Ismét magyar fotós siker született az Európai Környezetvédelmi Ügynökség fénykép versenyén. A szervezők kiemelték, hogy szembetűnően sok és színvonalas munka érkezett Magyarországról. Íme beszámolónk az EIONET kommunikációs csoportjának 2017 őszi üléséről.
Az ülést Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség () ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Kiemelte, hogy a tudományos élet is jelentős átalakulásban van: zajlik a hálózatosodás, és a média felé való eltolódás is kézzelfogható. Ezzel együtt rengeteg a hamis hír, és folyamatosan el kell választani az újdonságot az új show-műsoroktól. Jellemző például, hogy amikor a hivatalos közlemény az volt, hogy az USA az éghajlatváltozásból eredő teendőket a tagállamok kezébe kívánja delegálni, akkor is az volt a hír, hogy az USA kiszáll a Párizsi Éghajlati Egyezményből – jóllehet a kettő egyáltalán nem ugyanaz.
Hans szerint az elmúlt 40 év környezetpolitikája jó, az működik. most azonban egy szintet kell ugranunk (step up). Ehhez sokkal többre van szükség, mint csínos PowerPoint előadásokra.
Hans kiemelte, hogy az igazság megítélése mindig szubjektív. Évezredekig a világot vallásos látásmódon keresztül néztük. Ezt a felvilágosodás korában felváltotta a tudományos szemléletmód.
Mára a tudomány beismeri, hogy a dolgok összetettsége nem modellezhető a lineáris gondolatmenetekkel. Egyre hangsúlyosabb a hálózattudomány (network science). A jelentésekben nyíltan megjelennek a bizonytalanságok (uncertainties), és a versenyző elméletek (competing ideas).
Gulcin Karadeniz hangsúlyozta, hogy a környezetpolitika nyelvezete is változik, és erre hangsúlyosan oda kell figyelni.
Maarten Hajer (Professor of Urban Futures, Faculty of Geosciences, Utrecht University, The Netherlands) előadásában a kasszikus elméletből indult ki, mely szerint a tudomány alapozza meg a döntéshozást, és az alakul közösségi részvétellé:
Science → Decision making → Public Participation
Mára ez világosan látszik, hogy nem így működik: valójában négy fázis olvad egybe:
- Tudomány (science),
- Policy making (szakpolitika kialakítása),
- Political decision making (politikai döntéshozás), és
- Média (Media Stories).
Jellemző, hogy a közösségi részvétel a négy elem között nem szerepel, de az is, hogy a média megjelenik a négy elem között. A média befolyásolása pont annyira tervezendő és előadandó, mint a többi szektor befolyásolása.
Ma már egy hagyományos környezeti témájú sajtótájékoztatóra alig megy el 2-3 újságírónál több. Ha azonban ugyanarról a témáról egy színházba vitaműsort szerveznek komikusok vezetésével, az garantáltan felhívja magára a figyelmet. Ez így egy kulturális esemény volt, nem egy politikai bejelentés. De ha tetszik a politikusoknak, akkor utólag hivatkozni fognak az ott elhangzottakra. Ez egy „puha politikai mezőny (spft political space)”. Az biztos, hogy más kell, mint eddig: Ha azt teszed, amit eddig, akkor az eredmény is az lesz, ami eddig.
A filmsztárok politikusként (is) viselkednek, a kutatók pedig rock sztárként (is).
Javasolható, hogy vegyük komolyan az embereket, a félelmeiket, a kételyeiket (acknowledge concerns of others). Csalogassuk őket be a beszélgetésbe, keltsük fel az érdeklődésüket.
A kutatók örülnek, ha további kutatást várnak tőlük. Ezért a kutatók soha nem vonnak le egyértelmű következtetéseket, nem adnak konkrét ajánlásokat. Egy jó kutató tehát bizonytalan. De azt a kutató mondhatja, hogy egy konkrét döntéshez már tud eleget.
Hans ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy az elvárás nem a legjobb tudományos háttér megszerzése és alkalmazása, hanem a legjobb elérhető tudás (best awailable knowledge) alkalmazása.
Hans szerint igenis vannak és kellenek a munkánkhoz értékek, értékrendek. „Éppen ezért soha nem lennék a nukleáris energia fejlesztő bizottság elnöke.” Az értékek tényeken alapulnak, de a tények értelmezése (interpretation) a kulcs. Ugyanakkor, ha egy szervezet túlzottan az értékrendeket képviseli, az már megbízhatatlanná válhat – sok civil szervezet ebbe a csapdába esik.
Maarten szerint a tudományba vetett bizalom csökkent, a médiába vetett bizalom nőtt. Tipikus, hogy az egészségügyi kérdéseinkkel nem orvoshoz megyünk, hanem előbb utánanézünk a google-on. A krízis helyzetek nagyon jó helyzetet adhatnak bizonyos változások átviteléhez („In a crisis we can make differences”).
(A krizis szó görög eredetű (κρίσις), jelentése:
- döntés, eltökéltség, szándék, ítélet;
- próba, kísérlet, vizsgálat, ítélet, vád, feljelentés, vádirat;
- veszekedés, vita;
- változó szakasz vagy döntő/meghatározó szakasza a gyógyulásnak. – a szerk)
Hans kiemelte, hogy üzeneteket kell kialakítanunk. Az lehet egy mondat, egy ábra, vagy egy történet, de az legyen a fejedben, amikor elmész innen. Akár egyetértesz, akár nem.
A politikusok területét egy szövevényes viszonyrendszernek ábrázolta. Én támogatlak ebben, te cserébe őt abban… Ebből végtelen elszámolások születnek.
Hans azt javasolta a csoport résztvevőinek, hogy mindenki menjen ki a lakhelyén az emberek közé környezeti ügyekről beszélgetni. Ő is jár haza, ahol helyi emberekkel beszélget, és ez nagyon hasznos számára. Bár mint mondta, az egyik legnagyobb kommunikációs kihívás számára az volt, mikor értelmileg fogyatékos gyerekeknek beszélt az éghajlat változásról. Mint mondta, az EEA nem csak adatokat ad tovább, hanem értékeket, értékrendeket, és azok alapján hozott ajánlásokat is („it is an assessment agency”).
„Igen, gyakran utazom repülővel” -mondta. „Igen, a repülés szennyezi a környezetet. De nem végezhetem a munkám anélkül, hogy repülővel utaznék. Ugyanakkor itt dolgozik csaknem 200 ember, és nincsen egyetlen parkoló sem.”
Ahogy Hans fogalmazott: az IPCC jelentése olvashatatlan („unreadable”). Az embereket nem igazán érdekli a levegő CO2 tartalma. Az embereket az érdekli, hogy tudok-e autózni, és lesz-e csoki.
Amit mindig érdemes átgondolni:
- Kinek beszélsz?
- Mi az üzenet lényege (What is the core massage)?
- Hogyan csomagolod be az üzeneted (How do you pack your core massage)?
Az országok honlapjai (Country pages)
A SOER 2020 kapcsán igen sok kérdés felmerült az országok honlapjairól. Ez már létezik, van, elérhető. Az EEA nyitó oldalán a „Countries” fülecskén keresztül érhető el. Az EEA ide gyűjti az adott országokról rendelkezésre álló adatokat. Felelőse: Marie Kolar.
Elhangzott, hogy az EEA minden jelentés megjelenése után számolja 3 hónapig az összes megjelenést
- a médiában,
- a szociális médiában (pl. Facebook),
- a web-en,
- és a megjelenő jelentések anyagának további felhasználását („up-take”), azaz hogy az anyagok hányszor kerülnek felhasználásra, beépülésre.
Az EEA 2016-ban 43 sajtóközleményt publikált. Mindig küldenek fotót is a cikkekhez. A legtöbb megjelenést a levegőminőség (air quality), a fürdővizek minősége (bathing waters), és az üvegház gáz leltár (greenhouse gas inventory) témája hozta.
Már a sajtóközleményt is célozni kell: vagy szakújságírókat céloznak, vagy az általános újságírókat („geek”).
A sajtóközlemény legelső mondata nagyon fontos.
A sajtóközleménybe bele lehet írni, hogy rövidesen fel fogjuk hívni az újságyírót, de akkor mindenképpen valóban fel kell hívni. És nem elég azt kérdezni, hogy megkapta-e, hanem valahogyan beszélgetést kell kicsiholni.
Sajtóközlemény kiküldésekor mindig legyen elérhető a kontakt személy, és lehetőleg az eredeti cikk vagy jelentés szerzője is.
Az EEA honlapján mindig kicsit később jelennek meg a hírek, mint azokat kiküldik sajtóközleményként.
A sürgős hír (breaking news) kimehet már 160 karakterrel is.
A Twitter hastag-jének kitalálása nagyon fontos. Tudni kell, hogy kit akarunk betalálni.
Elhangzott az is, hogy a 2018-as SIGNAL valószínűleg az édesvizekről és a tengerekről fog szólni. Ennek aktualitást ad, hogy a víz irányelv felülvizsgálata várható.
A kollégák elismerték, hogy a környezeti kommunikáció nagyon érzékeny terület, és könnyű hibázni. Elmondták példának, hogy amikor közzé tették az egyes országok autóvásárláskor fizetett adóinak összehasonlítását, abból kitűnt, hogy a dán autóvásárlási adó magas, és a dán autóflotta viszonylag öreg. Mindezek alapján az a döntés fogalmazódott meg a döntéshozókban, hogy csökkentik a dán autóvásárlási adót.
A megfogalmazás nagyon fontos: hogy például adóterhekről beszélünk, vagy adó könnyítésről? Fizetni kell valamiért, vagy hozzájárulni valamihez? Úgy gyógyszer esetén mit mondunk: a túlélés esélye 9:1 (sokan fogják választani), vagy a halál esélye 1:9 (kevesen fogják választani)? Egy bűnesetet vírusként, vagy szörnyként állítunk be? Előbbi esetben fel kell készülni rá, és meg kell nézni, hogy mi a gyökere, míg az utóbbi esetben több rendőr kell és büntetés.
Nem elég több tényt „kinyomni” („facts never work”). Olyan történet kell, amelyik illik az én világomba.
Az egyszerű szavakkal közölt üzenet több idegpályát aktívál – könnyebben érthető, jobban megragad. „Aminek szaga van íze van; ami eljátszható.”
A szóhasználat félrevezető is lehet. A környezeti költség (environmental cost) például valójában nem olyan költség, amit a környezet okoz, hanem a környezet pusztítása. Az „ambiciózus éghajlati cél” (ambitious climate goal) megfogalmazás azt is jelenti, hogy a célok csaknem lehetetlenek, de legalábbis óriási erőfeszítést igényelnek.
A 2020-as SOER jelentés kommunikációjának deklarált célja a polgárok közvetlen megszólítása (ezt a Bizottság elvárásként megfogalmazta). Ennek egyik javasolt módja a helyi tudományos múzeum(ok), illetve az állatkert(ek) partnerként való bevonása. Mindkettőnek vannak szakemberei, tapasztalatai arra, hogy hogyan kell üzenetből kiállítást, eseményt szervezni. Mindezt célszerű összekapcsolni eseményekkel, mint amilyen például a Fenntarthatósági Nap, az Autómentes Nap, a Föld Napja stb.
Foto verseny
A szervezők kiemelték, hogy az ügynökség foto versenyén meglepően nagy számú, és színvonalas munkát beküldő magyar versenyző indult. „A természet megvéd” (nature protects) kategóriáját magyar versenyző, Csernatoni Attila nyerte „Védelem” (Shelter) című képével. A foto Wight szigetén készült, az Egyesült Királyságban. Bővebb cikk a témában itt érhető el.
Gratulálunk!
