A változások mozgatórugói az európai környezet és a fenntarthatóság szempontjából - Drivers of change of relevance for Europe's environment and sustainability
Az EEA „A változások mozgatórugói az európai környezet és a fenntarthatóság szempontjából” (Drivers of change of relevance for Europe's environment and sustainability) című jelentés mélyrehatóan leírja a fejleményeket, amelyek a demográfiai elmozdulásoktól a technológiai innováció ugrásszerű növekedéséig és a természeti erőforrások globális versenyétől a geopolitikai táj és az emberek életmódjának változásáig terjednek. Megvilágítja mindezek főbb politikai folyamatokra gyakorolt potenciális következményeit, mint például az Európai Zöld Megállapodás (European Grean Deal, EGD) az EU-ban, vagy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Agenda 2030 and Sustainable Development Goals, SDGs ).
A jelentés szerint a változó globális és európai trendek nemcsak a fenntarthatósági kihívásokra és új kockázatokra utalnak, hanem a pozitív változás lehetőségeire is. Például az új technológia megtakaríthat erőforrásokat és enyhítheti a környezeti nyomást, de növeli az energia- és a természeti erőforrások iránti igényt is. Mint ilyen, a fenntarthatósági célok elérése megköveteli Európa alapvető termelési és fogyasztási rendszereinek átalakítását. Ez magában foglalja a normák és prioritások széles körű megváltoztatását - a társadalom minden szintjén.
Az ismert trendek bonyolultsága és az új fejlemények megjelenése az egyre inkább összekapcsolódó világban rámutat arra, hogy fel kell ismernünk a jövőbeli fejleményekkel kapcsolatos mély bizonytalanságok jelenlétét és az újszerű fellépés szükségességét - állítja az EEA jelentése. Európa számára a meglévő kihívásokra és az új kockázatokra való reagálás előrelátóbb irányítást és az egész társadalom szereplőinek bevonását igényli, például stratégiai jövőkutatási (foresight) folyamatok révén. (Lásd bővebben: Jövőkutatás, Forgatókönyvek (https://eionet.kormany.hu/jovokutatas-forgatokonyvek ).
Az EEA jelentése rámutat arra, hogy az ismeretlen következményekkel járó megjelenő fejlesztések az új biztonsági fenyegetésektől kezdve a változó értékekig és a digitalizáltabb életmódokig terjedhetnek. A változás mozgatórugóinak egy másik kategóriája a „szerencsekártyák” (wild cards, lásd bővebben itt: Foresight Dictionary https://eionet.kormany.hu/download/7/dd/82000/FORESIGHT%20DICTIONARY.pdf ), amelyek valószínűtlennek tűnhetnek, de erősen zavaró változásokat hozhatnak. Ilyen például a beporzók drasztikus csökkenése, amely veszélyeztetheti a globális élelmiszer-ellátást.
A jelentés bemutatja a változás mozgatórugóinak hálózatát:
- klaszter – növekedő, urbanizálódó és vándorló globális népesség.
- klaszter - éghajlatváltozás és környezetvédelmi romlás világszerte.
- klaszter - globális és egyre növekvő szűkösség és verseny az erőforrásokért.
- klaszter – gyorsuló technológiai változás és konvergencia.
- klaszter – az erőviszonyok eltolódása a globális gazdaságban és a geopolitikai elrendeződésben.
- klaszter - Az értékek, az életmód és a kormányzási megközelítések diverzifikálása (sokfélesége).
A jelentés külön felhívja a figyelmet a fordulópontok (tipping points) bizonytalanságára. Miközben a globális népesség nő, a termékenység várhatóan csökkenni fog. Az emberiség történetében először fordul elő, hogy több 65 év feletti ember él a bolygón, mint 5 év alatti. Ez egyebek mellett az adórendszer újragondolását is megkövetelheti.
Az 1990-es évek megfigyelhető globális gazdasági növekedés jelentős részét olyan feltörekvő gazdaságok hajtják végre, mint például Brazília, Kína és India. Például Kína gazdasága 1990 és 2017 között évente átlagosan 9,5%-kal növekedett, szemben az euróövezet 1,7% -ával (Világbank).
Európa elmarad az Egyesült Államok és Kína mögött az Információ és Kommunikáció Technológiában. Míg a Kutatás+Fejlesztés beruházások Kínában és más nem OECD-országokban bővülnek, Európában stagnálás tapasztalható (4. klaszter).
A jövő geopolitikai kihívásai nagyrészt a kereskedelmi megállapodások-, valamint a nyersanyagokhoz és a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés körül fog zajlani.
A fejlett országok a környezeti terheléseik és hatásaik jelentős részét külföldön fejtik ki. Például 2011-ben Európa energiaterhelésének közel harmada, és földhasználatának csaknem kétharmada a világ más részein fordult elő. A környezeti nyomás egy részének externalizálása a világ többi része felé akadályozhatja a Fenntartható Fejlődési Célok elérését. (Mindez gyakran olyan országokban fordul elő, ahol a környezetvédelemi a szabályozás és a kormányzás kevésbé hatékony, mint az EU-ban.
Az olajigény várhatóan tovább növekszik, és a kínálat és a kereslet közötti eltérés jelentős kockázatokat hordoz 2025 körül.
A villamosenergia-ágazat alapvető átalakuláson megy keresztül a megújuló energia költségeinek csökkenése miatt. A megújuló energiák szerepe várhatóan tovább fog nőni (4. klaszter).
Manapság 1,9 milliárd ember él súlyos vízhiányban szenvedő régióban, és ez a szám 5,7 milliárdra növekedhet 2050-ig.
Technológiai fejlesztések (például a digitalizáció, a hiperkapcsolat (hyperconnectivity) és a szociális média az egyre növekvő jelenléte az élet minden területén), és az információbőség is hozzájárult az új társadalmi-politikai jelenségekhez – például az információhoz való hozzáférésben, vagy a „hamis hírek” (fake news) és a közvélemény polarizációjának terjedésében (6. klaszter). Ezek alapvető szerepet játszanak a biztonsági és demokratikus kérdésekben; komoly etikai aggályok merülnek fel, és új kihívások elé állítják a kormányokat a fenntarthatóságba való átmenet tekintetében is.
Az, hogy a meglévő politikai pártok képtelenek hatékonyan reagálni a fentebbi aggodalmakra és kihívásokra, nagymértékben elősegítették a a populista mozgalmak és az intézményekkel szembeni növekvő bizalmatlanság növekedését. Az értékrendek és a támogatási rendszerek szintén kihívásokkal kerülnek szembe az úgynevezett „igazság utáni” (post-truth) trend megjelenésével. A szociális média megnövekedett szerepe mellett (4. klaszter) a hamis hírek terjedése is hozzájárult a vita polarizálódásához. Létrejöttek a „visszhangkamrák” (echo chambers), amelyekben az érdekcsoportok leginkább csak azokkal állnak szóba, akik hasonlóan gondolkodnak.
Kemp szerint miközben míg a kormányok beszorulnak (locked-in) a (társadalmilag és környezetileg káros) gazdasági növekedés paradigmába (részben a foglalkoztatottság, részben a jóléti állam költségei miatt); addig az emberek beszorulnak a „dolgozz és költs” mókuskerekébe – a fogyasztási verseny és a munkaügyi piac ridegsége révén, ami miatt nem akarnak kevesebb munkaidőt vállalni.
Az „végtelen növekedés” paradigmája egyre kétségesebb. A tüntetők sürgős intézkedéseket várnak a politikai döntéshozóktól: nagyságrenddel magasabb szintű lépéseket várnak éghajlati és természetvédelmi kérdésekben. Ugyanakkor a fogyasztás csökkenése nem jelenik meg a társadalom jelentős részében – különösen ott, ahol az egyenlőtlenség és a lehetőségek hiánya megjelenik. A fenntarthatóságra való áttérésnek „igazságosnak” és „tisztességesnek”kell lennie, különben el fog bukni. Az európai szakpolitikák alkotóinak mindezek között egyensúlyt kell keresniük, mikor egy bizonytalanabb és összetettebb világban hajóznak.
A COVID-19 pandémiát a jelentés is említi a zavaró kockázatok egyik példájaként. A jelentés kidolgozása azonban nagyrészt befejeződött a jelenlegi világjárvány előtt, és mint ilyen, a jelentés nem veszi figyelembe, vagy nem kísérli meg elemezni a COVID-19 következményeit.
Az eredeti, angol nyelvű jelentés („Drivers of change of relevance for Europe's environment and sustainability”) PDF formátumban elérhető itt.
