A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége „reducefoodwaste – A megmenthető élelmiszer” című rendezvényén számolt be Bodnárné Sándor Renáta, a Bay Zoltán Kft. munkatársa a STREFOWA (Stratégiák az élelmiszerhulladék csökkentésére és kezelésére Közép-Európában) projekt elmúlt három évben - az Európai Unió támogatásával - végzett tevékenységéről. A rendezvényen lehetőséget kaptak a témakör érintettjei is bemutatni saját problémáikat és megoldási javaslataikat az élelmiszerveszteség csökkentésére.
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége „#reducefoodwaste – A megmenthető élelmiszer” című rendezvényén számolt be Bodnárné Sándor Renáta, a Bay Zoltán Kft. munkatársa a STREFOWA (Stratégiák az élelmiszerhulladék csökkentésére és kezelésére Közép-Európában) projekt elmúlt három évben - az Európai Unió támogatásával - végzett tevékenységéről. A rendezvényen lehetőséget kaptak a témakör érintettjei is bemutatni saját problémáikat és megoldási javaslataikat az élelmiszerveszteség csökkentésére.
A projekt hazai partnere, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. részéről Zombory Csilla az élelmiszerhulladék megelőzésének, csökkentésének cégen belüli logisztikai megoldási lehetőségeire (automata rendelés, minimum készlet, hűtési lánc, termékvédelem, selejt megelőzése és szelektált gyűjtése) fókuszált, valamint a vásárlók szemléletformálását célzó mintaprojektjük tapasztalatait osztotta meg. Utóbbi során a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő különbségéről informálták a fogyasztókat, valamint igyekeztek a korábbi lejáratú termékek vásárlására bátorítani őket annak érdekében, hogy a bolti készlet minél tovább elkerülhesse a hulladékká válást.
Szakos Dávid, a Nébih munkatársa a Maradék nélkül kampány eddigi tapasztalatairól számolt be, illetve az ennek keretében 2016-ban végzett fogyasztói kutatásukról, melyet idén szándékoznak megismételni. A kutatás során vizsgálták, hogy milyen típusú élelmiszert pazarolunk leginkább, illetve miért. A listát a főtt, kész élelmiszerek vezették, az okok között a rossz rutin, a gondatlan tárolás, és a túlzott mennyiség szerepeltek az élen. A megoldás fő célcsoportja az iskolás korosztály, mint még rugalmasan képezhető réteg, továbbá a teljes lakosság a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő különbségének megismertetésében.
A közétkeztetésben tapasztalható problémákról és megoldási lehetőségekről Tóth András, az InDeRe Kft. ügyvezetője számolt be. Egy projekt keretében mérték fel, hogy valójában mit is esznek meg és mennyit a menzán a fiatalok, illetve mit és mennyit nem. Meglepő módon jelentős mennyiség megy azért veszendőbe, mert a cégek többet szállítanak ki, mint a megrendelt mennyiség, és ez tálalásra sem kerül. Csak ennek keretében évente több mint 35 millió adag étel megy veszendőbe. Az okok sokfélék, a rövid étkezési szünettől kezdve a választék hiányán át a nem élvezhető ételekig.
Vörös Attila a Felelős Élelmiszerforgalmazók Szövetsége főtitkára annak a 19%-nyi élelmiszerhulladéknak a csökkentési lehetőségeiről beszélt, mely az élelmiszerfeldolgozás során keletkezik. A gyártásoptimalizálás, a tervezés, a technológiai fejlesztés, termékfejlesztés mind szerepel a megoldási lehetőségek között. A kihívás nagy, hiszen kényelmi terméket akarnak a fogyasztók, ami sokáig megőrzi minőségét, de közben a szükséges adalékokat meg nem szeretik. Ráadásul most még a műanyag is, ami a csomagolás eszköze, ellenséggé vált. A teljes rendszerben a fő cél az élelmiszerbiztonság, ez után jöhet minden más. Az élelmiszer maradékok további felhasználása, sorsa is ennek fényében kerül meghatározásra: kedvezményes értékesítés, élelmiszerbank, takarmányozás, energetikai hasznosítás stb. A minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő tartalmi eltérésének, de azonos szigorúságú kezelésének problémájára ő is kitért.
A TE-FOOD élelmiszer nyomonkövetési rendszert Joszkin János mutatta be. A főleg nemzetközi téren jelentős eredményeket elért QR kódos alkalmazás egyszerűen és költséghatékonyan, a partner igényeihez rugalmasan igazodva teszi lehetővé az adott termék követését a termelőtől a fogyasztóig. A hitelesítésben megbízható nemzetközi partnerek a társak.
Kupi Kálmán a Pandan Kft. ügyvezetője a különböző élelmiszercsomagolások jellemzőinek és összetevőinek bonyolult világába vezette be a hallgatókat. Megtudtuk, hogy miért áll össze egy egyneműnek látszó műanyag csomagolás akár 14 rétegből és azt is, hogy a nejlonzacskó helyesen polietilén tasak. Röviden bepillantást nyertünk abba a bonyolult folyamatba, hogy egy-egy terméknek a csomagolásával szemben miféle elvárások merülnek fel, továbbá megtudtuk, hogy a szalámi csomagolása nem műanyag, hanem speciálisan kezelt papír.
Véh Mónika a Biofilter Zrt. sütőolaj és élelmiszerhulladék gyűjtő és hasznosító tevékenységét ismertette, melyet főképp a kereskedők és a közétkeztetés berkeiben végeznek, bár keresik az utakat a lakossághoz is, ahol a hulladékok begyűjtését kizárólagosan az NHKV felügyelheti.
"1 forintnyi adományból kb. 14 forintnyi élelem"
A Magyar Élelmiszerbank tevékenységéről, eredményeiről és jövőbeli terveiről Cseh Balázs elnök számolt be. Szemléletes példáiból megtudhattuk többek között, hogy a hazánkban évente keletkező élelmiszerhulladékot kamionokra rakva egészen Párizsig érne a sor, míg az általuk megmentett mennyiség Törökbálintnál érne véget. Tevékenységük további terjeszkedését Kelet-Magyarországon inkább az adományozandó élelmiszer hiánya, míg Nyugat-Magyarországon a megfelelő közreműködő szervezetek elégtelen mennyisége akadályozza. Kapacitásaik bővítéséhez források kellenek, melyre most talán lesz lehetőség egy EMMI-vel közös projekt során. Az élelmiszer mentés során 1 forintnyi adományból kb. 14 forintnyi élelmet lehet továbbadni. A multiplikátor hatás onnan ered, hogy csak a logisztikáért kell fizetni, az élelemért nem.
Az utolsó előadó a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője, Szabó Eszter volt. A szervezet vendéglátóhelyek fenntarthatósági minősítésével és a lakosság szemléletformálásával egyaránt foglalkozik. Idei kampánytémájuk az élelmiszerhulladék volt. A probléma részben ismerethiányból, részben a vendéglátóhelyek lehetőségeinek korlátos voltából ered. Ezek közül egy a jogszabályok túlzott szigora, mely nehezíti az adományozást. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy lehet másképp.
További információ:
- A STREFOWA projekt honlapja elérhető itt.
- A rendezvény programja és előadásai elérhetőek itt.
- Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Jóllétünk és a környezet” című, 2014-es kiadványa elérhető itt.
