projekt, amiből 17 pl. vízszétosztó), komplex projektek 100 milliárd forint összértékben. Jogszabályváltozások is történtek (locsolási idény hosszabb lett, szolgálva a másodvetésűek elterjesztését és alkalmazkodva az éghajlatváltozáshoz; vízjogi engedély egyszerűsödött, igazgatási-szolgáltatási díj alól mentes lett; tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészlet járulékot fizetni stb.).
"a kukorica termesztése kockázatos"
Dr. Radics Kornélia (Országos Meteorológiai Szolgálat ) előadásában leszögezte, hogy a téma már nem a jövő, hanem a jelen. A világ átlaghőmérsékletének emelkedése az ipari forradalom előttihez képest elérte az 1 Celsius fokot. Erőteljesen emelkedik a CO2 koncentráció, melynek légköri lebomlása 150 év. A globális változások előrejelzését nehezíti, hogy nem tudjuk jövőbeli viselkedésünket – az átlaghőmérséklet emelkedése ezek függvényében 1,5 – 5 Celsius fok között mozoghat, árvizekkel, vízhiánnyal és erdőtüzekkel kiegészülve.
Európában 2018 a 3. legmelegebb nyár volt; itt 1,2 Celsius fok már az átlaghőmérséklet emelkedés. Az EU Bizottság jelentést készített a várható károkról a kritikus infrastruktúrában, amely említi a Kárpát-medencében várható aszályt. 2018 hazánkban a legmelegebb nyár volt 1901 óta; 1981 és 2018 között 1,76 Celsius fok volt az átlaghőmérséklet emelkedése (van ahol 2,08 Celsius fok). A 2010-es év volt a legcsapadékosabb, 2011 a legszárazabb év. A csapadékban hektikusság mutatkozik, a csapadékos napok száma 20-szal csökkent, az összefüggő száraz napoké pedig 4-gyel nőtt; összességében kevesebb az esős nap, intenzívebb csapadékkal.
2019 első öt hónapja esetében február-márciusban alig volt csapadék, míg májusban kétszer annyi, mint szokott lenni. Nő a szélsőségek veszélye. Melegedés várható nyáron; a tél bizonytalan, de valószínű a melegedés. Éves szinten a csapadék több lesz, akár 40%-kal – ez nyári csapadék csökkenést, és őszi csapadék növekedést fog jelenteni. Az extrém csapadék a nyári szezonba növekszik, az őszi intenzívebb lesz.
Szükség van vegetáció monitoringra és előrejelzésre, amihez ismerni kell a talajt, a légköri rendszereket és a talajfolyamatokat is. Magyarországon 750 meteorológiai mérőállomás működik, aszály-monitoring is van. Az aszálykockázat vizsgálatára az EU Duna-Régióban külön projekt is hamarosan elérhető lesz. A vegetáció-monitoring tesztfázisban van. Eddigi ismeretek szerint a kukorica termesztése kockázatos, a repce kicsit kevésbé biztonságos, az árpa és búza nem kockázatos.
"digitális vízgazdálkodás"
Láng István (Országos Vízügyi Főigazgatóság) előadásában elmondta, hogy a mezőgazdaságnak alapvetően fontos, hogy mikor, mennyit és mit öntözzön. 2010 és 2014 között az árvizek voltak a figyelem központjában (Sajó-Hernád 2010, Duna 2013, Mura 2014), új mértékadó árvízszintek születtek, mederkezelési tervek készültek. 2014 és 2018 között a mezőgazdaság került központba (belvíz, aszály, öntözési igénynövekedés), megszületett az aszálymonitoring, valós idejű vízkészlet gazdálkodás, belvízkezelés.
A technológiai fejlődés segít jó válaszokat, megoldásokat találni (több adat, összefüggések felismerése, egyidejű adatkezelés), a digitális vízgazdálkodást megvalósítani. Szükséges a belvízkezelési tömegszámítás, műholdas valós vízadatok és ezek alapján meghatározni a tárolás, a szivattyúzás és a talajművelés helyét.
Aszály monitoring előrejelzésre van szükség a követő indexek helyett (az újban a talajvíz adat hangsúlyos, részei még a meteorológiai adatok és a stressztényezők): Hungarian Drought Index, a talajtípus erős befolyásoló tényező (homok elengedi, agyag tartja a vizet). Mérik a talajnedvességet, talajhőmérsékletet hat szinten a talajban (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm) és felette hőmérsékletet, csapadékot, légnedvességet. Ezekből párolgás, vízkapacitás, vízhiány, víztöbblet számolható. 79 automata mér (az alföldi területeken), köztük interpolálják a valósághoz képest az adatot. A precíziós gazdálkodásnak ez nem elegendő pontosság, ezért a KITE helyi állomásokat használva pontosítja az adatokat. A rendszer itt működik: http://aszalymonitoring.vizugy.hu/
"a mezőgazdasági területek 2%-án van öntözés"
Tasnádi Gabriella (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) elmondta, hogy hazánk teljes mezőgazdasági területének jelenleg mindössze 2%-án van vízpótló öntözés. Vannak EU források vízvisszatartásra, korszerűsítésre és jó állapotú víztest esetén új öntözési rendszer kialakítására, valamint meliorációra.
Ennek ellenére sokan nem pályáznak, mert bonyolult, összefogást igényel, és a tőke- és információhiány is nehezíti a helyzetet. Az alacsony öntözési hajlandóság okai gazdaságiak és nem gazdaságiak egyaránt. A forrás főképp korszerűsítésre megy el. A cél: az öntözött területek nagyságát megduplázni, azaz 100 ezer hektárt bevonni. A tározás is fontos feladat.
"fenntartható, víz- és földgazdaságos mezőgazdaság"
Jelinek Gabriella (Belügyminisztérium) a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) munkájában megjelenő agrárvonatkozásokról beszélt. Az ICPDR kiindulópontja a CAP és a fenntartható agrárgazdaság útmutató, foglalkoznak vízgyűjtő gazdálkodással, felszíni víztestek állapotával. A kockázatokat terhelésenként (hidromorfológiai beavatkozás, vízszennyező anyag, szervesanyag szennyezés, tápanyag szennyezés) vizsgálják, cél az 1960-as évek szintjére visszajutni.
A mezőgazdaság jövedelmezősége, az agrárstruktúra változó az országokban, de mindenhol évi 2%-kal csökken a gazdálkodók száma. A tápanyagszennyezés a magasabb GDP-jű országokban magasabb. A nitrogén emisszióban hazánk a második legalacsonyabb.
A vizek állapotát a Víz Keretirányelv és a CAP intézkedései próbálják javítani. A kutatásokból a gyakorlatba való tudásátadás még nem igazán működik. A mezőgazdaságra két fő típus jellemző: az intenzív mezőgazdaság; és a természeti korlátokkal, vagy kedvezőtlen társadalmi feltételekkel rendelkező terület. Ez utóbbi területeken a „puha” turizmus, a helyi kezdeményezések nagyobb helyet kaphatnak.
Az ICPDR ágazatközi tevékenységében pl. útmutatókat készít. Fontos a szemléletváltás, a környezet védelme a gazdálkodó bevonásával. A cél a fenntartható, víz- és földgazdaságos mezőgazdaság; illetve a mezőgazdaság fenntarthatóságának fokozása, integrált gazdálkodás a kevésbé kedvező területeken. Alapvető az információcsere, tudásátadás.
"az öntözés nem megoldás"
Ligetvári Ferenc professzor előadása szerint a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség( International Commission on Irrigation & Drainage ) 1950-ben alakult a fejlődő országok összefogására, központja Új-Delhi. Hazánk 1954-ben csatlakozott. A vízgazdálkodás a mezőgazdaságra teher, az édesvizek 70%-át a mezőgazdaság használja fel. A Duna-Tisza-közén a szervesanyagnak nincs utánpótlása, az éghajlatváltozás és más problémák miatt sivatagosodás veszélyezteti. Az aszály ellen nem lehet védekezni, az öntözés nem megoldás, növelni kell a növények kondícióját. A növények különbözőképp reagálnak: a búza bírja a 70%-os aszályt, a szamóca nem, burgonya nem.
Az öntözés a növény vízigényét a gazdaságosság határáig elégíti ki. A magyar gazdák a múltban jól végezték munkájukat. Jelenleg a 2% öntözött területünk a mezőgazdasági termelés értékének 25%-át adja, és a mezőgazdasági foglalkoztatás 75%-át igényli.
Vízió a vízbiztonság, az éhség és szegénység megszűntetése. Az ICID céljai: magasabb növényi hozamok elérése kevesebb víz és energia felhasználásával („More crops per drops”); a szakpolitika és a gyakorlat közös nevezőre hozása; a tudás-, technológia-, és információ szerepének növelése; ágazatközi együttműködések; a gyakorlati innováció növelése és a tudomány bátorítása eszközfejlesztésre.
A magyar szakemberek az ICID munkájához kiadványokkal, szabadalmakkal járultak hozzá (itthon ez a mikro és nano öntözés szabadalom el lett hallgatva, pedig a gyökérzet 50%-kal nagyobb lesz, ami ellenállóbbá teszi a növényt szárazság esetén, illetve 10-40% termésnövekedést hoz 30% biomassza növekedés mellett, javítva a gazdaságosságot).
A használt vizek hasznosítása fontos lenne (víztakarékosság, meglévő vizek védelme). Budapest szennyvizével például 60 ezer hektárt lehetne öntözni, ahol energianövényt, valamint vetőmagot lehetne termelni. A szürkevízben lévő tápanyagok értéke jelentős (nitrát 21 Mrd Ft, foszfor 17 Mrd Ft, kálium 4 Mrd Ft); a megtermelhető energiafa értéke 94,5 Mrd Ft lehetne, ami mehetne szociális tűzifának. Az ICID díjakra lehetne magyarokat javasolni.
"talajfunkciók hosszútávú fenntartása"
Dr. Bakacsi Zsófia (Magyar Tudományos Akadémia) a talajerőforrás-gazdálkodásról elmondta, hogy a cél a talajfunkciók hosszútávú fenntartása, a talajdegradációs folyamatok visszaszorítása. Jelenleg a potenciálisan öntözhető területnek csak 2%-át öntözzük. Az öntözésről való döntéskor számos hatást vizsgálni kell (víz alkalmassága, a talajtani alkalmasság, milyen korlátok vannak és milyen veszélyeztetések). Minderről bővebben ír a dosoremi.hu oldal adatbázisa. Az öntözés veszélyei között szerepel a szikesedés, talajtömörödés.
"talajoltás hatása akár 20%-os növekedés is lehet"
Dr. Pénzes Éva (Magyar Talajbaktérium-gyártók és –forgalmazók Szakmai Szervezete) a baktériumokkal történő talajjavításról beszélt. 1968-ban egy náégyzetméternyi 30 cm mély talajban az optimum ezredrésze volt a mikroflóra; a helyzet azóta csak romlott. Átalakult a talajszerkezet, a tápanyagfeltételek, a mikroelemek. A műtrágyázás miatt sok a talajban a kötött foszfor és kálium, amit mobilizálni kellene. A tarlón hagyott szármaradványokat talajbaktériummal oltva kint kell hagyni a talajban, nem szabad ezt az értéket elégetni. A talajoltás hatása főleg stresszelt körülmények között mutatkozik meg igazán a terméseredményekben: ez akár 20%-os növekedés is lehet.
sivatagosodás elleni ENSZ egyezmény
Molnár Péter (Országos Vízügyi Főigazgatóság) előadásában az ENSZ sivatagosodás és aszály elleni küzdelemmel foglalkozó egyezményének (UNCCD) elmúlt 25 évéről és jövőbeli terveiről beszélt. A figyelem a Száhel övezet kapcsán terelődött a témára az1970-es években, amikor a sivatag terjedése 100 ezer ember halálát okozta. Készült cselekvési terv, volt ENSZ konferencia 1977-ben, aztán a csend lett. 1991-ben ismét megindult a folyamat és 1992-ben Rióban terítékre került; 1994. július 17-én az UNCCD elfogadta az egyezményt. Az 1996. december 26. óta hatályos (a világon a legnagyobb számban ratifikált egyezmény). Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, azt a 2003. évi CVII. törvénnyel hirdette ki.
2017-ben a COP 13 Kínában volt, ahol jóváhagyták a UNCCD Stratégiát (2018-2030), mely az aszályok, homokviharok kezelésével is foglalkozik. 2019 szeptemberében Új-Delhiben lesz az esedékes következő COP, ahol értékelik a stratégiát és számba veszik a lehetőségeket.
A témában megjelent cikk („Konferencia az Aszály Elleni Küzdelem Világnapján”) itt érhető el.
