Az Európai Bizottság a tagországok kommunikációs szakembereiből hálózatot működtet, ennek neve Green Spider Network (Zöld Pók Hálózat). Az alábbiakban ennek 2019. májusi üléséről adunk rövid beszámolót.
A román házigazdák részéről Mihai Dragan üdvözölte a Green Spider Network (Zöld Pók Hálózat) tagjait. Elmondta, hogy egyfelől Románia nemzetközi viszonylatban is jelentős természeti kincsekkel dicsekedhet, így például Európa legnépesebb ragadozó nagyvad-populációi itt vannak. Ugyanakkor az ország komoly környezeti kihívásokkal néz szembe – ezért is fontos a megfelelő kommunikáció.
1. Szemét-nyomozók
Mint Mihai Dragan elmondta, a háztartási hulladékok újrahasznosításának aránya Romániában a legalacsonyabb Európában. Az emberek otthon nem válogatják a hulladékot, pedig ismerten ez lenne a leghatékonyabb. Éppen ezért igen komoly kampányt szerveznek a témára. Ebben kérték a kommunikációs szakemberek véleményét.
A program része a társadalom tájékozottságának, hozzáállásának felmérése a kommunikációs kampány előtt, és annak lezárásakor.
A jogi nyomás a hivatalok oldaláról, valamint a technikai háttér a szelektált hulladékok felhasználására adott. A felhasználható összeg fele a 42 megyei tanácshoz fog kerülni, azt ők használhatják majd fel a helyi médiákban.
A szemétdíj Romániában irreálisan alacsony. Már többször napirendre került a szemétdíj emelésének kérdése, de ezt a politikusok eddig rendre elhallgattatták. Most valószínűleg az lehet majd az egyik üzenet, hogy ha tartani akarják az alacsony szemétdíjat, akkor szelektálni kell.
Igen sok mítosz kering arról, hogy hova kerül a válogatott hulladék. Éppen ezért terveznek akciókat annak kiderítésére, hogy ki hová viszi a szemetet, mi történik a szemetünkkel (szeméz nyomozók - „stream-busters”).
Szintén felmerült a beszélgetés során az, hogy a települési önkormányzatokkal kapcsolatot tartó szakembereket célszerű együtt képezni. A „training for trainers” megközelítés már sok kampányban sikeresnek bizonyult.
2. Ötletek piaca: a magyar iskolakertek
Az ötletek piaca („ideas market”) szekcióban előadóként a magyarországi iskolakertekről beszélgettünk. Mint kiderült, hasonló kezdeményezések sok országban vannak. Ugyanakkor nemigen van példa a tapasztalatok, praktikák olyan szervezett, magas fokú megosztására, mint amilyet az Iskolakertekért Alapítvány szervez.
Szintén elismerést kapott az Országos Iskolakert-fejlesztési Program, amely mind a szervezők összetételében (minisztérium, civil szervezet, egyház, egyetem, kamara, magáncég), mind pedig a pályázatban nyertes iskoláknak nyújtott segítségben (pénzbeli, kerttervezési, oktatási stb.) ilyen sokszínű és összetett. (A témáról bővebben itt olvashat: https://eionet.kormany.hu/iskolakertek )
3. EUROBAROMÉTER és biodiverzitás
A legutóbbi felmérés eredménye azt mutatja, hogy az Európaiak minden eddiginél jobban érdeklődnek a környezeti ügyek iránt. A többség szerint az ezekben való fellépés megfelelő szintje az Unió.
A felmérés egyik része kifejezetten a biodiverzitás szó ismeretét, megítélését kutatta. A szót ismerők aránya a korábbi kutatásokhoz képest nőtt. Nőtt azok aránya is, akik szerint a biodiverzitás fontos a gazdaság fejlődése érdekében.
A kutatás rávilágított arra is, hogy bár a tudományos kutatások szerint az európai biodiverzitásra a legnagyobb fenyegetést a földművelés, az erdészet és a halászás jelenti, az emberek véleményében ez egyáltalán nem mutatkozik meg.
A finn kommunikációs szakember kifejtette, hogy a téma ilyen megfogalmazása is vitatható. Sok nyelvben a biodiverzitás fogalom igen idegenül hangzik. A lefordítása – fajgazdagság, természeti sokszínűség, sokféleség – lehetséges, de nem minden esetben jelenti az eredeti tartalmat. A helyi ügyek, konkrét kampányok általában jobban eladhatóak. Lehet, hogy meg kell fogalmazni, hogy hogyan függ össze a biodiverzitás fogalma a napi ügyekkel. Az emberek lehet, hogy nem tudják, hogy mit jelent az a fogalom, hogy biodiverzitás, de szívesen tesznek konkrét lépéseket a méhek, vagy éppen a fecskék védelméért.
Az is elgondolkodtató, hogy az éghajlatváltozás eddig a környezeti fontossági listák élén állt; vajon ezt most felváltja a biodiverzitás?
A belgiumi kolléga szerint ami jó az éghajlatnak, az jó a biodiverzitásnak is; és ami jó a biodiverzitásnak, az jó az éghajlatnak is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség képviselője elmondta, hogy az emberek biodiverzitásra önmagában nem kíváncsiak, hanem arra, hogy mit tehetünk, mit tegyünk.
4. „A biodiverzitás válságban van, de ugyanakkor a megoldásnak is része”
A Convention on Biological Diversity főtitkára, Cristina Pasca Palmer videoüzenetben szólt a résztvevőkhöz. Elmondta, hogy a Global Biodiversity Assessment jelentés nemrégiben került nyilvánosságra, és meglepően erős média visszhangot kapott. Túlment azon, hogy hideg tényeket sorakoztatott volna: az emberi lét fenyegetettségét mutatta be. Ugyanakkor azt is, hogy vannak megoldások, tudjuk, hogy mit tehetünk.
Ez év októberére a kínai globális tanácskozásra már ambiciózus tervekkel kellene érkeznie a delegációknak, hogy egységre lehessen jutni a megoldást illetően.
Az emberek nehezen látják át a globális összefüggéseket. Azt viszont megértik, hogy nemigen lehetne turizmus például Afrikában biodiverzitás nélkül; vagy hogy igen komoly élelmezési kérdéseket vetne fel a beporzó rovarok eltűnése.
Ahogy az előadó fogalmazott: a biodiverzitás válságban van, de ugyanakkor a megoldásnak is része („biodiversity is in crisis, buti t is part of the solution too”).
5. Scient Nights
A péntekenként az utcán vonuló, hatékonyabb éghajlat-politikát követelő fiatalok (Fridays for future) kapcsán felmerült, hogy a környezeti ügyekkel foglalkozó intézmények, hivatalok vajon hogyan viszonyuljanak a demonstrációkhoz? Több intézményben felmerült, hogy az alkalmazottak jelentős része csatlakozna a fiatalok vonulásához. Felmerül, hogy az éghajlati kérdések körüli szakmai beszélgetésekhez, vitákhoz az adott intézmény hogyan adhat megfelelő muníciót?
Az olasz kolléga beszámolt egy „White Nights” nevű kezdeményezésről, amelynek keretében a fiatalok ingyenes előadásokat hallgathatnak a tudományok és az éghajlat összefüggéseiről.
6. BIORAMA
A BIORAMA címen futó magazin kormányok sikeres projektjeiről számol be. A szerkesztők várják a témák javaslatait. A megközelítés nem területi / országok szerinti, hanem szakmai, tartalmi alapú. A kéthavonta megjelenő, színes magazin igen népszerű. Felmerült az iskolakertek történetének megjelenítése is, mint lehetőség.
7. Lendület a biodiverzitás kommunikációjának
Az EU Bizottság kollégája szerint meg kell változtatni a szövegkörnyezetet („change the narrative”). Nem környezetvédelemről („nature conservation”) kellene beszélni, hanem az élet védelméről. („protection of life”). A természet gazdagságát kellene hangsúlyozni. Meg lehet mutatni például a beporzást végtő rovarok munkáját. Be lehet mutatni, hogy a biodiverzitás mennyi pénzt ad nekünk?
A szlovák kolléga beszámolt arról, hogy egy TESCO áruházban egy napra minden élelmiszert levettek a polcokról, amely a beporzók eltűnésével eltűnne. Az akció igen heves reakciókat, és gazdag médiavisszhangot váltott ki.
Elhangzott, hogy a WWF segédanyagot dolgozott ki tanárok részére „CONNECT2EARTH” címen.
Egy szakember kiemelte, hogy óvatosan kellene bánnunk a fogalmakkal. Ha sokat ismételgetjük a biodiverzitás elvesztését („biodiversity loss”), akkor lehet, hogy önmagát megvalósító jóslatként valóra válik.
8. APĂR APA!
Simona Marcusson előadása egy romániai kampányt mutatott be. A kampány címét egy fókusz csoport tagjai választották ki - 20 címjavaslatból. A cím jelentése: Védd meg a vizet! A cél elsősorban az, hogy a gazdálkodók kevesebb mesterséges tápanyagot, műtrágyát és növény-táprszert használjanak. A kampány során a sebezhető csoportokat is figyelembe vették, a helyi roma kisebbségeket külön nevesítve is.
A német kolléga érdeklődött a gazdálkodók, farmerek reakcióiról. Válaszként kiderült, hogy a helyi gazdák a vártnál sokkal nyitottabbak voltak a kezdeményezésre – ehhez egyértelművé kellett tenni, hogy a kampány egyáltalán nem ellenük irányul.
9. Jenetés 130 infografikával: SOER 2020
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kommunikációs vezetője elmondta, hogy az ötévenként megjelenő európai környezeti állapotjelentés (SOER 2020) 2019. december 4-én kerül majd bemutatásra Brüsszelben. Az anyag kommunikációja többszintes:
- EEA-szervezte kommunikáció
- EIONET szervezte események („EIONET-led events”)
- harmadik fél által szervezett események („third party events”)
A korábbi tapasztalatokra alapozva kifejezett céljuk, hogy az EIONET tagországok saját sajtóközleményt tegyenek közzé a jelentés megjelenéséről.
10. Események hálójában
A tervezett kampányok, események közös ábrán való megjelenítése sokkal nehetebbnek bizonyult, mint azt vártuk. Kiderült, hogy bizonyos hónapok olyan gazdagok szakmai eseményekben, hogy azt aligha lehet megjeleníteni. A téma és hónap szerinti felosztás nem mindig egyértelmű: a több témakört és több hónapot érintő események, kampányok megjelenítése nem volt egyértelmű. A teljesség igénye nélkül néhány kommunikációs esemény:
- Új LIFE projekt indult „Integrated River” címen. A projekt 5 évesre tervezett.
- „We love Danube” címmel indult rajzverseny (az ICPDR-ral közös szervezésben).
- „Austria is biking”címen fut kampány az orsztákoknál.
- Textile & Fashion – terület kerül a figyelem középpontjába, főként a körforgásos gazdaság apropóján. „Green fashion” fogalma vitatott, de feljövőben van. Lehet, hogy lesz önálló logo-ja a témának. Minderről önálló konferencia lesz a berlini Fashion Week-en.
- Az EEA a levegőszennyezettség jelentésben ismét megbecsüli az adott országban az idő előtti halálozások éves számát. Ez az EEA „Best seller” jelentése, megelőzve a fürdővizekről szóló jelentést is.
- Az UN éghajlat csúcstalálkozó 2019 szeptemberében lesz New Yorkban.
- Az UN SDG csúcstalálkozó 2019. szeptemberben lesz.
- Konferenciát szerveznek a fenntartható borokról (Sustainable wine ) 2019 szeptemberében Olaszországban.
11. Beporzók
Május 20. a nemzetközi méh nap (World Bee Day ). Az EU Bizottság beporzók témában aktív előadója kiemelte, hogy itt egyáltalán nem csak a méhekről van szó, hanem minden beporzóról, ami egy sokkal szélesebb fogalomkör. Szlogen: „No pollinators, no life!” „No pollinators, no flowers, honey!” A kampány egyik fő partnere az EAZA (European Association of Zoos and Aquariums, botanical gardens and natural museums ). Ezen kívül van még 25 partner 12 EU tagállamban. Az egyik fő üzenet:
„Csoki sem lesz!”
Három-négy forgatókönyv készül 2020 májusra, érintve a természetet, a piaci viszonyokat, a mezőgazdaságot /gazdákat, és a városi környezetet. A munka célja, hogy szemléletessé tegye a téma fontosságát.
A kampány a következő szakaszban a gazdákat fogja megcélozni. A kommunikációt célszerű stratégiai alapokon tervezni, mivel ez a téma nagyon jó lehet a biodiverzitás témakörének kommunikációjára is.
12. Finn EU elnökség – minden repülést kompenzálnak
A finn elnökség a tervek szerint minden Helsinkibe menő hivatalos repülést kompenzálni fog. A kalkulált CO2 kibocsátást faültetésekkel tervezik kompenzálni.
A Green Spiders hálózat következő ülése Helsinkiben lesz, 2019. októberében. A finn elnökség fő környezeti prioritásai:
a) Éghajlat
b) Biodiverzitás
c) Körforgásos gazdaság
A szervező finn kollégák örömmel várják a témajavaslatokat. Az ülésen egyedül a téves / megtévesztő hírek („fake news”) témaköre merült fel.
