Az Európai Bizottság 2019 januárjában kiadványt állított össze a Fenntartható Fejlődési Célok eddigi megvalósításáról. A „Towards a sustainable Europe by 2030” című „reflection paper” kulcsgondolata az, hogy az EU kivételesen kedvező nemzetközi helyzetbe került ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés globális vezetőjévé váljon.
2015-ben a világ 193 állama csatlakozott a Fenntartható Fejlődési Célokhoz, így az EU minden tagállama is. 2019 májusában az EU polgárai új Európai Parlamentet választanak. Az új Európai Bizottság ősszel kerül hivatalba. Az „Europe 2020 strategy” érvényessége hamarosan lejár. A pénzügyi ciklus (Multiannual Financial Framework) 2021-ben fog kezdődni és 2027-ig fog tartani.
Jelen „reflection paper” vitát indít az EU jövőbeli fenntartható fejlődési víziójáról, és a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) hosszú távú megvalósításáról. A Bizottság egy valóban széleskörű és a jövőbe tekintő vitához szeretne hozzájárulni, amely a jövő Európájáról szól, és aminek a fenntartható fejlődés elválaszthatatlan része.
A dokumentum szerint a most leköszönő Bizottság a szakpolitikák fősodrába építette fenntartható fejlődés kérdését. Megalapozta azt a célt, hogy a következő tervezési időszakban az EU a költségvetésének 25%-át éghajlati kiadásokra fordítsa, valamint a pénzügyi folyamatokat is egy alapvetően fenntartható irány felé fordította (sustainable finance).
A világpolitikai változások révén az EU kivételesen kedvező helyzetbe került ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés globális vezetőjévé váljon. Egyfajta politikai vákuum jött létre a világ nagy ereinek visszahúzódása révén. Az EU kihasználhatja ezt a lehetőséget, vezetővé válhat ezen a téren.
A fejlődés fenntarthatóvá alakítása sürgetőbb, mint valaha. A dokumentum kiemeli, hogy egyetlen ország sem érte el a magas szintű fejlettséget a planetáris korlátok tiszteletben tartása mellett.
Jellemző adat, hogy az EU-ban a megtermelt élelmiszer 20%-a hulladékként végzi. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a környezeti szektorok gyorsabb és egyenletesebb növekedést mutatnak, mint az általános gazdaság. Az alábbi ábrán:
- sötétzöld: környezeti gazdaság: bruttó hozzáadott érték;
- világoszöld: környezeti gazdaság: foglalkoztatás;
- narancsszín: általános gazdaság: GDP;
- barna: általános gazdaság: foglalkoztatottság.
Bíztató, hogy az ökológiai földművelés növekedést mutat az EU-ban: az aránya a művelt területek arányában csaknem megkétszereződött 2005 és 2016 között.
A fenntarthatóságba való átmenet a gazdaság szerkezetét alapvetően átalakítja. Egyes szektorokat a változások hátrányosan érinthetnek, így például a széntermelést és annak feldolgozását. Jól tervezett és gondosan végrehajtott intézkedésekkel, mint például a munkaerő átképzése, a szociális kérdések jól kezelhetőek. Ennek érdekében az EU előre felméri, hogy mely régiókban jelentkezhetnek munkahely-vesztések.
A pénzügyi folyamatok „zöldítése” elkerülhetetlen. A folyamatok bíztatóak: a zöld kötvények aránya növekszik a globális kötvénypiacon. A „szennyező fizet” elv a legtöbbek szerint a pénzügyekben is érvényesítendő: a megkérdezett európaiak 94%-a szerint a nagy szennyezőknek kiemelkedő felelősségük van az okozott károk helyreállításában (forrás: eurobarometer attitudes towards Environment 2017).
A fenntarthatóságba való átmenetben minden érdekeltnek szerepet kell vállalnia: a kormányzásnak, az üzleti életnek, a civil szervezeteknek és az egyéneknek is.
2015-ben a világ 193 állama csatlakozott a Fenntartható Fejlődési Célokhoz. Azok megvalósítása többféleképpen képzelhető el. A Bizottság dokumentuma által vázolt három vázolt forgatókönyv (scenario) eltérő válaszokat ad, de mindhárom abból indul ki, hogy az EU nagyszerű versenyelőnnyel rendelkezik a folyamatok globális vezetéséhez.
1. Forgatókönyv
Egy átfogó, EU-szintű SDG Stratégiát dolgoz ki a Bizottság, az Európai Parlament, és a Tanács. Ennek előnye, hogy rős, közös pozitív vízió jön létre. Hátránya lehet ugyanakkor, hogy sok időt és energiát fordíthatnak a stratégia létrehozására, és megvalósítás helyett. Nemzeti szinten széleskörű nemzeti SDG stratégiák jönnek létre, ami a kérdés politikai felvállalásának erősödését jelenti.
A „fenntarthatóság mindenekelőtt” (sustainability first) elv beépül a szakpolitikákba.
2. Forgatókönyv
Ez a megközelítés nagyobb szabadságot enged a tagállamoknak, a regionális és helyi hatóságoknak. A Bizottság a Fenntartható Fejlődési Célokat továbbra is beépíti a releváns EU szakpolitikákba, de ez nem kötelezi a tagállamokat az SDG célok közös elérésére.
A megközelítés előnye, hogy az EU-szintű döntéshozás gyorsabb. Hátránya ugyanakkor az, hogy a tagállamok nem kötelezhetőek a Fenntartható Fejlődési Célokat végrehajtó intézkedésekre.
3. Forgatókönyv
A hangsúly az EU-n kívüli államok segítésére tevődik. Ezt alátámasztja az, hogy az EU-ban a világon az egyik legmagasabb a környezeti előírások szintje, és a szociális piacgazdaság is az EU egyik védjegyévé vált. Az EU tehát a határain kívül igyekszik hozzájárulni a Fenntartható Fejlődési Célok globális megvalósításához, így erősödnek az EU és a nemzetközi szervezetek és fórumok közötti együttműködések. Ennek értelmében például Global Strategy for the EU’s Foreign and Security Policy (Nemzetközi Stratégia az EU külpolitikájáért és Biztonságpolitikájáért) megerősödik. Megerősödik az EU védelmi-, területi-, biztonsági-, és migrációs politikája. Az EU határain túlnyúló beruházások új lendületet kapnak.
A megközelítés előnye, hogy az EU azokra a helyekre koncentrál, ahol a legnagyobb a szükség. Az EU tevékenységei összhangban vannak a fenntarthatóság-, a demokrácia-, az emberi jogok-, a jog ereje-, és az alapvető szabadságjogok terjesztésének céljával. Hátránya, hogy az EU nem használja ki azt a világpolitikai előnyt, amely a fenntarthatósági célok megvalósításának vezetéséből eredhet. Ezzel akár más állam arathatja le a fenntartható növekedés vezetéséből eredő gazdasági és politikai előnyöket.
- Az eredeti „Towards a sustainable Europe by 2030” című angol nyelvű „reflection paper” elérhető itt.
- A fenntarthatóságról és a Fenntartható Fejlődési Célokról bővebben olvashat itt.
