Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója 2020. május 26-án az NFP ülésen röviden beszélt. Az alábbiakban ebből adunk közre néhány gondolatot.

Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy 2020 az alakulás ideje – maga a beszéd is „Vision for the future” címen szerepelt a napirendben. Mindez az összetettség, a veszélyek és a bizonytalanság tükrében jelenik meg (in times of complexity, risk and uncertainty).

A tervezett 2020

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA https://www.eea.europa.eu/ ) jelenleg írja újra saját stratégiáját (EEA/EIONET stratégia 2021-2030). Ennek célja, hogy a következő évtizedekhez fejlesszük a szervezetet. (to innovate ourselves for the text decades). Az EEA működésében alapvető az EIONET hálózat modernizációja: meg kell felelni a jövő kihívásainak, és közben ki kell használni a lehetőségeket. Az európai témaközpontok (ETC, European Topic Center) szervezése ennek alapköveit adja. Mindennek természetesen tükröznie kell a szakpolitika munkatervét (policy agenda), amely egyre inkább 2030-felé néz:

EU:

A német EU elnökség prioritásai:

  1. közös EU-válasz a COVID-19 járványra;
  2. Európa jövőjének meghatározása (pénzügyi keret, UK, Green Deal, digitalizáció, gazdasági alapok és a társadalmi dimenzió erősítése, migrációs politika, az EU globális szerepe, jogállamiság/demokrácia/belső biztonság);
  3. környezetpolitika (éghajlatváltozás, biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság, digitalizáció, vegyi anyagok, Agenda 2030).

Kérdéses, hogy a 21. században hogyan pozícionálja önmagát Európa egy olyan új világban, új bolygón, amely eltávolodik a funkcionális multi-levelizmustól (functional multy-levelism), illetve egy olyan bolygón, amely növekvő nyomások alatt áll.

A nem tervezett 2020

  • Vajon a korona-krízis egy újabb kifejeződése az antropoceen-nek?
  • Milyen az „új normális”? Milyen a korona utáni világ (post-corona world, post-corona planet)?
  • Hogyan viszonyul mindez az éghajlatváltozás elleni harchoz, a biodiverzitás védelméhez?
  • Globalizáció és sebezhetőség (globalization and vulnerability): például a gyártás és fogyasztás újra-lokalizálása, ami persze közvetlenül befolyásolja a körforgásos gazdaság kialakítását és az erőforrás gazdálkodást.
  • Összetettség, veszély és bizonytalanság (complexity, risk and uncertainty)
  • Hogyan lehet ilyen viszonyok között a társadalmat rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá (more resilient) tenni?
  • Politikai válaszok, különös tekintettel az egyenlőség kérdésére - erős vezetés; populista vezetés; miért tűnik úgy, hogy azok az országok, ahol női vezetés van, jobban teljesítenek, mint ahol férfi?

Gazdasági talpra állás és a Green Deal

Tudjuk, hogy európai szinten a Bizottság és az Európai Parlament vezetése is, és egy csomó európai politikai vezető is kinyilvánította elköteleződését a Green Deal mellett – mint a gazdasági talpra állás egyik lehetséges eszköze, ösztönzője (interest to connect covid-recovery and Green Deal). Ez jelenti az alacsony karbon-szintű gazdaság melletti elköteleződést, a körforgásos gazdaságot, az erős természeti tőkét, a nulla szennyezés felé való törekvést is. Ez egy erős politikai elkötelezettség.

És tudjuk, hogy vannak, akik azt mondják, hogy ez nem annak az ideje, hogy új elvárásokat adjunk a gazdaság szereplőinek; ez nem annak az ideje, hogy az éghajlatra és a környezetre figyeljünk. Tudjuk, hogy komoly lobbizás is zajlik egyes szektorok és szereplők részéről a fentebbiek ellen.

Új munkaszervezés

Az utóbbi 11 héten részei vagyunk az eddigi legnagyobb önkéntes „tele-working” kisérletnek. Bár az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az elmúlt hónapokban zárva volt, a szervezet munkatársai otthon dolgoztak. Ennek ellenére az EEA ebben az évben eddig minden jelentést időben leszállított. (Ilyen például az átfogó összefüggéseket mélyrehatóan elemző „A változások mozgatórugói az európai környezet és a fenntarthatóság szempontjából” - Drivers of change of relevance for Europe's environment and sustainability című jelentés (https://eionet.kormany.hu/a-valtozasok-mozgatorugoi-az-europai-kornyezet-es-a-fenntarthatosag-szempontjabol).)

Úgy tűnik, hogy az Ügynökség sikeresen alkalmazkodott az új helyzethez. Ahogyan Hans Bruyninckx, az Ügynökség ügyvezető igazgatója fogalmazott: „soha nem láttam ennyi padlásszobát, hálószobát és konyhaasztalt”, mint a megbeszéléseink háttereként.

Vajon mit tanulunk az elmúlt időszakból, amit beépíthetünk a későbbi működésünkbe?

Hogyan legyünk egy olyan ügynökség, amely hatással lehet az életünkre? Hogyan használjuk ki az EIONET hálózat egyedi adottságait (ide értve a kapcsolatrendszert is)? Ez a közös felelősségünk (joint respopnibility), célunk és elhivatottságunk (our task and our calling). Sarkalatos évtizedben (pivotal decade) vagyunk. Hogyan járulhatunk hozzá jelentősen az európai közös környezeti és éghajlati célokhoz? (How we do our fundamental support for the European aqui on environment and climate?) Hogyan adhatunk használható információt a szakpolitikák készítőinek (actionable inputs to policy makers)?

Mindennek tükröződnie kell a modernizációnkban: a stratégiában és az EIONET modernizációjában is. Hogyan használhatjuk ki a hálózat lehetőségeit (leveraging the potential of the network), miközben erősítjük a kapcsolatot a nemzeti szintekkel, és a tudományos élettel?

Ne menjünk „vissza a normálisba”, hanem menjünk előre.