A megújuló energiák használatáról szervezett konferenciát a Szent István Egyetem Tudástranszfer Központ. Az alábbiakban az 2017. április 28-ai rendezvény gondolatait foglaljuk össze. Az itt leírtak nem feltétlenül egyeznek a Földművelési Minisztérium álláspontjával.

Prof. Dr. Helyes Lajos, SZIE tudományos rektorhelyettese, EDHT elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy fenntarthatóság és energiahatékonyság nélkül nincs versenyképesség.

Prof. Dr. Német Tamás, akadémikus a körkörös gazdaság kérdéskörét agrárszempontból járta körül. A világról alkotott felfogásunk emberközpontú. Jók vagyunk szlogenekben, de cselekvéseinkben nem követjük szavainkat. Amióta meghatároztuk a fenntartható fejlődés fogalmát, nemhogy nem csökkent volna, de növekedett is ökológiai lábnyomunk. Életminőségünkhöz igazából élelem, folyadék és kellemes környezet szükséges csupán. Mi tárgyakkal vesszük körbe magunkat. A tudástársadalom gyakorlatilag zombiként él. Okos-eszközök világában élünk, de valódi tudásra nem teszünk szert. Ezópus szerint minél kisebb az agy, annál nagyobb az öntudat, míg Edward Abbey szerint a növekedés kedvéért történő növekedés a rákos sejt ideológiája. Pedig ma ez látható a világban. A fenntarthatóság, mint össztársadalmi érdek, napjainkban csak címke. Pedig változás kell a koncepciók, az intézményrendszer és a pénz szintjén is. Paradigmaváltásra van szükség az oktatás, kutatás, nevelés, szemléletformálás, innováció és szaktanácsadás területén, ahol a tudományos igény megjelenése szükséges. A körkörös mezőgazdaságban a következő területeken vannak alapkérdések:

  • föld (tulajdon, méret, támogatások, fejlettség)
  • természeti erőforrások védelme (talaj, víz)
  • biológiai sokféleség
  • európai és nemzetközi változások
  • demográfia
  • oktatás
  • szakoktatás
  • kultúra.

Hazánk erősségei:

  • az erőforrások viszonylagos bősége
  • a talaj egészsége
  • potenciális termesztés (mennyiség és minőség)
  • áru-alap biztonságos megtermesztése
  • termés minősége.

Sajnos gyengeségeink is vannak, úgy mint:

  • átláthatatlan tulajdonviszonyok
  • nem megfelelő birtokszerkezet
  • szakértelem hiánya
  • kedvezőtlen kor összetétel
  • oktatás és kutatás kedvezőtlen alakulása.

A világ helyzetére áttérve elmondta, hogy a National Geographic 2010-es számában megjelent kutatás alapján a Föld lakosságának 46%-a él vezetékes víz nélkül. A harmadik világban a nők és gyerekek 6 km-t gyalogolnak naponta átlagban. Míg sokan akár 380 liter vizet is elhasználnak naponta, addig a legszűkösebben élők napi 19 literrel kell, hogy beérjék.

Régen a gazdálkodás során a természetes ciklusokat figyelembe vették, így nemigen keletkezett hulladék. Át kellene tehát alakítani műszaki ciklusainkat is úgy, ahogyan a biológiaiak működnek.

Prof. Dr. Bélyácz Iván, akadémikus közgazdasági szempontból járta körül a körkörös gazdaság témakörét. A 80-as években bevezetett neoliberális gazdaságpolitika ellentétes irányban hatott a fenntarthatóság elveihez képest. A banki dereguláció, a tőkepiacok globalizációja, az információs technológia, az off-shore termelés növekedése egyöntetű növekedést eredményezett a fogyasztás területén.

A természetes biogeokémiai ciklusokba az ember beavatkozott, ezeket kellene tehát természetes állapotukba visszarendezni. Sajnos jelenleg a tartósság meghosszabbításának valódi nyeresége alábecsült (Bouldung). A környezeti problémák rendszerhiba következményei – a lineáris gondolkodásból következnek. A lineáris gazdaságban való gondolkodás korlátlan erőforrásokat és hulladékbefogadást feltételez (Cooper). Feladatunk az anyag- és energiafelhasználás csökkentése; tulajdonképpen optimális termelés minimális hulladékkal (Feng). Ez a rendszer az ipari ökológiához közeli koncepció. Fontos benne a technológiai és biológiai hurkok zárása, azaz a bölcsőtől a bölcsőig szemlélet gyakorlati alkalmazása. Sajnos a körkörös gazdaság a tradicionális üzleti modell ellentéte, mely eltérő paradigmát fogalmaz meg. Kulcsfogalmai a lassítás, a zárás, szűkítés az erőforráshurkok esetében. A hurkok zárásának két fajtája a termékek újra felhasználása, valamint az anyagok újra ciklusba bocsátása.

Ehhez a rendszerhez mely stratégia lehet alapvető? A lassítás esetében az élettartamok hosszabbítására, az erőforrások áramlásának lassítására, míg a bezáráshoz az alkalmazás utáni hurkokra, illetve a termelések közöttiekre kell gondolni. Az erőforrás-áramlás szűkítése pedig az erőforrások felhasználásának csökkentését jelenti.

Vajon milyen mozgatórugók hathatnak az áttérés irányába? Gyökere az áremelkedés és az erőforrásokhoz való hozzájutás biztonsága. Fő szempontja az anyagok visszanyerése és reciklálása, így a foglalkoztatás a termelésből átkerül a javító és fenntartó ágazatok területére. Szolgáltatáscentrikusabb ez a modell. Egyes esetekben már nem is termék, hanem a termékkel való szolgáltatás képezi az adásvétel tárgyát. Az EU körkörös gazdaság csomagjának célja gyorsítani az áttérést, a hurok zárásának elősegítése. Azonban a valós üzleti életben nincsenek gyorsítások. Ott kis lépésekben történnek a dolgok; innováció révén.

A fenntartható üzleti modellben előnyt kap a hatékonyság-maximalizálás, a hulladékból való értékteremtés, a természetes folyamatok preferálása, a tulajdon helyett a funkcionalitás előnyben részesítése, az üzlet újrapozícionálása, feljavító megoldások kifejlesztése. Létrejötte együttműködést, kommunikációt és koordinációt igényel, a kölcsönös függések komplex hálózatát. Fontos tényezői a tartósság, a megújíthatóság, az újrafelhasználás, a javíthatóság és feljavíthatóság, a felfrissítés, kompetencia megosztás, dematerializálás.

A gyakorlati működéshez azonban egyelőre hiányzik az elméleti modell és az üzleti megalapozás. Ráadásul a paradigma számos helyen vitatott, támadott. Korlátként jelentkezik a lokális fenntartható rendszerekkel szemben a globális húzóhatás. Az áttérés feltételei között szerepel az alacsony költség, az élettartam hosszabbítás, a hulladékból nyereség szemlélet, a tiszta cirkuláció.

Jelenleg korlátot jelent, hogy a reciklálásoknak jelentős az energiaigénye, magas a tranzakciós költség, bonyolult az ellátás és az információáramlás is akadályozott. Ami már most látszik, hogy zárt ciklusokra nemigen lehet törekedni, inkább az élettartam hosszabbítása lehet jó megoldás. Emellett fontos tényező a megfizethetőség kérdése, illetve az érdekeltség biztosítása a fogyasztók és a termelők számára. Jelenleg a termelők számára nem ad üzleti előnyt, mert mást preferál a rendszer. A fogyasztó és termelő számára pedig jelentős időtöbbletet igényel, jóllehet tudjuk, hogy az idő pénz.

Igazi áttöréshez a modellnek versenyképessé kell válnia.

Vannak rossz példák is. Az etanol üzemanyag előállítás például jóval több fosszilis energiát igényel, mint amit kivált. A hosszabb élettartam pedig egyes termékek esetében az ökológiai hatékonyság ellen hathat. A jelenlegi zöldenergia technológiák pedig olyan technológiát alkalmaznak, melyek elemeit nehéz reciklálni.

Fontos végkövetkeztetés, hogy a fogyasztásra ne tekintsünk úgy, mint a hanyatlás okára, de azért lassan mégis lépjünk valamit.

Prof. Dr. Tóth László, egyetemi tanár (SZIE-GK) a megújuló energiatermelés zárt rendszereinek jellemzőiről tartott előadást.

A magyar erőművek széndioxid kibocsátása magas: 1 kwh energiához 1 kg széndioxid kibocsátás társul. A hazai átlag egyébként (Paksot is beleszámolva) 0,368 kg CO2/kwh. Ráadásul ez a termelés kimerülő erőforrásokat használ. A biomassza jól hasznosul, azonban a földterületért versenyez az élelmiszertermeléssel. Mivel a Föld lakossága növekszik, ez hosszú távon nem járható út.

A hidrogéngazdaság már elgondolkodtató alternatíva, hiszen víz van bőven, a hidrogén pedig, ami a bontásával keletkezik, tárolható. A nap kétféle módon használható: hőként és villamos-energia termelésére. A közeljövő „okos” rendszereinek nagy potenciálja van ebben.

A szélenergia tőlünk nyugatra nagy támogatásnak örvend. Félelem vele szemben, hogy a madarakra nagy veszélyt jelent, azonban a vizsgálatok azt mutatják, hogy elenyésző része van a madarak pusztulásában. Az energiamérlege viszont nagyon jó, mert az előállításához igényelt energiát fél éven belül visszahozza. Emellett élettartama végén (jelenleg 40-50 év) jól hasznosíthatóak és újrafelhasználhatóak az anyagai.

A biogáz tekinthető leginkább körkörösnek, de vajon miként hat a talaj széntartalmára? A depóniagáz viszont nem jó metánkibocsátása miatt. A geotermikus energia szintén jó lehet a körkörös gazdaság szempontjából.

A jelenlegi energia cselekvési terv nem teljesíthető: a biomassza égetését nem lenne szabad engedélyezni. Európának közös, valósan összekötött energiarendszerre van szüksége. Hazánk villamosenergia importja 30%-kal növekszik, mert olcsóbb, mint gázból előállítani. Németország a napelemeknek köszönhetően sokszor teljesít 100% felett. A meteorológiai előrejelzéseket ismerve elég jól előre jelezhető az energiatermelés.

Az energia termelési mód kiválasztása előtt azokat érdemes területi igényük alapján is összevetni. A napenergia termelésé például nagyon nagy, jóval jelentősebb, mint a szélé. Hazánkban a szélerőművekre lehetne villamosenergia termelést alapozni, Paks 2. viszont rendszeresen fog túltermelést okozni (különösen a Paks 1-gyel való közös működés időszakában); ráadásul olyan időszakokban, amikor túlkínálat van és alacsony az energia ára. Ennek levezetésében lehetnek jók a villanyautók, az akkumulátorok stb. Egy víztároló kiépítése mindenképp szükséges lesz.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, főigazgató (NAIK) a fenntartható energetikai célú biomassza termelés távlatait ismertette előadásában. Mint mondotta, sajnálatos módon a fenntartható fejlődés nem működik, és csak reméli, hogy a körkörös gazdaság nem jut ugyanerre a sorsra. A mezőgazdaság hagyományosan az a terület, ahol a körkörös gazdaság mindig érvényesült a gyakorlatban. A biomassza azonban napjainkban egy sajátos problémát vet fel: élelmezésre használjuk, vagy energiatermelésre? Ez a dilemma azonban csak a jelenlegi lineáris termelési mód szemléletében kerül felvetésre, a körkörösben nem állnak egymással szemben.

Hazánkban 4,3 m hektár szántó van. Ez 18 millió fő ellátására lenne elegendő, sőt, ha a megfelelő fejlesztések végrehajtásra kerülnek (pl. vízgazdálkodás), akkor 20 millió főre. 600-800 ezer hektár kedvezőtlen adottságú területünk van, ezeken alternatívát jelenthet az energetikai célú biomassza termelése; ez pedig hazánk energiafüggőségét is csökkentené. A megújuló energia cselekvési tervben 2020-ra megfogalmazott cél 14,6% megújuló arány, ami jelenleg még csak 9%-on áll. A fentiek ismeretében megfelelő cselekvésekkel teljesíthető a cél; sőt, adottságaink többet is lehetővé tesznek.

A mezőgazdasági melléktermékeket jelenleg a szántóföldön és az állattenyésztésben hasznosítják, de ezeket is lehet energetikai hasznosításra átszervezni. A jelenleg keletkező 15 millió tonna szántóföldi melléktermékből 5-6 millió tonnát lehet hőenergia termelésére fordítani, kb. 50 PJ értékben, ami az energiafelhasználás 5%-a jelenleg.

A bioetanol kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e létjogosultsága. Véleménye szerint igen: a kukorica ilyen célú felhasználása indokolt, hiszen évente 7-8 m tonnát termelünk, aminek csak 50%-a kerül takarmányozásra, vagy ipari felhasználásra. A maradék 3-4 millió tonnával kell valamit kezdeni, s ha az energiamérlege pozitív, akkor ésszerű energiatermelésre használni. (Meglepte a kijelentés, hogy az etanol több fosszilis energiát igényel, mint amennyit kivált.) Esetleg második generációs etanol lehet belőle.

A biodízel termelés jelenleg most a teljesítőképesség felső határán áll. Kb. 150-160 ezer hektáron lehet biztonságosan termelni, leginkább repcéből.

A biogáz termelés jelenleg még sok problémával küzd, de később esetleg ez is működhet.

A szilárd tüzelőanyagok felhasználását decentralizált rendszerben lehet alkalmazni, leginkább intézményi és kistelepülési szinten, ahol a mezőgazdasági hasznosításnak nincs más alternatívája.

Prof. Dr. Szita Klára, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem) a körkörös rendszerek életciklus elemzéssel való tervezése témát járta körül. A körkörös gazdaság nem új dolog, a mezőgazdaság régóta alkalmazza, de ipari megvalósítása is megjelent a keverék takarmány gyártástechnológia, az élelmiszeripari hulladék felhasználása, vagy a tudományos állati takarmányozás területén. A közgazdaságtan az anyagforgalom oldaláról közelít: az anyagmennyiséget csökkenteni kellene, mert jelen formájában nő a hulladék mennyisége.

Az ipari ökológia (1987) a kibocsátás nullára csökkentését tűzte ki célul: maximális termelést minimális hulladék mellett. Ebben Japán nagy eredményeket ért el. 1990 és 2002 a Bölcsőtől a bölcsőig szemlélet megjelenésének és fejlődésének időpontjai. A nyílt anyagforgalmi láncok zárása sem újkeletű gondolat. Most a legújabb szlogen a régi formára a körkörös vagy körforgásos gazdaság. Ennek során fontos szerepet kaphat az újratervezés, az újragyártás. Elvei közt szerepel a természeti tőke óvása, az erőforrás - kihozatal optimalizálása. Az ipar próbálkozik, de igazi, hatékony megvalósulás csak politikai támogatottság és jogszabályi alkalmazkodás esetén várható. Egyelőre a körforgásos gazdaság még csak mikro-szinten jelent meg, makrogazdaságilag még várat magára.

A termék-előállító láncokat életciklusokban kellene vizsgálni, s ezekre alapozva lehetne megalkotni a valódi körforgásos gazdaságot. Az innováció, a termékfejlesztés, a marketing mind nagy szerepet kell, hogy kapjon a kialakításban. A termékciklusok feltérképezik a környezeti hatásokat, készül egy input-output leltár. A módszert természettudósok fejlesztették ki, sok köztük a vegyész. Szabvány is született belőle, a legutolsó 2006-os.

Az életciklus-elemzés első lépése az előnyök és hátrányok feltárása. Ezt követi a korlátok megismerése, majd a fejlesztési alternatívák feltérképezése. Ezekre épül végül az üzleti stratégia. Ha valamit megvizsgálunk környezeti, társadalmi és költségvetési szempontból, akkor a fenntarthatósági életciklusáról is tudunk már valamit mondani. Az életciklus elemzés kvantifikálja a hatásokat. A környezeti hatás gazdasági előnyök mellett valósul meg.

A panelbeszéégetésben konkrét vállalkozásokat mutattak be.

Az EU-FIRE Kft. geotermikus energiával foglalkozik, így a működésükben a visszasajtolás kulcskérdés. Próbálkoznak geotermikus villamos erőművel innovációs projekt keretében. A Hungrana Kft-nek nincs saját K+F részlege, mert az osztrák-amerikai anyavállalat fejlesztéseit alkalmazzák. Európa legnagyobb kukorica feldolgozó üzemét működtetve mindig a legjobb technológiát igyekeznek alkalmazni, hogy ne maradjanak le a piacon. Ez folyamatos innovációt kíván. A korábban elhangzott etanol CO2 problémára reagálva elmondta, hogy jelenleg már pozitív az etanol energiamérlege (kb. 2-3-szoros). Az Agrár-Béta Kft. a cukorrendtartás életbeléptekor keresett innovatív lehetőségeket a Gödöllői Egyetem segítségével földterülete más célú hasznosítására. Egy teljes rendszert építettek ki a megtermelt kukorica hasznosítására, mivel nem akartak pusztán egy multi cég beszállítóivá válni. Üvegházuk az idén kerül átadásra. Melléktermékeikből etanolt (épül az üzem), takarmányt, illetve egy biogáz-üzemben villamos energiát állítanak elő. A hulladékhő fogja a melegházakat fűteni. Évente 38 ezer tonna széndioxidot takarítanak meg. Ezekhez a fejlesztésekhez jelentős K+F tevékenység kapcsolódik, évente az árbevétel 10%-át, a nyereség 20%-át fordítják erre. Szükség volt rá, különben tönkrementek volna. A Fino-Food hulladékainak és melléktermékeinek elhelyezését helyi üzemekkel (szennyvíztisztító, biogázüzem) oldja meg.

A következő kérdés azt firtatta, miként van jelen e cégekben a lineáris és a körforgásos gazdálkodás. Az EU-FIRE véleménye szerint minden csak gazdasági alapon működőképes, ezért az átállás költségét is meg kell fizettetni a vevőkkel. Ennek megtervezése, más befektetésekhez való versenyképessége nagyon fontos. Fontos a szemléletváltás: a versenyt fel kell váltania az együttműködésnek. Mindenképpen szükséges a jogszabályi környezet kényszere, de figyelembe véve azt, hogy az ország a globális versenyből fog kiszakadni. Kérdéses az is, hogy a fejlesztések lendülete mennyiben hagy majd alább, ha nem lesz már EU támogatás. Az Agrár-Béta Kft. képviselője szerint EU támogatás nélkül nem lesznek fejlesztések addig, míg a vevők nem igénylik a környezetbarát terméket. A technológiaváltás rizikós, a szükséges K+F költséges. Enélkül azonban nincs fejlődés. Viszont ha a piac nem igényli és az állam nem támogatja, akkor nem lesz fejlesztés. A hazai gazdaság támogatásorientált, ez határozza meg a fejlesztési irányokat. A társadalom hozzászokott a támogatásokhoz, és még így is alacsony a K+F tevékenység. A Bóly Zrt. képviselője szerint viszont a K+F tevékenység vagy belülről motivált, vagy nem létezik. Ha még ezért fizetnek is, az persze jó. Igazából ha megvan az öltet, akkor a gazdaság meg is találja rá a megfelelő forrást. Az EU pénzek ehhez jelentenek segítséget, a finanszírozáshoz. De az öltetnek belülről kellene jönni, és ez hiányzik itthon.

Egy hozzászóló szerint a lineáris gazdaság piacai telítettek, a körforgásos gazdaságban van bővítési lehetőség és emellett segítheti a vidéki lakosság helyben tartását is.

Pusztai Tamás, Reg Zrt. - NAPERŐMŰVEK FENNTARTHATÓ TERVEZÉSE – „ZERO WASTE” MEGOLDÁSOK

A cég már megépült nagyobb napelem rendszerek üzemeltetésével, karbantartásával foglalkozik, mintegy hidat képezve a gyártó és a fogyasztó között. Tapasztalatuk szerint ami leginkább nem bírja ki a napelem élettartamát, az az inverter. Általában 5 év garancia van rá, mert kb. 10 évet bír ki. Számításaik szerint a közeljövőben 300-500 kiserőmű építése várható, 500 kwp teljesítménnyel. Ez kb. 2000-2200 tábla kihelyezését igényli, egy hektár területen. Cégük ezek felügyeletét vállalja, hogy a teljes élettartam, és az újrahasznosítás is követhető legyen. Sajnos tapasztalatuk szerint a hazai jogszabályok még nem kellően támogatják ezt a működést és a hulladék minimalizálását.

Madár Viktor – Dr. Schrempf Norbert, egyetemi docens (SZIE-GK) - DECENTRALIZÁLT BIOMASSZA FELHASZNÁLÁS (pirolízis a gyakorlatban)

Gyakorlatukban mindenféle biomassza hasznosítható jó hatásfokkal, függetlenül szennyezettségétől. Fontos azonban a magas energiatartalom (minimum 15 mJ/kg fűtőérték), az alacsony nedvességtartalom, amagas illóanyag, kevés hamu (tehát kevés ballaszt), jó reakciókészség, nagy sűrűség (emiatt a lágyszárúak nem jók), darabosság. A kondenzációs égetéshez az alapanyagot nagy területről kell beszerezni, mivel hulladék tüzelőanyagot használnak. A hulladékhő felhasználása viszont korlátos, mert nehezen szállítható. A gázos égetés jó hatásfokkal alkalmazható és kis teljesítményben is jó. A pirolízis indirekt módszer; régen kőszénnel és faszénnel végezték, annak nem volt kátránytartalma. Napjainkban gázzal (magas a kátránytartalma) vagy olajjal (nehezen tárolható) dolgoznak. A gázzal szemben tehát a jó pirolízishez támasztott követelmény az állandó minőség, az alacsony kátránytartalom, minél nagyobb faszén redukció, kis nyomásesés. A technológia 3 lépése: szenesítés, oxidáció és redukció. Precíz szenesítéssel a kátránytartalom csökkenthető. A faszén utána talajjavításra használható. 2013 óta városi hulladékra alapozták rendszerüket. A legtávolabbi beszállítók akár 500-600 km-ről is érkeznek, pedig jobb lenne egy maximum 20-25 km-es körből meríteni. A rendszer megtérülése a KÁT miatt jelenleg 4-5 év, ami sok, mert a befektetések maximum 2-3 évet preferálnak. Sajnos a terjedést gátolja, hogy nálunk az ár fele a Németországinak.

Dr. Bártfai Zoltán, egyetemi docens (SZIE-GK) – Dr. Hartdégen Gergely, ügyvezető igazgató, AVE Tatabánya Kft. - „MINDENEVŐ BIOGÁZÜZEM” – TATAI BIOGÁZ PROGRAM

Tatabányán 2013. július 10-én adták át a 2,9 Mrd Ft befektetéssel készült biogáz üzemet. Egy év működés után már számos probléma jelentkezett: a sorozatos felhabzás miatt gyakoriak voltak a leállások. Kutatásuk és javaslataik alapján sokat javult már az üzem működése, de még messze a teljes győzelem. A felhabzást a beadagolt anyag és a beadagolás módja egyaránt okozta. A gázhasznosítási oldal jól működött, csak alacsony volt a gázkihozatal, hiszen az üzemzavarok miatt csökkent az üzemidő. A megoldáshoz először a vonatkozó szakirodalmat tanulmányozták, aztán üzemeket látogattak, megismerni azt, miként kellene jól működnie. Ennek eredményeként volt számos paraméterük: környezet, hőmérséklet, szén-hidrogén arány, savasság, mikroorganizmusok stb.

Kiderült, hogy ezek az üzem működésében nem kaptak kellő figyelmet az eddigiekben, nem volt kontrollált a folyamat. Az Egyetem átvette a koordinációt és vállalták a beavatkozások kivitelezését is. Az input oldal jelentősen problémás összetételű volt (kukorica szilázs, hígtrágya, csatornaiszap – ráadásul több településről, lejárt élelmiszer és más hulladék, olaj stb.). A bejövő inputok alapján készült egy számolótábla az összetétel követésére. Figyelni kwzdték, hogy a felhabzást megelőzően miként alakul az adagolás. Általában a megelőző napi túl sok szennyvíz esetében jelentkezett. Vizsgálták a keverést, áramlást és a téli időszakban a hő-különbség hatását. Jó keverő beállítással javítható volt a folyamat. Öt hónap kísérletezés után beállít az optimális keverék összetétele, ami szükségessé tette a tároló kapacitás növelését. Eredményként mondható el, hogy a felhabzások csökkentek és a gázkihozatal aránya javult és nem fordult elő azóta üzemleállás.

Prof. Dr. Tóth László, egyetemi tanár, Szent István Egyetem Klímatanács - ELEKTROMOS HAJTÁSOK – LEHETŐSÉGEK ÉS REALITÁSOK

A villamosenergia terén a megújulók részaránya ugrásszerű növekedésnek indult. A világon 2050-re el fogja érni a termelés 50%-át. Az új létesítések esetében az EU-ban Németország, Csehország, Lengyelország miatt a fotovoltaikus aránya magas. A szén ismét tért kezd nyerni a villamosenergia termelésében, mert a kibocsátott kéntartalom nullára csökkenthető a szűrőberendezéseknek köszönhetően.

A gázerőművek nem válthatóak ki megújulóval, ezek ugyanis a rendszer tartalékai, mivel gyorsan indíthatók. A villamosenergia igény általában hazánkban 4300 MW (hazai teremlésből 4000 MW, míg import 30%), de ha a légkondicionálókat beindítják, felmegy 6400 MW-ra. A széndioxid kibocsátás a villamos hajtások esetén ugyanúgy jelentkezik, ha nem megújulóból ered, csak másutt jelenik meg a kibocsátás és nem ott, ahol a jármű működik. Tehát csak a nap, a szél, a víz és a geotermikus energiából származó villamosenergia használata esetén van szén-dioxid megtakarítás.

A villamos hajtású járművek jelentős problémája, hogy az akkumulátorokat rendszeresen tölteni kell – meg kell oldani a tárolást. A gyors töltéshez kétirányú transzformátorokra van szükség. A töltőrendszert és a villamoshálózatot tehát át kell alakítani, hogy erre alkalmas legyen. Manapság rizikós városon kívül elindulni elektromos autóval, mivel nincs tankolási lehetőség, ha például dugóba szorul. Hasznos lehet, ha ezeket az autókat éjjel, olcsó árammal lehet tölteni. Jó alternatíva lehet a hidrogén meghajtású autó, mert annak üzemanyaga tárolható, napjainkban már biztonságosan. A metanol meghajtás is jó lehet majd, de még nem hatékony. Az akkumulátorokkal kapcsolatosan problémaként jelenik meg, hogy a lítium korlátos erőforrás, maximum 10 évig használható még, drágulása várható. A hidrogén ezzel szemben nem korlátos és élettartama végtelen.

A villamosenergia ellátást decentralizálni kellene, ami biztonsági és vidéki lakosságmegtartó szempontból is egyaránt szükséges. A centralizált rendszer emellett hatalmas hálózati veszteséget is termel. A vidéki jövedelemtermelésben kitüntetett szerepe lehetne a megújulók használatának. Példaként egy ismerősét említette, aki 2006-ban 192 millió forinttal létrehozott egy szélerőművet, ami kb. 10 év megtérülés után jelenleg 29 millió forintot jövedelmez évente (32 millió az éves jövedelem és 3 millió a fenntartás). A közösségnek is jó, mert helyi adót fizet, alkalmaz munkásokat. Jelenlegi változatlan rendszer mellett a megújulós vállalásainkat nem tudjuk majd teljesíteni, hangzott el végül figyelmeztetésként.

Lejegyezte: Hargitai Katalin

A konferencia előadásai letölthetőek innen.