A Smart City tevékenységekről szerveztek nemzetközi konferenciát 2020. október 29-én. A digitalizáció folyamata szorosan összefügg a fenntarthatóságba való átmenet kérdéseivel. Mindennek fontosságát tovább fokozta, hogy a 2020-as év eseményei felgyorsították a digitalizáció egyes folyamatait, és így annak kérdéseit is felszínre hozták…

Tóth József polgármester üdvözlő beszédében elmondta, hogy több száz fő regisztrált a konferenciára. Budapest XIII. kerületében 120 ezer ember lakik, és talán a legdinamikusabban fejlődő kerület. 2033-ig van vízió, van jövőkép. A kerület aktív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. 2019-ben intelligens kerület koncepciót fogadtak el; munkacsoport fogja össze a tevékenységeket. Széleskörű partnerséget építenek, a közös tervezés és közös gondolkodás alapkövetelmény.

Anunciada Fernández de Córdova Spanyol nagykövetasszony miután magyarul kívánt jó reggelt, kiemelte, hogy 2050-re a világ népességének 70%-a városokban fog élni. Ezek a városok jelentős részben nem alkalmasak erre, és ez komoly kihívást jelent. Ugyanakkor mindez nagyszerű lehetőség az átalakulásra (“great opportunity for transformation”). Barcelona az egyik emblematikusan “smart” módszerekkel fejlesztett város; a 2021-es Smart City Expo házigazdája is Barcelona lesz (https://www.smartcityexpo.com/next-edition-2021/ ).

René van Hell – holland nagykövet szerint a jövő a városokban van (“cities have the future”). A 13. kerületi iroda-sort a “magyar szilícium-völgynek” nevezte (“13th district is the Hungarian silicon valley”). Az amszterdami okos város kezdeményezés 2009-ben indult, azóta a fő irány is többször is megváltozott, bár például az autóforgalom csökkentése midig a célok között volt. A nagykövet baráti hangon azt ajánlotta a Magyar szakembereknek, hogy ne kövessék el azokat a hibákat, amelyeket ők elkövettek.

Markku Virri – finn nagykövet köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy egy város legfőbb vagyona az ott élők. A technikai fejlődés és a természet szeretete korántsem mond ellent. A dolgok közepében mindig az embert kell látni, erre példa, hogy Helsinki “legboldogabb város” díjat nyert (https://www.hel.fi/uutiset/en/kaupunginkanslia/helsinki-creates-good-life)

Alena Sirka-Bred – Bécs város európai és nemzetközi ügyekért felelős városházi ügyosztály vezetője úgy fogalmazott, hogy a helyi szint az, ahol a fenntartható fejlődés céljai megvalósulhatnak. Külön is kiemelendő a 17-es számú fenntarthatósági cél: a partnerség kialakítása (Goal 17: Revitalize the global partnership for sustainable development https://www.un.org/sustainabledevelopment/globalpartnerships/ ). Bécs okos város céljai között a környezeti vonatkozású célok prioritást kaptak az utóbbi időben. Nem csak technikai illetve digitális a megközelítés, hanem az emberek kerültek a fókuszba. Külön kutatást indítottak például arra, hogy hogyan tervezik a jövőt a fiatalok – a fiatalokat be kívánják vonni a munkába, a Stratégia részévé akarják tenni őket. Bécs “forró üdvözletet küld a magyar kollégáknak a nem túl forró Bécsből”.

Michael Donaldson, Barcelona városa Digitális Innovációért, e-Kormányzásért és Jó Kormányzásért felelős önkormányzati biztosa üdvözletében a fenntarthatósági célokat, azok városi megvalósítását hangsúlyozta. A városlakókra kell fókuszálnunk; ez a technológia nem önmagáért van, hanem az emberekért. Barcelonában a szuperblokk koncepció (superblock concept ) megvalósítása és működtetése is okos város módszerekkel történik. Különös figyelmet fordítanak az idősökre, akiknek rendszeresen be kell jelentkezniük, hogy minden rendben van-e. Ez 2020-ben különösen fontos szerepet kapott. Bacelona büszkén ad otthont a 2021-es Smart City Expo rendezvénynek (https://www.smartcityexpo.com/next-edition-2021/ ).

Nathaniel Bavinton Smart City Koordinátor – Newcastle City Council, Newcastle, New South Wales, Australia (https://newcastle.nsw.gov.au/smarter-living) előadásában kiemelte, hogy a karbon semlegesség Newcastle legfőbb céljai között jelenik meg. A városra mint kísérleti területre, platformra tekintenek, amely a technológiai és ipari innováció központjává válik. Newcastle, vagy ahogyan becézik: Newy a prototípusok, próbaüzemek és fejlesztések tesztüzemévé kíván válni, és a társadalmi és szabályozási innovációkat is fel kívánja ölelni. Példa lehet a városi hősziget jelenség mérése, és beavatkozások együttesével való befolyásolása. Hasonló példa a parkolási applikáció kifejlesztése

Közös gondolkodás Newcastle városában: Az adat az új olaj – de akkor ki a sejk, ki a tolvaj? És ha majd már sok adat lesz, akkor mi lesz?

Dominic Weiss, a Smart City Ügynökség vezetője, Urban Innovation Vienna elmondta, hogy összesen 120 ezer ember dolgozik Bécs városának. A bécsiek 60%-a támogatott lakásban lakik. Ha ezek üzemeltetésében mondjuk 10%-os energia megtakarítást érünk el, az óriási pénzt jelent. A közművek köztulajdonban vannak, ezek hatékony és ésszerű működtetése elsődleges cél.

Ugyanakkor nem csak a „jópofa” („nice to have stuff”) dolgokra fókuszálnak. Persze az emberek szívesebben beszélnek a közlekedés új applikációiról, de például a hulladék kezelés adatai, kérdései legalább ilyen fontosak az életminőség (quality of life) kezelésében.

A városoknak a helyi viszonyokhoz, igényekhez kell alkalmazkodni. Bécs, ellentétben Newcastle városával, nem akart parking applikációt alkalmazni. Bécs soha nem akarta megkönnyíteni a parkolást; azt megnehezíteni akarta. A közösségi közlekedést akarta megkönnyíteni.

A részvétel, a finanszírozás, az együttműködés kulcskérdés. Bécs város jogi vitába keveredett a Simens céggel. A cégnek húsz igen magasan képzett, elismert jogásza volt. Csak ők nyerhettek. Együttműködést kell keresni. Szükségünk van rájuk, és még a jogi szaktudásukra is! Nem kell a közalkalmazottaknak megérteni a mesterséges intelligenciát. Az a magáncégek dolga. De őket meg kell kérdezni, velük párbeszédet kell ápolni.

Az E-mobilitás egy óriási közösségi befektetés (crowdfunding). Pénzügyileg is izgalmas, de nem ez a fő üzenet. Ez köti össze a várost és a városlakókat. Ez életminőség (quality of life). A részvételi költségvetés (participatory budget) egy nagyszabású társadalmi innováció. Ez az aktív részvétel egy kézzelfogható formája, a közpénzek közös felhasználása.

Ahogyan az elődadó mondta, nem feladatuk, hogy olyan dolgokon dolgozzanak, amelyek jól néznek ki („I am against nice-to-have staff”). Amikor minden diák kap egy laptopot, az nem a megoldás, az a kezdet. A munkakulturánk átváltozott (our working culture has changed). „Szeretem Newcastle-t, voltam ott, de Bécs másmilyen.”

Mari Rautiainen Szolgáltatásvezető – munkaerő fejlesztési divízió – Bussiness Oulu fogalmazása szerint a jövő egy lehetőség, nem egy fenyegetés (“future is a possibility not a threat”). Oulu a hírközlési piacon vált világvezetővé. A 250 ezer lakosú városban 38 év az átlagos életkor, a diplomások aránya pedig 35%. A város egyik fő szervező elve, hogy abban mindenhonnan mindenhová el lehessen jutni 20 percen belül. A digitalizációban sok területen szerepet kapó „hálózatok hálózata” (network of networks) elv az okos város szervezésben is alapvető.

Frans-Anton Vermast, Stratégiai tanácsadó és Nemzetközi Smart City Nagykövet – Amsterdam Smart City elmondta, hogy 2008-ban kezdték a smart rendszer kiépítését, akkor az elektromos infrastruktúra modernizálása kapcsán. A munka akkor az élhetőség, az öröm keresés, a munka közben tanulás (learning by doing) körül forgott. Ma a hangsúly a digitális átalakulás (digital transformation), a társadalmi befogadás (social inclusion), a bizalom, és az etika körül van. Igyekeznek a polgárok elkötelezettségét megszerezni, a cégek együttműködését kialakítani, a kormányzás különböző szintjeit és vetületeit beépíteni, és a tudásintézményeket is bevonni (double triple helix).

Egy-két havonta értékelik az eredményeket. A tapasztalataik szerint az ő területükön nem érdemes hosszabb távra tervezni. Így hamar mód nyílhat korrigálni a célokat, az eszközöket, a tevékenységeket.

Az nem új dolog, hogy az akkumulátoros autókat célszerű nem egyszerre feltölteni. Ez az elektromos igények csúcsidejének kiegyenlítése. (Ma már ez heti ütemességet is figyelembe vesz, hiszen a közösségi autók iránt a legnagyobb igény hétvégenként jelentkezik.)

A cél a hagyományos belvárosi csatornákon automata hajók üzembeállítás – akár a hulladék elszállítása, akár az élelmiszer kiszállítása céljára.

Alapvető a nyitottság, a kíváncsiság, a tisztelet. Merni kell különböző eszközöket kipróbálni, merni kell a meglepő adottságokat előnyként felfogni. A szakértelem és a működési terület ugyan úgy egyfajta tőke, mint mondjuk a pénzforrások.

Szokolay Örs a X!!! Nemzetközi Online Smart City Konferencia szervezőjeként vázolta, hogy a „nem, mert…” kultúrából az „igen, ha…” kultúrába kell áttérjünk. Új, radikális probléma megoldási ötletek kellenek. A Smart City 1.0 korszakára a technológia vezéreltség volt jellemző.

A Smart City 2.0 változatában a technológia által támogatott, város vezette kezdeményezések domináltak. A Smart City 3.0 generációjában a polgárokkal közös alkotás kerül előtérbe (citizen co-creation).

Minden Fenntartható Fejlődési Cél (SDG) tekintetében előbbre jutunk smart fejlesztésekkel. A Smart fejlesztések az EU prioritások megvalósításában is óriási szerepet kaphatnak, ezek:

Ez utóbbi, az Európai Zöld Megállapodás messze sokkal többet jelent, mint a városi zöldfelületeket. Ez 2050-re klímasemleges Európát jelent (climate neutral Europe by 2050 https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2050_en). Ez magába foglalja a mobilitás-, az építési szektor-, a körforgásos gazdaság-, az energiaszektor átalakítását, az ökoszisztémák védelmét és helyreállítását.

A SMARTCITY13 Munkacsoport 2018-ban alakult. Az Intelligens Kerületi Koncepciót 2019-ben fogadták el. A SMARTCITY13 Akcióterv 2020-2024 2020-ban került elfogadásra.

A SMARTX!!! Program jövőbeli legfőbb kihívásai:

  • Klímaváltozás
  • Adatgazdálkodás
  • Energiahatékonyság
  • Demográfiai változások
  • Demokrácia védelme / fejlesztése
  • Új munkaerő képzés
  • Digitalizáció
  • Egészségügy
  • Városigazgatás

Bővebbet itt olvashat: https://www.smartcity13.hu/