Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség külön füzetben mutatja be Magyarország erőforrás-hatékonyságra vonatkozó szakpolitikai dokumentumait, eszközeit és céljait. A magyar hatóságoktól kapott adatok alapján összeállított jelentés a 2015. decemberi állapotokat tükrözi.
Magyarországnak ugyan nincsen kifejezetten az erőforrás-felhasználás hatékonyságára vonatkozó stratégiája, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) kiadványa szerint számos nemzeti stratégia és akcióterv foglalkozik a témával.
Magyarország Alaptörvénye leszögezi, hogy „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége” (Alapvetés p) cikk).
A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) a legátfogóbb környezetpolitikai dokumentum; nagy fontosságot ad az erőforrás-hatékonyságnak. Részletesen elemzi az ásványi nyersanyagokat, a biológiai és genetikai erőforrásokat, a talajt és a művelt talajt, a vizet és az energiaforrásokat, az ökoszisztémákat és ezek szolgáltatásait.
A Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) alapvetően hozzá kíván járulni az EU 2020 Stratégia végrehajtásához. A dokumentum elfogadásával a Magyar Kormány kifejezte elkötelezettségét a zöldgazdaság elvei mellett, amelyek gyakorlatbani átviteléhez elengedhetetlenek a környezettechnológiai innovációk.
Az erőforrás-hatékonyság megjelenik más szakpolitikákban is, például (a teljesség igénye nélkül)
- Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben,
- Országos Megelőzési Programban (OMP),
- A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiában (NFFT),
- A Nemzeti Erdőprogramban,
- Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben,
- Megújuló Energia Akciótervben,
és még sok más dokumentumban is.
A jelentés szerint Magyarország az anyagfogyasztás volumenét tekintve Európa középmezőnyébe sorolható. Az adatok a három vizsgált időpontra vetítve (2000, 2007, 2014) csökkenő képet adnak.
Az erőforrás-termelékenység (Bruttó hazai termék / Hazai Anyagfogyasztás, GDP/ DMC) tekintetében is Európa középmezőnyében járunk. A folyamatokat vizsgálva látszik, hogy a trendek statisztikai kifejezése érzékenyen reagál mind a GDP változásaira, mind pedig a hazai anyagfelhasználás változásaira.
A jelek szerint az erőforrás-hatékonyság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a hulladékkezelés. A hasznosított hulladékok aránya a vizsgált időszakban többszörösére nőtt.
További információ:
- A Magyarországi anyaghasználat-hatékonyságról szóló angol nyelvű jelentés elérhető itt.
- Az európai anyaghasználat-hatékonyságról szóló angol nyelvű jelentés elérhető itt.
- Az európai anyaghasználat-hatékonyságról szóló dokumentum megjelenéséről szóló eredeti angol nyelvű cikk elérhető itt.
