Az egészséges természetes területek gyakran töltenek be fontos, de láthatatlan funkciókat, az árvízvédelemtől kezdve a levegő tisztításáig. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új módszert ajánl ezeknek a zöld hálózatoknak a feltérképezésére.
Az egészséges természetes területek gyakran töltenek be fontos, de láthatatlan funkciókat, az árvízvédelemtől kezdve a levegő tisztításáig. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új módszert ajánl ezeknek a zöld hálózatoknak a feltérképezésére. Az eredeti cikk elérhető itt.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Zöld infrastruktúrák területi elemzése Európában (Spatial analysis of green infrastructure in Europe) című jelentése feltérképezi mindazon természetes és fél-természetes területek hálózatát és más környezeti jellegzetességeket, amelyek nagy kapacitással szolgáltatnak “ökoszisztéma-szolgáltatásokat”. Ilyen szolgáltatás például a levegő szűrése, a talajerózió elleni védelem, a vízjárás kiegyenlítése, a partok védelme, a beporzás, a talajszerkezet fenntartása, a víztisztítás, és a légkörbeli szén megkötése. A jelentés megjelöli a nagyvadak élőhelyéül szolgáló legfontosabb erdőket, és elemzi az ezek közötti kapcsolatot.
A kísérleti módszer, amely különböző léptékekben is alkalmazható, azt mutatta, hogy az egészséges zöld infrastruktúrák Európa területének körülbelül negyedét takarják. Sok esetben ezek a területek adnak otthont Európa nagyvadjainak, mint például a barnamedve, a farkas, a rénszarvas és a hiúz. Mindez alátámasztja a hatékony védelem és tájrehabilitáció szükségességét, állítja a jelentés.
Az utak, a városok és más fejlesztések elválasztják az egyes élőhelyeket, így kisebb csoportokra szabdalják a vad populációkat. A lecsökkent génállományú fajok így sebezhetőbbé válnak olyan hatásokkal szemben, mint az éghajlat változása. A jelentés írói számos helyet jelölnek meg, ahol a környezet eredeti állapotának helyreállítására lenne szükség az elszakított élőhelyek újbóli összekötéséhez.
Az elemzés során felmerültek bizonytalanságok, jelzi a jelentés. Ugyanakkor a dokumentum hasznos kiindulási pontot ad a legfontosabb területek kijelölésével, amely segíthet a környezet védelmében és lehetőség szerinti helyreállításában.
A zöld infrastruktúrák sokféle hasznára a 2013-as EU Zöld Infrastruktúra Stratégia hívta fel a figyelmet. Például a városi fasorok és zöldterületek védhetnek az árvizek ellen, csökkentik a levegő szennyezettségét és a zajszintet. A természetes rendszerek gyakran sokkal olcsóbbak és hatékonyabbak, mint a tipikus “szürke infrastruktúrák”, mint amilyen például egy betonból készült árvízvédelmi töltés. Sok hasonló példa és leírás is elérhető az Európai Bizottság honlapján.
