Beszámolót adott ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021 januárjában a növekedés fogalmának elemzéséről „Growth without economic growth” címmel. Az alábbiakban ebből idézünk.

A legfontosabb megállapítások:

• A biológiai sokféleség romlása, az éghajlatváltozás, a szennyezés és a természeti tőke csökkenésének folyamatban lévő „nagy gyorsulása” (great acceleration) szorosan kapcsolódik a gazdasági tevékenységekhez és a gazdasági növekedéshez.

• A gazdasági növekedés és az erőforrás-fogyasztás teljes függetlenítése nem lehetséges. A fánk közgazdaságtan (https://eionet.kormany.hu/nemtalalkozo-a-fenntarthatosag-fankja ), a növekedés utániság (post-growth) és a nemnövekedés (degrowth) a gazdasági növekedés általános elképzeléseinek alternatívái, amelyek értékes betekintést kínálnak.

• Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal ) és a fenntartható jövő érdekében folytatott egyéb politikai kezdeményezések nemcsak technológiai változásokat, hanem a fogyasztás és a társadalmi gyakorlatok változását is megkövetelik.

• A növekedés kulturálisan, politikailag és intézményesen is beivódott. A változás megköveteli, hogy demokratikusan kezeljük ezeket az akadályokat. Az egyszerűen élő közösségek inspirációt kínálnak a társadalmi innovációhoz.

Globális léptékben a növekedést nem sikerült szétválasztani az erőforrások fogyasztásától. Európa többet fogyaszt-, és jelentősebben hozzájárul a környezeti romláshoz, mint más régiók (figyelembe véve az energia-intenzív tevékenységek kiszervezését). Történelmileg a modern államok magukévá tették a gazdasági gondolkodást, amely a gazdasági növekedésre fókuszál, és amely a társadalmi és környezeti problémákat externáliaként értelmezi.

Alternatív iskolák a növekedés gondolatáról:

Nem növekedés (Degrowth): A radikálisabb akadémiai, politikai és társadalmi mozgalmak esernyője, amelyek hangsúlyozzák a termelés és a fogyasztás csökkentésének fontosságát; és annak a fontosságát, hogy más célokat határozzunk meg a gazdasági növekedés mellett (Demaria et al., 2013).

Növekedés után (Post-growth): gnosztikus (szabadgondolkodó) irány a növekedésről; a gondolatok ezen iskolája arra fókuszál, hogy el kell választani a jóllétet (wellbeing, lásd bővebben itt https://eionet.kormany.hu/jolet-es-vagy-jollet ) a gazdasági növekedéstől (Wiedmann et al., 2020).

Zöld növekedés (Green growth): az ökomodernista gondolatok alapján, amelyek reményeiket a tudományos és technológiai fejlődésbe fektetik (pl. ökodizájn, zöld innováció) a fenntarthatóság felé irányul. Más szavakkal, a „zöld növekedés a gazdasági fejlődés előmozdítását és a fejlődést jelenti, miközben biztosítja, hogy a természeti kincsek továbbra is biztosítsák az erőforrásokat és a környezeti szolgáltatásokat, amelyekre a jóllétünk támaszkodik ”(OECD, 2011).

Fánk közgazdaságtan (Doughnut economics) (Lásd bővebben itt: https://eionet.kormany.hu/nemtalalkozo-a-fenntarthatosag-fankja) : Kombinálja a figyelmet a jelenlegi emberi populáció jogos szükségleteire és egy fenntartható jövőre való átalakulás szükségességére (Raworth, 2017).

A társadalmi, politikai és technológiai innovációra azért van szükség, hogy a növekedésről szóló alternatív elképzeléseket új életmódokká alakítsák át. Az inspiráció már a nagyon régi hagyományokban is megtalálható. Ernst Schumacher „A kicsi szép!” (Lásd bővebben itt: http://www.okotaj.hu/szamok/23-24/mester.html ) szlogenjének (1973) mély gyökerei voltak a keleti és a nyugati gondolkodásban is.

Van egy sor vallási, szellemi és világi közösség, amelyek kevésbé materialisták, kevesebbet fogyasztanak, és egyszerűbb életmódot keresnek, mint a társadalom fő áramlata. Az úgynevezett „egyszerű emberek” (például az amishok és a kvékerek) vallási identitásuk részeként gyakorolják az egyszerű életmódot. Az ökofalvakban az egyszerűbb életmód kapcsolódik a környezetvédelemhez (GEN Europe, 2020 https://gen-europe.org/gen-europe-gathering-2020/). Számtalan internetes közösség foglalkozik az egyszerű életmóddal az életminőség javítása, a személyes stressz és a környezeti nyomás csökkentése érdekében. A növekedéssel kapcsolatos gondolkodási iskolák közül a nem-növekedés mozgalmakat különösen az egyszerű élet érdekli.

Európa alapvető értékei nem materialisták

A liberális társadalmakban az értékek sokféleségét kedvelik. Az európai örökség sokkal gazdagabb, mint az anyagi fogyasztás. Az EU alapvető értékei az emberi méltóság, az egyenlőség és a jog szerepe, és ezek nem csökkenthetőek vagy helyettesíthetőek a GDP növekedésével. Ha vannak korlátai a gazdasági növekedésnek és a jelenlegi fejlődési pályának (azaz az „A tervnek”), akkor a „B terv” fenntarthatóságba való átmenetének korláta az lehet, hogy olyan innovatív életstílust kínáljon közösségek és társadalmak számára, amely kevesebbet fogyaszt, de mégis mindenki számára vonzó - és nem csupán azok számára, akik érdeklődnek környezeti-, spirituális-, vagy ideológiai kérdések iránt.

A „B terv” rendkívül kihívást jelent. A gazdasági növekedés szoros összefüggésben van az egészségügyi és a jóléti mutatókkal, például a várható élettartammal és az oktatással. A gazdasági növekedésnek köszönhetően a világ népességének a szegénységben élő része (amelyet a napi 1,90 USD-os szegénységi küszöb határoz meg) az 1990-es 36%-ról 2015-re 10%-ra csökkent (Világbank, 2020b). A fánkgazdaságtan szempontjából lehetséges, hogy az alapvető emberi szükségletek és a bolygó határai közötti „fánk” nagyon vékony (O’Neill et al., 2018). A gazdasági növekedés azonban nem járult hozzá az egyenlőtlenség csökkenéséhez sem az országok között, sem azokon belül (Piketty, 2013).

Bár Európa világviszonylatban továbbra is a legegyenlőbb társadalmak otthona (EC, 2017), ennek ellenére az egyenlőtlenségek nőttek, bár lassabban, mint más régiókban. Sőt, fennáll annak a veszélye, hogy a fiatalok magas munkanélküliségi szintjének eredményeként a fiatalok Európában ma kevésbé lehetnek jó helyzetben, mint szüleik, (EC, 2017). Előfordulhat, hogy a B tervet is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy senkit ne hagyjunk hátra, különös tekintettel a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjaira.

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek az általános alapjövedelem szükségességéről szóló régi és új elképzelések, amit az európaiak közel kétharmada támogat (Lam, 2016) és a munkaidő csökkentésére szólítanak fel. Ezeket az intézkedéseket javasolják a nemek közötti előítéletek és a munkaidő társadalmon belüli egyenlőtlen eloszlásának megoldására is (De Spiegelaere és Piasna, 2017). Hasonlóan javasolják a bizonytalan és veszélyes munkák növekedésének korlátozását Európában.

Míg a bolygónk biofizikai értelmében véges, addig az emberi egzisztenciális értékek, például a szépség, a szeretet és a kedvesség, valamint az etika végtelen növekedése lehetséges.

A társadalom jelenleg tapasztalja a növekedés határait, mert a növekedést gazdasági tevékenységekként és materiális fogyasztásként értelmezi. A gazdasági növekedés sürgetése kulturálisan, politikailag és intézményesen is beivódott. Amint azt az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans (EC, 2019) hangsúlyozta, az átalakító változások igénye, amit csak hangsúlyozott a COVID-19 járvány, szükségessé teszi tevékenységeink alapvető újragondolását a fenntarthatóság fényében.

Vajon mit érhetünk el az emberi fejlődés szempontjából, ha az Európai Zöld Megállapodást azzal a konkrét céllal hajtjuk végre, hogy inspirálja az európai polgárokat, közösségeket és vállalkozásokat olyan innovatív társadalmi gyakorlatok megalkotására, amelyeknek környezeti hatása csekély vagy egyáltalán nincs, mégis a társadalmi és személyes növekedésre irányulnak?

Bővebben:

A Growth without economic growth című beszámoló angol nyelvű eredeti változata PDF-ben itt tölthető le.

A Growth without economic growth című beszámolóról szóló eredeti cikk itt érhető el: https://www.eea.europa.eu/themes/sustainability-transitions/drivers-of-change/growth-without-economic-growth