Az ÖKOINDUSTRIA Közép-Európa egyik legjelentősebb környezetipari szakkiállítása, amely a környezetvédelmi termékek, technológiák széles körét vonultatja fel. A 2009 óta megszervezésre kerülő ÖKOINDUSTRIA szakkiállításokon alkalmanként több mint 100 hazai és külföldi kiállító mutatkozik be, mintegy 3000 négyzetméternyi területen.
A 2020. november 4-6. között megrendezésre kerülő ÖKOINDUSTRIA online program a járvány miatt 2021. április 28-30-ra halasztott ÖKOINDUSTRIA Green Expo egyfajta előzetes programja. Az alábbiakban erről adunk rövid, nem teljes összefoglalót.
René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete szerint kiemelten fontos a körforgásos modellre való átállás. Nem tartható a „megveszed - felhasználod – eldobod” lineáris modell, ezt el kell hagyni. Hillandiában cél, hogy 2050-re teljes körforgásos működésre álljanak át. Ehhez szinteket és szektorokat átszövő partnerségekre van szükség, ezért is örömteli, hogy Magyarországon is partnerségek alakulnak.
Magyarországon is megalakult a Körforgásos Gazdasági Platform (https://bcsdh.hu/programok/korforgasos-gazdasag-platform/ ) és már mintegy 80 tagot számlálva működik. A Holland “körforgásos hot spot”-tal szoros az együttműködés; a Holland partnerek örömmel várják az érdeklődőket 2021 áprilisában a budapesti ÖKOINDUSTRIA vásári pavilonunknál.
Johan Oost (ügyvezető igazgató, Wetskills Foundation) elmondta, hogy a szervezet alapcélja a fiatal tehetségek összehozása, a különböző hátterű vízüggyel foglalkozó szakemberek megismertetése volt. Már 23 országban jártak, tavaly voltak első alkalommal Magyarországon. A döntőt a Budapesti Víz Világtalálkozón (https://www.budapestwatersummit.hu/hu) tartották; a 2021-es Ökoindustria rendezvényen ezt kívánják bemutatni. A 2021. évi programsor Magyarországról fog elnindulni. Ez egy koktél: a tehetségek koktélja. Mindig megjelennek izgalmas, új nézőpontok, szempontok és a helyi szakértelem. A programok után a legtöbb szakemberrel kapcsolatban maradunk, kommunikációs platformot igyekszünk fenntartani. A víz kérdéseit alapvetőek a biztonságos zöld gazdasághoz.
Találkozzunk személyesen Budapesten áprilisban, aknázzuk ki a tehetségekben rejlő sikereket!
Antonis Mavropulos szakértő, volt ISWA elnök, Wasteless Future nyitó előadásában hangsúlyozta, hogy az ipar 4.0 szorosan összefügg a körforgásos gazdasággal. A negyedik ipari forradalom megvalósulásának egyik alapfeltétele a körforgásos gazdaság kiépülése, ha ugyanis ez nem történne meg, akkor a 4.0 ipar olyan mértékű anyag igényt jelent, amelyet cask óriási költségekkel lehet kielégíteni.
Évente 2,7 millió tonna szennyeződést állítunk elő. Ennek a 40%-át nem kontrollált körülmények között elégetjük, vagy más módon szabadulunk meg tőle.
A hulladék aránya háromszor olyan nagy arányban nő, mint ahogyan a hulladékkezelő infrastruktúra nő. Ráadásul a létrejövő új infrastruktúra csak egy apró része megy a szegényebb országokba. Az infrastruktúra nem rendelkezik azokkal az alapokkal, ami a fenntarthatósághoz kell.
A Covid 19 miatt ráadásul még ez a folyamat is megakadt; a segélyprogramok elakadtak. A folyamat tehát még rosszabbá válhat.
Hogyan utazunk, mit gondolunk az egészségügy kérdéseiről? Ez radikálisan átalakult ebben az évben. Mit gondolunk a hulladékkezelés kérdéseiről? A járványok mindig kapcsolódnak a hulladék kezelésének kérdésével is; a hulladék gyűjtése és megfelelő kezelése pandémia idején még fontosabb.
Másrészt prioritások meghatározására van szükség. Az alapszolgáltatásnak folyamatosan rendelkezésre kell állni. Az is fontossá válik, hogy a dolgozók védve legyenek a fertőzéstől. Előtérbe kerül az egészségügyi hulladék megfelelő kezelése.
Számítások szerint egyszer használatos személyes védőeszközökből (maszk) 2020-ban csak Bangladesh-ben 14500 tonna hulladék keletkezett. A WHO (https://www.who.int/ ) szerint minden hónapban 19 millió maszkot használunk fel, és ez várhatóan nem múlik el a pandémia végével.
A COVID 19 elhozta a “szokásos üzemmód” végét. Másképpen kereskedünk, utazunk, gyógyítunk. A szokásos üzemmód vége a hulladékkezelésben is igaz. Többszörösére nőtt az online rendelt élelmiszerek mennyisége – és ezzel együtt a használt csomagolóanyagok mennyisége is. A Starbucks például nemrégiben visszaállt az egyszer használatos eszközök használatára - éppen a pandémia miatt. Hasonlóan megugrott a fogyasztott fertőtlenítő szerek mennyisége is. És bár furcsa, de megtörtént, hogy egyes mérések szerint a WC papír vásárlása és fogyasztása is megduplázódott.
Vajon mennyire vagyunk felkészülve a súlyos világválságokra? Ahogy a COVID-ra, úgy a hulladékkezelés kérdésére? Egységesebb világ lesz, vagy egy tovább fragmentált világ alakul? Egy úgynevezett orvosi nacionalizmus alakul?
Minden ipari forradalom speciális anyag-, és energia-szükségleteket vet fel. Bolygónk határait fenyegetjük, és az egyik leginkább fenyegetett problémakör az éghajlatváltozás kérdése. Képesek vagyunk drónokat létrehozni, önvezető autókat működtetni, mesterséges intelligenciát kialakítani. A drónokkal gyógyszereket, orvosi eszközöket is el lehet juttatni távoli vidékekre. De súlyos kérdéseket vetnek fel, és például bombázni is lehet velük. Az, hogy melyik erő határozza meg a jövőt, azt az szabja meg, hogy hogyan kezeljük a negyedik ipari forradalmat. Vajon az ipar 4. 0 a mennybe vezető lépcső, vagy a pokolba vezető sugárút?
A világítás ára közelít a nulla felé. Ugyanakkor a fogyasztás többszörösére nőtt.
2020-ra körülbelül 1 millió három dimenziós printer működik. Körülbelül 3,5 millió kereskedelmi drón berreg a bolygónk körül. 2030-ra körülbelül 100 millió tonna e-hulladékot fogunk termelni. 2050-re legkevesebb 80 millió tonna elavult napelemmel kell majd kezdenünk valamit.
Az Apple cég működtet olyan gépet, amely az okos telefonokat pillanat alatt 35-85 alkatrészre szedi szét. A vonatkozó szabadalmait a cég kész megosztani. Műszakilag meg tud történni az e-hulladék körforgásos felhasználása. (Az is felmerül, hogy vajon csak elválasztják az anyagokat, vagy fel is használják ezeket?) Mindez azt is előidézheti, hogy az okos telefonok felhasználási élettartama tovább csökken. A telefongyártóknak nem célja a hosszabb élettartam.
Emberek nélküli hulladékgyűjtést már több helyen tesztelik. Olcsóbb, hatékonyabb megoldásokat kaphatunk.
A körforgásos gazdálkodást rendere egy végletesen leegyszerűsített ábrával illusztráljuk, amiben a folyamat végén keletkező hulladékot visszavezetjük a folyamatba. Figyelembe kell azonban venni, hogy reziduális hulladék minden termék minden életciklusában jön létre – már a termelés és a kereskedelem során is. A körforgásos gazdaságot nem lehet végletesen leegyszerűsíteni. Nem elég, ha cask a termék használata után kezdjük meg a hulladékkezelést.
Három milliárd tonna fém és ásvány lesz szükséges 2050-ig a szél-, nap-, és geotermikus energia termeléshez és energia tároláshoz, hogy elérjük a 2C-os hőmérsékleti célt.
Lótrágya krízis (Horse Manure Crisis)
A The Times 1894-ben több helyen hivatkozott cikket jelentetett meg, mely szerint "50 év múlva London minden utcája kilenc lábnyi trágya alatt lesz". Egy 1898-as várostervezési konferencia állítólag a tervezett idő előtt feloszlott, mivel erre a problémára nem sikerült választ találni. A lótrágya, amely sokáig értékesíthető gazdasági jav (economic good) volt, problémává vált, és az elhelyezése megoldhatatlannak tűnt. (https://en.wikipedia.org/wiki/Great_horse_manure_crisis_of_1894 )
A probléma nem oldódott meg, hanem eltűnt – egy radikális innováció útján (személyautó). A világra nem jó statikus jelenségként gondolni. Gyors a változás, és egyre gyorsabb. Az autókkal megoldottuk a lótrágya kérdését…
Integrált megközelítéssel kell megvalósítani a céljainkat. A hulladék kérdése például túlnyúlik a hulladék szektoron; egyebek mellett a szociális szempontokra, társadalmi hatásokra is figyelni kell.
Mi legyen a hulladéklerakókkal, a múlttal? Ezekben igen értékes anyagok vannak: akár a felszíni kifejtés is felmerülhet. Az anyagáramok körbezárása (closing the loops) ahogyan egyre általánosabb, úgy ezekből a szennyező anyagokat el kell távolítani. Nem engedhetjük meg, hogy olyan műanyag gyerekjátékok készüljenek, amelyekben szennyező anyagok vannak. És továbbra is el kell helyezni valahová a végső szennyező anyagokat is.
