A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia negyedik előrehaladási jelentéséhez készült kutatások eredményeit mutatták be október 11-én a Parlament Gobelin termében. Ahogy Dr. Bartus Gábor (Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa titkára) üdvözlő beszédében kiemelte, jelenlegi Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2024-ig szól, így tehát el kell kezdeni megalkotni a következőt. Ugyanakkor a célok nagy része nem valósult meg…Az alábbi információk munkaközi anyagok és nem tükrözik a Magyar Kormány álláspontját, de elősegíthetik a fenntartható fejlődésbe való átmenetről való közös gondolkodást.
1. Emberi erőforrás: Demográfia
Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutatóintézet) kiemelte, hogy a termékenységi arányszám lassan nő. A születések száma 1990 és 2000 között csökkent, azóta nagyjából azonos. A 40 éves kor fölötti anyák aránya nő.
Az egy gyermeket vállalók aránya nő, de a két vagy több gyermeket vállalók aránya csökkent. 2020 óta nő a házasságkötések száma, de ez a gyermekvállalás növekedését nem hozta (eddig). A jövőben csökkenő születésszámra kell számítsunk, de legfeljebb stagnáló lehet.
Kovács Katalin (KSH Népességtudományi Kutatóintézet) hangsúlyozta, hogy a várható élettartam növekedése Magyarországon elmarad a balti államok, Románia, Szlovénia mögött. Lassabbá vált az a fejlődés, amely 1945 óta növőben volt, és ez új jelenség. A lehetséges okok vitatottak:
- a) a várható élettartam elért egy relatív magas szintet, és a további fejlődésnek bizonyos időskori betegségek korlátot szabnak.
- b) az influenza járvány erősebben tért vissza (2015-ben, 2017-ben…)
- c) kardiovaszkuláris betegségek hatása. Ez egyébként erősíti a társadalmi egyenlőtlenségek megjelenését.
- d) drog és alkohol fogyasztás az akadálya a fejlődésnek.
- e) Elhízás.
- f) Közkiadások háttérbe szorultak, és így az egészségügyi kiadások is. Ez érezhető a szolgáltatások eredményén is.
A megelőzhető halálozás tekintetében 2018-ban Magyarország rosszul állt az országokat összevetve (ez jelentős részben az életmód miatt lehet).
A COVID után az eredeti eredmények produkálása nem látszik egyszerűnek. Az 1956-is, és 1962-es influenza után sem volt „visszapattanó” az eredeti várható élettartam szint helyreállása. Ez egy lassú fejlődés – az is csak akkor, ha a megfelelő erőforrások biztosítottak.
A kivándorlók száma csökken. Ez részben a BREXIT hatása lehet. Németországba vándorlók száma határozottan csökken, Hollandiába vándorlók száma nő. A visszavándorlás és az Ukrajnából való bevándorlás miatt a vándorlási egyenleg az utóbbi néhány évben pozitívba fordult.
2. Emberi erőforrás: Tudás
Csapó Benő (Realio Informatikai Kft.) előadásában kitért arra, hogy a PISA felmérés az OECD országok tudástermelő képességét hivatott felmérni. Magyarország ebben a fejlett és a fejlődő világ határán van. Ez nem feltétlenül fakad a volt szocialista ország jellegből: Észtország eredményei egészen az élmezőnybe kerültek – igen komoly fejlődést produkálva.
Külön mérik, hogy mekkora azok aránya, akik a családi társadalmi hátterük tekintetében alsó kategóriában vannak, de az olvasási teljesítményük a felső kategóriába esik. Ez (reziliencia) mutatja meg, hogy mit tesz hozzá az iskola egy-egy gyerek karrierjéhez. Ezek aránya Magyarországon nagyon alacsony.
Globális kompetencia: más kultúrák megismerésére való nyitottság mérése (más kultúrák tisztelete). Ebben Magyarország helyzete nagyon rossz: Az OECD átlag alatt vagyunk, jelentősen. a téma kifejezetten fontos fenntarthatóság tekintetében, mivel a felmerülő témakörök között szerepelt a migráció és az éghajlatváltozás is. Ezen belül is kiemelkedő, és a szakma figyelmét globálisan is felkeltette, hogy a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök Magyarországon mélyen minden más ország alatt vannak.
A cselekvési hajlandóság tekintetében is a lista legvégén állunk, csakúgy, mint a globális témák tananyagban való megjelenése tekintetében.
Az iskolát korán elhagyók aránya az EU átlag fölött van, nagyjából konstans szinten (Lengyel országban ez 5% alatt, Magyarországon 13% fölött).
A neveléstudományi publikációk száma alig nő. Digitális kompetencia tekintetében Magyarország az utolsó negyedben van. A felsőfokú képzettséget elértek aránya EU átlagban nő, Magyarországon nagyjából stagnál. EU-ban csak Olaszország és Románia hoz rosszabb eredményeket. Mindez még úgy is, hogy Magyarországon 2,5-ször többet keres egy diplomás, mint egy érettségizett.
3. Emberi erőforrás: Egészség
Oberfrank Ferenc (Integra Consulting Egészségügyi Tanácsadó és Szolgáltat Zrt.) felhívta a figyelmet arra, hogy a várható élettartam szerinti jelentős területi különbség megmaradt: míg Budapesten és az ország nyugati oldalán jobb a helyzet, a keleti oldalon a kedvezőtlen helyzet fennmaradt.
A magasvérnyomás-betegség egyre jelentősebb („civilizációs betegség”). Az ételek só tartalmának csökkentését kezdeményezte a kormány, de ennek a kiskereskedelem és a közétkeztetés (utóbbi a megvalósítás oldalán) meglepően szilárdan ellenáll. „Be vagyunk állítva egy magasabb igényre.” A só fogyasztás egyenesen arányos a magas vérnyomással.
Az öngyilkosság következtében elhunytak száma az utóbbi években csökkenést mutatott – 2017-ig, így tehát a COVID hatása még nem látszik.
A krónikus betegségek adatai továbbra sem megnyugtatóak. A célok nem teljesültek.
4. Társadalmi erőforrás: Szegénység, kirekesztettség, társadalmi kohézió
Medgyesi Márton (TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.) elmondta, hogy a súlyos anyagi depriváció 2015 óta 2020-ig csökkent, körülbelül 20%-ról 8%-ra (elsősorban jövedelem-növekedés miatt). A foglalkoztatottság 2019-ig nőtt, de 2020-ra csökkent (onnantól pedig kétes). A férfiak foglalkoztatottsága (83%) jelentősen magasabb a nőkénél (67%). A fiatalok munkanélkülisége magas (az átlag háromszorosa).
Az alacsony képzettségű munkaerőt igénylő munkakörök kevéssé alkalmasak távmunkára (így a COVID idején sebezhetőbbek). A COVID-krízis erősen érintett olyan szektorokat, ahol a fiatalok felülreprezentáltak (pl. vendéglátás, turizmus).
Az országon belüli területi jövedelem-egyenlőtlenségek nagyok (az EU-ban a legnagyobbak), ebben a kormánynak lépéseket kellene tennie.
5. Természeti erőforrás: Természeti erőforrásaink állapota
Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft.) kiemelte, hogy a mesterséges felszínborítottság 2009 és 2018 között mintegy 12%-kal nőtt.
A védett területek területében alig van változás: a helyi jelentőségű védett területek nagysága csökkent.
Nő az olló az EU erőforrás-hatékonyság átlaga és a magyar adatok között. Erre példa: a homok és kavics kitermelés 2016 és 2019 között 75%-kal nőtt.
A hulladék lerakás mennyisége 2017 óta növekedni látszik.
Az egy hektárra jutó műtrágya mennyisége csökken; az ökológiai gazdálkodás területi aránya megnőtt (ugyanakkor EU-s viszonylatban még mindig alacsony).
A kis vízfolyások vízminősége romlott, a nagy vízfolyások vízminősége javult. Ugyanakkor jelentős a vízekben a mikro-műanyag és a gyógyszer maradványok jelenléte is.
A levegő szállópor (PM) tartalma aggasztó. Ez részben a háztartási tüzelés miatt van, ami részben nem megfelelően szárított tűzifával történik. Az üvegházgázok terén nem jó a trend: az EU rangsorban az ország visszaesett.
1901 óta 2019 volt a legmelegebb év. A szárazságnak való nagy kitettséget önmagában az éghajlat változása nem magyarázza.
A megújuló energiák között aggasztóan nagy a mezőgazdasági eredetű anyag. A napelem használat növekszik, de még mindig nagyon kicsi (ami egyben potenciált is jelent). A karbonsemlegesség megvalósítása Magyarországon problémás:
• épületek jelentős része energetikailag kedvezőtlen,
• közlekedésben az e-mobilitás megvalósítása kérdéses.
Az agrárélőhelyeken mért madár biodiverzitásban tovább romló tendenciák tapasztalhatóak.
Hasonló a kép a beporzók tekintetében. Fentiekkel párhuzamosan tapasztalható az invazív fajok terjedése (pl. mirigyes bálványfa).
Az erdősültség mértéke stagnál. A legtöbb erdő akác; ezek kiterjedése 12 év alatt 40%-kal nőtt. Ugyanakkor az erdők egészsége kismértékben javult. Az EU Biodiverzitás Stratégia elvárása, hogy a védett területek nagysága 20%-ról 30%-ra nőjön.
6. Gazdasági erőforrás: Növekedés, K+F, tőkeállományok, makrogazdasági egyensúly, eladósodottság
Bessenyei István (H-Soft Számítástechnikai Oktató, Fejlesztő, Kereskedelmi Kft.) elmondta, hogy GDP viszonylatban a 2008-as pénzügyi válság nagyobb visszaesést okozott, mint a 2020-as COVID-krízis. A globális ellátási láncok szakadoznak. Hiánycikk lett a mikrochip, és tartóssá vált a konténerhiány is.
Az államadósság 2020-ban megugrott. Bessenyei István szerint a megelőző években éppen azért szorítottuk vissza az államadósságot, hogy gond esetén legyen pénzügyi mozgástér.
A gazdaságban is jelentkezik a reál végzettségű diplomások alacsony aránya, ami nemzetközi viszonylatban nagyon kicsi.
7. Társadalmi erőforrás: Társadalmi újraelosztás, korosztályi számlák, gyermeknevelés finanszírozása, nyugdíjrendszer
Tóth István György (TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.) elmondta, hogy a gyermekszegénység főként a munkaerőpiaci javulás miatt csökkent. A bölcsőde fejlesztések ellenére is jelen vannak hozzáférési problémák. A jóléti politika egyre kevéssé fókuszál az idősekre. Várható az időskori szegénység megjelenése (Dekkers et al).
